„Titkos szövetség” címmel jelent meg cikk a németországi der Spiegel hetilap internetes kiadásában (Der Spiegel: Heimliche Allianz). Az írás szerint Németország, Franciaország és Nagy-Britannia március óta tárgyalásokat folytat egyfajta közös gazdaságpolitika kialakításáról. A három ország alkotta szövetség a nagy európai ipari konszernek érdekeit kívánja minél hatékonyabban érvényesíteni.
A felek néhány hónapja kezdtek el alkudozni, amikor a német gazdasági tárca egyik államtitkára fél tucat osztályvezetőjével és előadójával az oldalán Párizsba, majd Londonba repült, hogy ott tárgyalásokat folytasson az „ipari országok koalíciójáról” – ahogy a lap szerint a német gazdasági miniszter a projektet nevezi.
Ipar és környezet
Wolfgang Clement német gazdasági miniszter szerint Európa csak úgy lehet a világ egyik leginkább versenyképes területe, ha kellően komoly és közösen képviselt iparpolitikája van. Ezt ősztől elsősorban – legalábbis a cikk megjegyzéseiből úgy tűnik – a környezetvédelmi lobbival szemben fogják a titkos megegyezés szereplői hangsúlyozni.
A tervezet szerint a „hármak” bevezetnék az úgynevezett hatáselemzést (impact analysis), amely az uniós döntéseknek kimondottan a feldolgozóiparra gyakorolt hatását vizsgálná, megerősítenék továbbá az unió versenytanácsát (minden egyes törvény előkészítésénél tevékeny szerep jutna az egyes országok gazdasági minisztereinek), és a lehető legtöbb iparpolitikai kérdésben megpróbálnának közös álláspontot kialakítani.
A lap információi szerint a tárgyalásokba egyelőre sem a német kormányt, legfőképpen nem a tervekkel nagy valószínűséggel vitába szálló zöld oldalt, sem pedig a brüsszeli partnereket nem vonták be. Erre várhatóan csak a konkrét elképzelések kidolgozása után kerül majd sor.
Gazdasági súly
A brüsszeli központban bizonyára éles ellenállásba ütköznek majd a titkos hármas tengely hatalomkoncentrációt szorgalmazó elképzelései. Pedig a három ország kisebb súllyal szerepel az egyelőre elsősorban gazdasági közösség döntéshozatali mechanizmusában, mint azt gazdasági súlya indokolná.
Miközben együtt az unió hazai össztermékének (GDP) 59 százalékát termeli meg, a tanácson belüli szavazati súlya csupán 33 százalékot ér. Németország pedig, amely az unió gazdasági erejének negyedét szolgáltatja, a szavazások során 11 százalékos súllyal bír.
