Belföld

Lezárt fejezetek – versenyben a tagjelöltek

A csatlakozási tárgyalások lezárásának közeledtével egyre nehezebb áttekinteni, miként állnak a tagjelöltek - egymáshoz képest.

Meglehetősen ellentmondóak a hírek arról, hogy mely tagjelölt országok “fejezték már be” ténylegesen is a tárgyalásokat az EU-val, és melyeknek vannak még súlyos vitái és teljesítetlen követelései a Tizenötök felé. A zavart fokozza, hogy esetenként nem ugyanarról van szó. (Ha például általában a lezáratlan fejezeteket tekintjük, akkor Málta még mindig a problematikus jelöltek csoportjába tartozik, ha viszont a “pénzes fejezetek” esetében fennálló konfliktusok alapján ítéljük meg a helyzetet, akkor a szigetországnak e téren nincs igazán nyitott kérdése, van viszont a minden mást sokkal régebben lezárt Szlovéniának). Gondot okoz az is, hogy nem egy esetben a “nevük mellőzését kérő források” azért és úgy szivárogtatnak ki valamely információt, hogy ezzel – a sajtón keresztül – a folyamat alakulására közvetett hatással legyenek, és nem kizárható, hogy a közölt ismeretanyagban a hangsúlyok nincsenek teljesen a helyükön.

A költségvetési vonzatú alapkérdések szempontjából lényegében lezárult a vita hat tagjelölttel (a három balti állammal, Szlovákiával és a két földközi tengeri szigetországgal). Mezőgazdasági témákban komoly kvóta-igényei vannak még mindig Lengyelországnak és részben Magyarországnak, illetve értesülések szerint egyfajta utóvéd-harcot folytat Csehország és Magyarország a közvetlen kifizetések szintjének az emelése érdekében. Diplomáciai források szerint ez utóbbi kapcsán lényegesen visszafogottabbá vált Lengyelország, amelyik viszont minden korábbinál jobban “rászállt” a költségvetési visszatérítés növelésére (nyomásgyakorlás a “berlini plafon” elérésére).

Szakértők szerint ennek hátterében részint annak megfontolása áll, hogy a visszatérítés “biztos” és “nem megpántlikázott” (azaz szabadon felhasználható) pénz. Szempont az is, hogy azt követően, hogy a dán elnökség egyszer már felajánlotta a 40 százalékos támogatási szint elérését (még ha ebből egy hányadot társfinanszírozva a nemzeti büdzséből is pótolnának ki), többé már nem tűnne politikailag hatásosan eladható plusz eredménynek, ha Koppenhágában végül 25-ről mondjuk 30 százalékra sikerülne megemelni az első évi (EU-forrásból fizetett) támogatási hányadot.

Négy ország is súlyos alkudozásokra készül a költségvetési visszatérítések ügyében: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia részint az abszolút összeg növelését, részint e kompenzációs mechanizmus több éven át történő fenntartását akarná elérni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik