Belföld

Hazai K+F – a Nokia-modell

A Számítástechnika cikksorozatában a Magyarországon jelentős szerepet játszó telekommunikációs cégek fejlesztési tevékenységét veszi górcső alá. Étlapon a Nokia-modell: a finn cég tavaly több mint 3 milliárd eurót fordított K+F-re, ez bevételeinek közel 10 százaléka.

A finn Nokia tíz éve, 1993-ban telepedett le Magyarországon, amikor megnyerte a Pannon GSM beszállítói tenderét. Egy évvel később magyar leányvállalatot alapított a Nokia Mobile Phones, amely egyben a regionális központ is lett.

Újabb négy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a világ első számú mobiltelefon-gyártója úgy döntsön: az eladás mellett kutatási-fejlesztési tevékenységbe kezd nálunk, 1999-ben pedig eldőlt az is, hogy Komáromban épül meg a Nokia termelőgyára.

K+F-nél nem szempont az alacsony munkaköltség

A Nokia hazai kutatási-fejlesztési tevékenységére jellemző, hogy a konszern különböző cégei külön K+F központokat tartanak fenn, amelyek azonban közvetlenül a központi szervezet részeiként működnek – tudtuk meg Boros Andrástól, a Nokia Research Center kutatási igazgatójától.

A Nokiánál körülbelül 5-6 évvel ezelőtt vált világossá, hogy a kutatás-fejlesztéshez nincs elég erőforrásuk, és az addigi bázisországokban alacsony a növekedési potenciál. Magyarország hamarosan felkerült a cég érdeklődési listájára, nem véletlenül, mivel a műszaki oktatás magas színvonala külföldön is elismert, emellett könnyen elérhető, szabad munkaerő is volt elegendő az országban.

Amikor kezdetben Budapest mellett döntöttek, természetesen az alacsony munkaköltség is sokat számított, hosszabb távon azonban ez a szempont nem játszik szerepet a kutatás-fejlesztés területén – véli a kutatási igazgató. Hogy a magasabb munkabér nem feltételenül vonzó, azt az is mutatja, hogy az informatikusok akkor sem távoztak tömegesen külföldre, amikor Németország megnyitotta előttük munkaerőpiacát.

Globális piacra is fejlesztenek

Először (1998-ban) a vezető szerepet betöltő cégnél, a Nokia Networks-nél döntöttek arról, hogy kutatási-fejlesztési egységet hoznak létre Magyarországon, ezután még ugyanabban az évben a cégcsoport további tagjai, a Nokia Research Center, illetve a Nokia Mobile Phones is külön csoportot hozott létre.

Az egyes K+F egységek különállóan működnek, és különböző feladatokat látnak el. A Nokia Networks-nél a globális piacra szánt termékek – hálózati eszközök és megoldások, illetve központok -, továbbá a második, illetve harmadik generációs mobilhálózatok fejlesztésével foglalkoznak.

A Nokia Mobile Phones a mobilszolgáltatások szerveroldalának támogatását végzi, itt a szolgáltatások kiépítéséhez szükséges middleware-ekkel kapcsolatos piaci megoldásokat fejlesztenek.


A teljes cikk a Számítástechnika augusztus 12-ei számában olvasható.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.