Belföld

Mágneses chipek – cégverseny az MRAM-piacért

Szakértők dollármilliárdokra becsülik az áram nélküli memóriachipek most alakuló piacát, a versenyfutás persze már megkezdődött a cégek között az ígéretes szegmensért.

Az új chiptechnológia révén megoldódhat a számítógépek egyik legsúlyosabb problémája, az, hogy az adattároláshoz (folyamatos) áramellátásra van szükségük. Ha tehát megszakad az elektromos áramszolgáltatás, veszélybe kerül az információk megőrzése, egy részük pedig óhatatlanul elveszik. Az új mágneses technológia ugyanakkor forradalmasíthatja a félvezetőipart – írja a német Handelsblatt.


 Akad még probléma

Persze azért akad még probléma a mágneses tároló-technológiá-ban: a gyártás során például gondot jelent a szupervékony izoláló-rétegek megvalósítása, amelyek az apró mágneseket vá-lasztják el egymástól. A szigete-lőrétegnek ugyanis atomnyi „vastagságúnak” kell lennie.
A német fizikus, Ulrich Rüdiger szerint ugyanakkor egy napon a mágneses technológia felvált-hatja a jelenlegi merevlemezes megoldásokat, és húsz éven be-lül a szakértő szerint eltűnik a különbség a merevlemezek és a RAM-technológiák között.

DRAM helyett MRAM


A mágneses tárolóchipek (ismertebb rövidítéssel: az MRAM-ok, vagyis Magnetic Random Access Memory-k) nem igényelnek folyamatos áramellátást ahhoz, hogy rögzítsék az adatokat. A nagyobb félvezetőipari cégek máris megkezdték a versenyfutást az ígéretes piacért. „Ha valaki piacra dob egy a DRAM-okhoz (Dynamic Random Access Memory) hasonlóan költségtakarékos MRAM-ot, akkor milliárdos piac nyílik meg előtte” – nyilatkozta Ulrich Rüdiger, a Konstanzi Egyetem fizikusa a német Handelsblattnak.

Ennek megfelelően a német Infineon, a holland Philips, az amerikai Motorola és a japán NEC is belépett azon cégek közé, amelyek a piac megszerzésére törekednek. Az Infineon például nemrégiben mutatta be a saját közlése szerint a világ legkisebb MRAM-jának számító termékét, amelyet az amerikai IBM-mel együttműködésben gyártott.


Nem kell éjjel-nappal “dolgozni”


Minthogy ezek a szerkezetek igencsak kevés áramot használnak fel, elsősorban a mobilkészülékekben érdemes felhasználni őket. Így a laptopok, mobiltelefonok és digitális kamerák gyártói igénylik e termékeket. „Ha az MRAM-technológia teret nyer, egész erőműveket lehet majd leállítani” – mondta Ulrich Rüdiger. Jelenleg ugyanis számos komputer, szerver éjjel-nappal működik az irodákban, amelyeknek természetesen jelentős az áramfelvételük. A jelenleg elterjedt DRAM-okhoz képest – számítások szerint 10 százalékkal kevesebb energiára van szükség az MRAM-technológiák működtetéséhez. (A most használatos DRAM-okban a sokmillió apró kondenzátornak 60 milliszekundumonként van szüksége egy impulzusra. Ezért ha leáll az áramszolgáltatás, elvesznek az adatok.)


Óriási potenciál


Az MRAM-tárolóknál viszont a „0“ és az „1“ rögzítését, vagyis a számítógépes információk tárolását mágnespárok beállításával érik el: vagy azonos, vagy ellentétes irányban állnak be az apró mágnesek. Az MRAM-ok esetében áramra csak akkor van szükség, ha az információt meg akarják változtatni, a megőrzéshez tehát nem kell folyamatos energiafelvétel.

A mágneses tárolástechnika nagyon vonzó és óriási potenciált rejt magában – nyilatkozta a Handelsblattnak Stefan Grassinger, az Infineon szakértője. Az amerikai Motorola is ebben a technológiában látja számos mostani probléma megoldását. A lassan beinduló számítógépek és mobiltelefonok, a gyakori adatvesztések, az adattöltés lassúsága és a rövid életű elemek gondjai azok, amelyeken segíthet az MRAM.


2004-2005-ben indulhat az MRAM-ok szériagyártása

2005 elején az Infineon szeretné megkezdeni a mobilkészülékek számára kifejlesztett MRAM-ok szériagyártását. A PC-kben azonban alighanem várni kell a tömeges alkalmazásra, ugyanis a DRAM-ok még valószínűleg sokáig versenyképesebb áron állíthatók elő.

Más cégek is megkezdték az együttműködést az MRAM-technológia gazdaságos előállítása érdekében. Az amerikai Motorola, a holland Philips és az STMicroelectronics szövetséget kötöttek a mágneses tárolótechnika kifejlesztésére és kutatására. A Motorola már 2002-ben bemutatta 1 megabites MRAM-chipjét, 2004-ben pedig a sorozatgyártást is megkezdi az amerikai cég. A japán NEC és Toshiba 2002 szeptembere óta dolgoznak közösen hasonló megoldásokon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik