Belföld

Pártalapítványok – apanázs közpénzből

Évenként egymilliárd - illetve az idén félmilliárd - forint támogatást "kérnek" alapítványaik támogatására a parlamenti pártok a költségvetésből.

Kimondottan szellemi műhelyek alapítására vállalkoznak a pártok, ha – a négy parlamenti képviselőcsoport egyezségének megfelelően – még a nyári szünet előtt megvitatják, elfogadják, kihirdetik “a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző pártalapítványokról” szóló törvényt.

“Esélyegyenlőséget kívánunk biztosítani a parlamenti pártoknak” – mondja Németh Zsolt (MDF), a nemrég benyújtott és már általános vitára ki is tűzött törvényjavaslat egyik kezdeményezője. Hasonlóan fogalmaz a fideszes Répássy Róbert is: “A demokratikus esélyegyenlőség azt kívánja, hogy a választók jobban megismerhessék a pártok mögött álló eszméket, értékeket, programokat”. A frakciók szellemi, politikai műhelyt hoznak létre a honatyák szándéka szerint, bár Németh óv attól, hogy az új intézmény “levitézlett politikusok parkolóhelyévé” váljék. Az állítólag német mintára, Dávid Ibolya MDF-elnök aktív közreműködésével létrejött javaslat Répássy szerint azt is szolgálhatja majd – mondhatjuk, közkívánatra -, hogy a frakciók égisze alatt folyó elméleti munka egyes kérdésekben segítse a konszenzus kialakulását a pártok között.

A kormánypárti oldalról Dávid Gyulával (MSZP) és Bőhm Andrással (SZDSZ) kiegészített javaslattevő négyes egybehangzóan állítja: bár a frakciók hozzák létre majd az alapítványokat, ezek a pártoktól függetlenül gazdálkodnak. Ez pedig biztosíthatja, hogy a költségvetési támogatás csakugyan a kutatási, ismeretterjesztő tevékenységeket, ne pedig a pártokat finanszírozza – magyarázzák. “Az alapítványokkal nem anyagilag támogatja az állam a pártokat” – szögezi le Répássy.

A konstrukció



Pártalapítványok – apanázs közpénzből 1

Tervezett támogatások


Ha másképpen nem, formailag az új konstrukció mégis a pártfinanszírozás keretei közé illeszkedik. Módosítják a párttörvényt, hogy az alkotmányos keret – a megkívánt kétharmados jóváhagyás – is meglegyen az új költségvetési finanszírozáshoz. Leszögezik ugyanakkor: pártonként csak egy alapítvány költségvetési támogatása jöhet szóba. A részleteket eligazító külön törvényjavaslat szerint az apanázs az egy évi képviselői alapdíj (ez jelenleg 2 millió 376 ezer forint) huszonötszörösének megfelelő fix alaptámogatásból és a frakciótagok számával szorzott alapdíj 85 százalékára rúgó mandátumarányos támogatásból áll.


A fix tétel azonban csak olyan parlamenti párt alapítványának jár, amely legalább egymás után kétszer bejutott az országgyűlésbe (e kitételnek “véletlenül” mind a négy törvényalkotó frakció megfelel). Végül is éves szinten a két nagyobbik párt alapítványa 400-400, a két kisebb pedig 100-100 millió forint támogatásra számíthat (lásd a táblázatot). Már az idén rendelkezésre állhat ennek a fele, ha sikerül elérni a jogszabály július 1-jei hatályba léptetését.


A honatyák javasolják: az idei támogatást az előző évi költségvetések úgynevezett előirányzat-maradványaiból teremtsék elő. Ezek a korábban fel nem használt keretek összesen mintegy 400 milliárd forintot tesznek ki – tudtuk meg Várfalvi Istvántól, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárától -, ám az összeg mintegy 95 százaléka biztos kifizetési kötelezettséget jelent. Még így is marad azonban 10-20 milliárd forintnyi “szabad” pénz.

Az alap- és a mandátumarányos támogatáson kívül nyitnak egy harmadik csatornát is: az éves költségvetési törvényekben biztosítható eseti támogatást. Erre például az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó kutatás, ismeretterjesztés kapcsán lehet szükség – tudatta kérdésünkre Bőhm András.


Ma egyébként csak az MSZP működtet alapítványt a parlamenti pártok közül, igaz, ők viszont mindjárt hatot (lásd a táblázatot). A költségvetési támogatás fogadására létrehozandó alapítványokat az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi majd.


Meglepetések


“Lehet, hogy a véleményemmel nem vagyok népszerű, de jobbnak tartom a pártok és a politikai tevékenység költségvetési támogatását, mint az esetleg ellenszolgáltatásra számító magánszponzorálást – véli Répássy. A képviselőcsoportok támogatása egyébként már az idén is jelentősen nőtt. A frakciókat a költségvetésben az “Országgyűlés Hivatala” címszó alatt támogatják, nem teljesen világosan elkülönítve a parlament pártsemleges funkcióitól (például az épületrenoválástól).

Jóval világosabb a pártok közvetlen támogatása, amit részint a parlamentbe jutott, részint a be nem jutott, de az országos listán legalább 1 százaléknyi szavazatot szerzett politikai szervezeteknek folyósítanak. A parlamenti pártok közvetlen apanázsa a tavalyi 2,1-ről ebben az évben 2,4 milliárd forintra nőtt. Ugyanakkor az országgyűlési hivatal támogatása önmagában 2,4 milliárddal ugrott meg 12,4 milliárd forintra (nem számítva be a tavalyi választás kapcsán e téren jelentkező külön költségeket), ezen belül a képviselőcsoportoknak a tavalyi összegnél 2,1 milliárddal több, azaz 6,5 milliárd forint jut – hámozható ki az országgyűlési iratokból.


Pártalapítványok – apanázs közpénzből 2

Képviselői díjak változása

A képviselők a nekik jutó többletből mintegy 700 milliót maguknak szavaztak meg, amikor a költségvetés vitáján a beterjesztés szerinti július 1-jéről az év elejére hozták előre a képviselői alapdíj emelését. Így végül is javadalmazásuk ez évben 20 százalékkal emelkedik, bár kétségkívül így is lemaradásban vannak az országos átlagkereset-emelkedéshez képest (lásd a grafikont). Utoljára egyébként 1998 karácsonya előtt lepték meg magukat komolyabb fizetésemeléssel a honatyák, amikor a kormány beterjesztése ellenére ragaszkodtak egy korábban már becikkelyezett, ám az akkori orosz válság kapcsán hozott megszorító intézkedésekhez kevéssé illő pluszjavadalmazáshoz.

Védett körben

A pártalapítványok támogatásával hivatalosan a kormány még nem foglalkozott. Ám mint Dávid Gyula emlékeztet, a frakciók már egyeztettek a kormánnyal is. Mind a négy előterjesztő a “szükséges határ megvonásával” magyarázza, hogy miért nem terjed ki a törvény a parlamenten kívüli pártokra is. “Azoknak, akik kiszorultak a parlamentből, tudomásul kell venniük, hogy szegény és kis ország vagyunk. Egy példával élve: ahhoz, hogy egy sportoló, vagy egy sportág olimpiára való felkészülési támogatást kapjon, az olimpiai szintet is teljesíteni kell” – magyarázza Dávid.

A parlamenten kívül maradt Centrum Párt alelnöke, Bartók Tivadar nem érti, miért nem az országgyűlési választásokon elért szavazati arányok szerint osztják szét az új támogatást. “A honatyák így valójában saját pártjaik finanszírozására alkotnak törvényt, és ez precedenst teremthet a későbbiekre nézve is. A törvényjavaslat ellentmond a bölcs önmérsékletnek” – véli. Mindenesetre még megpróbálnak egyeztetni a pártalapítvány támogatás ügyében, így egyelőre nem fordulnak az Alkotmánybírósághoz – fejti ki kérdésünkre az alelnök.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.