Az áramkimaradás területei
A csütörtök esti órákban több amerikai nagyváros teljesen áram nélkül maradt – számolt be a The New York Times. New Yorkban a Time Square-en fehérkesztyűs rendőrök próbálkoztak emberfeletti munkával pótolni a közlekedési lámpákat. A liftekben ezrek ragadtak be. A metrók leálltak, a város gyakorlatilag megbénult. New York állam kormányzója szükségállapotot rendelt el az áramszünet miatt. Hasonlóan elkeserítő volt a helyzet Kanadában is. Torontóban jelenleg még mindig nem sikerült visszaállítani az áramellátást.
Nem ez volt az első
Negyven éve történt
Az Egyesült Államok történetének leghosszabb áramkimaradása csaknem negyven évvel ezelőtt történt: 1965. november 9-én hét északkeleti államban – és Kanada egy részén – mintegy 30 millió ember kényszerült arra, hogy gyertyafény mellett töltse az estét. Az áramszünetet az váltotta ki, hogy a kanadai határ közelében egy elektromos relé a hirtelen fellépő túlterhelés miatt felmondta a szolgálatot: ennek tovagyűrűző hatása miatt 12 perc leforgása alatt 128 ezer négyzetkilométernyi terület borult sötétségbe.
Sokan azt hitték, hogy augusztus 14-e bevonul a terrorcselekmények fekete könyvébe, de George W. Bush elnök gyorsan reagált az eseményekre és kijelentette, pánikra nincs ok, terrorról szó sincs. A belbiztonsági minisztérium csütörtök este azt hangoztatta, hogy a legnagyobb valószínűséggel nem terrorcselekmény történt. De azért New York város hatóságai negyvenezer rendőrt és több ezer tűzoltót helyeztek éjszakai szolgálatba. A belbiztonsági minisztérium és az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) azonnal vizsgálatot indított.
A csütörtök esti áramkimaradást megelőzően New York városa az elmúlt négy évtizedben négyszer borult sötétségbe az elektromos rendszer különböző meghibásodásai miatt: a legsúlyosabb eset 1965-ben történt, a legtragikusabb 1977-ben, a két legutóbbi kevésbé súlyos, s elsősorban Manhattan városrész déli övezetét érintető pedig 1981-ben és 1983-ban.
Rémület és baby-boom
1977. július 13-án a „rémület éjszakája” köszöntött New York városára, miután egy villámcsapás Westchester megyében tönkretette a távvezeték hálózatot, s estére 8 millió ember maradt áram nélkül. Éjfélre zavargások törtek ki, a fosztogatásoknak az áramszünet beköszönte után eltelt huszonnégy órában több ezer üzlet esett martalékául. Az anyagi károkat csaknem egymilliárd dollárra becsülték, s több mint háromezer fosztogatót vettek őrizetbe, közülük 110-et el is ítéltek. Két személy meghalt, 44 tűzoltó és több mint 418 rendőr megsérült. Egyetlen pozitívum a kilenc hónappal későbbi baby-boom volt.
A történelmi rövidzárlatokkal szemben – elemzők szerint – a 2001 januári kaliforniai áramkimaradás szolgált a legtöbb tanulsággal. Az Egyesült Államoknak ugyanis ekkor kellett szembenéznie először az energiahiánnyal. Ráadásul az egyik legiparosodottabb terület a Szilícium-völgy további léte került veszélybe a hálózat túlterhelése, illetőleg az ellátás alultervezése miatt. Szakértők szerint az Egyesült Államok energiaellátó rendszere az európai országoknál korábban végigvitt liberalizáció következtében meglehetősen sérülékeny. Nem véletlen, hogy a kaliforniai kormányzóválasztásnak is kiemelt témája az energiaellátás biztonságának fokozása.
A tőzsdének saját áramfejlesztője van
A tőzsde megnyugtatta a befektetőket: semmilyen adat nem veszett el a csütörtöki kereskedésből az áramkimaradás miatt, amely a Wall Street zárása után következett be. A New York-i tőzsdének saját és igen korszerű áramfejlesztő rendszere van, folyamatos működtetése nem jelenthet gondot, legfeljebb az, hogy kezelő személyzete eljut-e majd munkahelyére. Az illetékesek szerint az amerikai bankrendszer és a bankok pénteki működésének sincs akadálya.
