Törvényhozási, szabályozási szinten drámai mértékű változtatásokra már nincs szükség, a munkáltatóknak egyes területeken mégis szükséges felülvizsgálniuk eddigi politikájukat és gyakorlatukat – derült ki az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok körében kezdett átfogó kutatássorozatból, amelyet a Hewitt Assotiation nemzetközi HR tanácsadó cég végez. Ez különösen érvényes a túlórára és a határozott idejű munkaszerződésekre, amelyeknél szigorodnak a munkaadókra vonatkozó szabályok.
A tíz leendő tagállam közül Ciprus és Málta nem vesz részt a felmérésben. Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország munkajogi törvényi szabályainak és gyakorlatának összehasonlítása készült el először.
Amit már harmonizáltak
Már most is a munkavállalók érdekeit védő és az uniós elvárásokkal összhangban lévő szabályozások élnek három területen. A vállalategyesülések és -felvásárlások, a cégek fizetésképtelensége esetén érvényes munkavállalói szerződések, illetve a személyi adatok védelme kérdésében az újonnan csatlakozó országok munkajogi szabályai nem igényelnek lényegi változtatást.
A munkáltatói és munkavállalói jogok összhangba hozása az Európai Unió (EU) előírásaival olyan törvényi környezetet teremthet Közép- és Kelet-Európában, amely kiszámíthatóvá teszi és elősegítheti a regionális együttműködések szorosabbá válását. Egyes multinacionális vállalatok például kiterjeszthetik az újonnan csatlakozó országokra is az EU-ban már bevezetett humán erőforrás stratégiájukat. Ez az Unió területén munkát vállalókat is kedvezőbb helyzetbe hozza: kiszámítható és átlátható lesz a térségben működő cégek mindennapi gyakorlata.
Ugyanakkor a munkáltatóknak tudniuk kell, hogy az újonnan csatlakozó országok megtarthatják saját belső viszonyaiknak és hagyományaiknak megfelelő szabályaikat azokban az esetekben, ha azok az EU direktíváinál kedvezőbbek a munkavállalók számára – hívja fel a figyelmet a Hewitt tanulmánya. Emellett az egyes országok joga szabályozni olyan juttatásokat, amelyeket az EU előírásai nem tartalmaznak. Ilyen például az étkezési utalvány.
Ami még hátra van
A diszkrimináció tilalmáról minden csatlakozó ország esetében törvény rendelkezik, jelenleg zajlik ezek felülvizsgálata és harmonizálása az Unió jogrendszerével.
A leendő tagországok egyértelműen megfelelnek annak a direktívának, amely csak az írásos munkavállalói szerződést tekinti érvényesnek. Ugyanakkor érdekes eltérés mutatkozik a próbaidő maximális időtartamát illetően: az általánosan és így Magyarországon is érvényes 3 hónappal szemben ez Észtországban 4, Szlovéniában pedig akár 6 hónapra is rúghat.
A szokványostól eltérő munkavállalást, így a részmunkaidős, illetve a határozott idejű alkalmazást az EU jogrendszere elismeri, és hasonló jogokat ír elő, mint a teljes munkaidőben, illetve a határozatlan időre alkalmazottak esetében. A határozott idejű munkaszerződések időtartamának felső határa szintén eltéréseket mutat: a skála a Szlovéniában és Lettországban szokásos 2 évtől a Magyarországon kívül Észtországban és Litvániában is elfogadott 5 évig terjed.
Szabadság és gyermekgondozás
Az EU évente minimum 4 hétben, 20 munkanapban határozza meg a kötelező szabadnapok mennyiségét. A jelenlegi tagországok túlnyomó részében ezt jelentősen meghaladja a szabadnapok száma, Lengyelországban viszont a pályakezdők esetében csak 18 nap. Észtországban és Litvániában már a legfiatalabb munkavállalók is 28 nap szabadságot vehetnek ki évente.
Nem mutat lényegi eltérést a heti munkaidőre vonatkozó előírás. Az egész régióban jelenleg 40 óra a heti kötelező munkaidő, ami általában további heti 8 órával egészíthető ki.
A gyermekgondozási segély rendszere sem egységes a csatlakozó országokban. Bár minden ország lehetővé teszi, hogy a szülők maguk dönthessenek, melyikük vonul gyesre, annak időtartama a szlovéniai 1, a lettországi 1,5 és a magyarországi 2 évvel szemben a többi országban 3 évig terjed. Szlovéniában és Lettországban egészen a gyermek 8 éves koráig igényelhető a gyes. Minden ország gondoskodik a hátrányos helyzetű, fogyatékos gyerekekről, az ő esetükben a gyes időtartama lényegesen hosszabb.
