Belföld

Hol érdemes gyesre és hol szabadságra menni?

admin

2003. 09. 09. 13:10

Aki gyesre megy, legyen lengyel, aki szabadságra, az litván vagy észt! Kutatják az Európai Unióhoz csatlakozó országok munkajogi szabályozásának sajátosságait.

Törvényhozási, szabályozási szinten drámai mértékű változtatásokra már nincs szükség, a munkáltatóknak egyes területeken mégis szükséges felülvizsgálniuk eddigi politikájukat és gyakorlatukat – derült ki az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok körében kezdett átfogó kutatássorozatból, amelyet a Hewitt Assotiation nemzetközi HR tanácsadó cég végez. Ez különösen érvényes a túlórára és a határozott idejű munkaszerződésekre, amelyeknél szigorodnak a munkaadókra vonatkozó szabályok.

A tíz leendő tagállam közül Ciprus és Málta nem vesz részt a felmérésben. Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország munkajogi törvényi szabályainak és gyakorlatának összehasonlítása készült el először.

Amit már harmonizáltak

 

Már most is a munkavállalók érdekeit védő és az uniós elvárásokkal összhangban lévő szabályozások élnek három területen. A vállalategyesülések és -felvásárlások, a cégek fizetésképtelensége esetén érvényes munkavállalói szerződések, illetve a személyi adatok védelme kérdésében az újonnan csatlakozó országok munkajogi szabályai nem igényelnek lényegi változtatást.  

Maradhat az ebédjegy

A munkáltatói és munkavállalói jogok összhangba hozása az Európai Unió (EU) előírásaival olyan törvényi környezetet teremthet Közép- és Kelet-Európában, amely kiszámíthatóvá teszi és elősegítheti a regionális együttműködések szorosabbá válását. Egyes multinacionális vállalatok például kiterjeszthetik az újonnan csatlakozó országokra is az EU-ban már bevezetett humán erőforrás stratégiájukat. Ez az Unió területén munkát vállalókat is kedvezőbb helyzetbe hozza: kiszámítható és átlátható lesz a térségben működő cégek mindennapi gyakorlata.

Ugyanakkor a munkáltatóknak tudniuk kell, hogy az újonnan csatlakozó országok megtarthatják saját belső viszonyaiknak és hagyományaiknak megfelelő szabályaikat azokban az esetekben, ha azok az EU direktíváinál kedvezőbbek a munkavállalók számára – hívja fel a figyelmet a Hewitt tanulmánya. Emellett az egyes országok joga szabályozni olyan juttatásokat, amelyeket az EU előírásai nem tartalmaznak. Ilyen például az étkezési utalvány.

Ami még hátra van

 

A diszkrimináció tilalmáról minden csatlakozó ország esetében törvény rendelkezik, jelenleg zajlik ezek felülvizsgálata és harmonizálása az Unió jogrendszerével. 

Kettőtől öt évig

A leendő tagországok egyértelműen megfelelnek annak a direktívának, amely csak az írásos munkavállalói szerződést tekinti érvényesnek. Ugyanakkor érdekes eltérés mutatkozik a próbaidő maximális időtartamát illetően: az általánosan és így Magyarországon is érvényes 3 hónappal szemben ez Észtországban 4, Szlovéniában pedig akár 6 hónapra is rúghat.

A szokványostól eltérő munkavállalást, így a részmunkaidős, illetve a határozott idejű alkalmazást az EU jogrendszere elismeri, és hasonló jogokat ír elő, mint a teljes munkaidőben, illetve a határozatlan időre alkalmazottak esetében. A határozott idejű munkaszerződések időtartamának felső határa szintén eltéréseket mutat: a skála a Szlovéniában és Lettországban szokásos 2 évtől a Magyarországon kívül Észtországban és Litvániában is elfogadott 5 évig terjed.

Szabadság és gyermekgondozás

Az EU évente minimum 4 hétben, 20 munkanapban határozza meg a kötelező szabadnapok mennyiségét. A jelenlegi tagországok túlnyomó részében ezt jelentősen meghaladja a szabadnapok száma, Lengyelországban viszont a pályakezdők esetében csak 18 nap. Észtországban és Litvániában már a legfiatalabb munkavállalók is 28 nap szabadságot vehetnek ki évente.

Nem mutat lényegi eltérést a heti munkaidőre vonatkozó előírás. Az egész régióban jelenleg 40 óra a heti kötelező munkaidő, ami általában további heti 8 órával egészíthető ki.

A gyermekgondozási segély rendszere sem egységes a csatlakozó országokban. Bár minden ország lehetővé teszi, hogy a szülők maguk dönthessenek, melyikük vonul gyesre, annak időtartama a szlovéniai 1, a lettországi 1,5 és a magyarországi 2 évvel szemben a többi országban 3 évig terjed. Szlovéniában és Lettországban egészen a gyermek 8 éves koráig igényelhető a gyes. Minden ország gondoskodik a hátrányos helyzetű, fogyatékos gyerekekről, az ő esetükben a gyes időtartama lényegesen hosszabb.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.