Mindent az eváról!

Összeállításunkban két lehetőséget kínálunk az eva-szabályozás megismerésére:

• megrendelheti eva-számító táblázatunkat,

• elolvashatja dr. Szabó Tibor, a FigyelőNet adószakértője által készített alábbi elemzést.

Azt viszonylag egyszerűen meg lehet állapítani, hogy akinek 2003-ban éves szinten várhatóan 1 millió forint árbevétele lesz, annak az egyszerűsített vállalkozói adó szerint 150 ezer forint adót kell megfizetnie. Ha az adóalanynak nincs alkalmazottja, további adófizetési kötelezettsége sincs. Az már nehezebb kérdés, hogy ugyanennek a vállalkozónak 2002-ben ugyanezen bevétel után mekkora adófizetési kötelezettsége lesz, 150 ezer forintnál több vagy kevesebb, azaz: érdemes-e az evát választania? (A továbbiakban az egyszerűség kedvéért számolunk a 2002-es adatokkal.)

A választ a régi és új adószabályok mindenre kiterjedő összehasonlítása adhatja. Ennek nehézsége, hogy a jelenlegi szabályok szerint megállapítható fizetendő adó alapvetően a költségektől függ, ezen túlmenően az áfa vonatkozásában is vizsgálódnunk kell: a vállalkozás adóalany-e, vagy nem, és ha igen, tartósan fizető, vagy visszaigénylő pozícióban van-e? Számolni kell azzal is, hogy terheli-e cégautóadó-fizetési kötelezettség 2002-ben, amit 2003-ban az eva szintén helyettesít. Lényegében ezek határozzák meg a választást. Lássunk egy példát!

Példaszámítás

2002-ben a vállalkozásnak a bevétel mínusz költség után számított adóalap után vállalkozói személyi jövedelemadót (18 százalék), a fennmaradó úgynevezett vállalkozói osztalékalap után osztalékadót (20 százalék, 35 százalék) kell fizetnie. (Ez egy nagyon vázlatos séma, mert adóalapot növelő és csökkentő tételekkel is számolni kell (Szja tv. 49/B.§ 49/C.§).

Hasonló a helyzet a társasági adó alá tartozó társas vállalkozásokkal is. A költségeket is számításba vevő kalkuláció ennek alapján elvégezhető.

Példánkban 1 millió forint bevétel és 500 ezer forint költség alapul vételével:
•  1 millió forint bevétel mínusz 500 ezer forint költség > 500 ezer forint vállalkozói személyi jövedelemadó (szja) alap 18 százalékos vállalkozói szja-val terhelve = 90 ezer forint

Ezek után az osztalékadó:
• 500 ezer forint – 90 ezer forint = 410 ezer forint osztalékalap 20 százalékos vagy 35 százalékos szja-val terhelve = 143 500 forint vagy 82 ezer forint >> Ezek alapján minimum 82 ezer forint, maximum 135 ezer forint osztalékadóval kell számolni a 2002. évben (korrekciós tételekkel nem számolva).

Megjegyzendő, hogy a kedvezőbb, 20 százalékos osztalékadóval az éves vállalkozói kivét a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal korrigált összege után lehet élni. A gyakorlatban az osztalékalap nagyobb része 35 százalékkal adózik. E rész után jelenleg még százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással is számolni kell, amelynek mértéke 11 százalék, azaz példánkban maximum 45 ezer forint. Ha a vállalkozás áfa adóalany, akkor ide kell számítani az éves szinten fizetendő áfát is. Továbbá, ha van cégautó, akkor annak adóját is, ami az szja törvény 70.§/3/ bekezdésben megfogalmazott feltételekkel 4 éves korig havonta minimum 3 ezer forint, maximum 21 ezer forint. Mindezen tételeket kell szembeállítani a 15 százalékos evával.

A saját ingatlan bérleti díja és az üzemanyagköltség

Egy kisvállalkozásban azonban a költségek nem jelentéktelen hányada szabályozható: tulajdonosi döntéstől függ, hogy van-e költség vagy nincs. Ennek tipikus példája a saját ingatlan bérleti díja címén kifizetett költség. Ez azért volt igen előnyös, mert 20 százalékos forrásadóval – járulék nélkül – ilyen címen a legkedvezőbb feltételekkel lehetett jövedelmet kivonni a vállalkozásból, törvényesen csökkentve a vállalkozói adóalapot is. Az eva mindkét szempontból kedvezőbb: 15 százalékával szemben a bérleti díj 20 százalékos adója már nem versenyképes. Márpedig az evás vállalkozásban a „költségelésnek” nincs jelentősége.

A bérleti díjhoz hasonlóan szabályozható a vállalkozások másik igen gyakori és ugyancsak nem jelentéktelen tételű költségneme: a gépkocsi-használati költség. A tulajdonosok – jellemzően az adóminimalizálásból eredő költségelési kényszer hatása alatt – olyan mértékű üzemanyagköltségeket számolnak el, amelyeket a revizorok nem minden alap nélkül hasonlítanak össze éjjel-nappal futó taxis vállalkozások üzemanyag-felhasználásával. Azt mindenki tudja, hogy ezek a költségek valójában csak papíron léteznek, ezért az ilyen tételekre az elévülési idő elteltéig mindig is időzített bombaként kell tekinteni a könyvelésben. Az eva alatt nem kell ezzel a megkérdőjelezhető módszerrel élni. Lehet az is lényeges szempont, hogy a tulajdonos nyugodtan alszik.

Az új repiadó is az eva felé terel

További jogszabályi változások mérlegelése is szükséges: szigorodnak az áfa-levonási szabályok (reprezentáció, magáncélú használat), bővül az áfás tevékenységek köre (például ügyvédek esetében). Mindezek az érintetteknél az eva választása irányába tolhatják a döntést. Némileg ellene szól uyganakkor, hogy jövőre megszűnnek a vállalkozók minimáljövedelmére vonatkozó előírások. Így a ténylegesen felmerülő költségek ellenére nem kell mindenáron az elvárt jövedelmet kimutatni az adóellenőrzés elkerüléséhez.

Fiktív számla

A bérleti díj elszámolása tehát teljesen törvényes, míg az üzemanyagköltségek elszámolása csak mértékkel. Ezen túlmenően azonban léteznek még gyakran alkalmazott eszközei a költségcsökkentésnek, például a fiktív számlák (egyes területeken, például az építőiparban egészen durva formákban). Az evás vállalkozásban ezek befogadása is értelmét veszti; egyébként is éppen 10-15 százalékot kellett fizetni értük a kibocsátóknak. Az már egy másik kérdés, hogy az eva a fiktív számlázáshoz fűződő érdekeltséget csak az eva-körön belül szünteti meg, míg azon kívül kifejezetten generálja. Itt azonban a lényeg az, hogy mindazon költségeket, melyek felmerülése nem szükségszerű, hanem egyoldalú tulajdonosi döntéstől függ, számításba kell venni, a „válasszam, ne válasszam?” kérdésénél.

Kik választhatják az evát?

• egyéni vállalkozók (ide értve ügyvédeket, közjegyzőket, végrehajtókat, szabadalmi ügyvivőket, magánállatorvosokat, magángyógyszerészeket)
• gazdasági társaságok (közkereseti társaságok, betéti társaságok, korkátolt felelősségű társaságok)
• szövetkezet, ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, erdőbirtokossági társulat

Természetesen az imént felsoroltak is csak akkor választhatják az evát, ha megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek (lásd a következő bekezdésben), és az eva választását az adóhatóságnak bejelentik.

Egyéni vállalkozó esetében nem kizáró feltétel, hogy nem főállásúként működik. A törvény külön nem rendelkezik róla, de nyilvánvaló, hogy az egyéni cég egyéni vállalkozóként választhatja az evát. Akik viszont gyakorlatilag vállalkozási tevékenységet végeztek, de nem egyéni vállalkozóként, hanem valamilyen megfontolásból adószámmal ugyan, de önálló tevékenységet végző magánszemély jogállással és ennek megfelelő adózással – nos ők lemaradnak az eváról, legalábbis két évig.

A feltételek a következők:

1. A 2002. naptári évben és a 2001-es adóévben:

1.1. a magánszemély egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét.
A tevékenységi körre, annak változására a törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, így az két éven belül is változhatott. Ez igaz a gazdasági társaságokra is. A törvényben nincs kizáró ok arra az esetre, ha az egyéni vállalkozó egyéni cégként bejegyezteti magát a Cégbíróságon. Ez nem érinti a tevékenység megszakítását, és nem jelent átalakulást sem.

1.2. jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át, ideértve a kiválást és a beolvadást is.
Az átalakulás alatt a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulást kell érteni. A 2001-2002-ben egyszemélyes kft-vé átalakult egyéni vállalkozó esete kétséges lehet, itt eldöntendő majd, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az 1.1. pont szerint folyamatosnak tekinthető-e, hiszen jogutódlás van. Valószínű, hogy az esetet Kft-ként kell minősíteni, így a folyamatos 2 éves működés követelménye itt nem lesz meg.

1.3. jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést.
Ha ennek a rendelkezésnek az volt a célja, hogy megakadályozza az alvó, vagy valamilyen célból talonban tartott cégek felvásárlását, majd evásítását – nos erre a célra ez a rendelkezés majdhogynem teljességgel alkalmatlan. A törvény szerint új tag nem szerezhet a társaságban 50 százalékot meghaladó részesedést. Alvó cégek felvásárlása esetén nem igazán jellemző, hogy egyetlen személy lesz a vevő, aki egyszemélyes kft.-ként működik tovább. Ennek működtetése ugyanis legalább egy könyvvizsgálóval költségesebb. Ha tehát két új tag szerez egyenlően 50-50 százalékos részesdést az evás kft.-ben vagy betéti társaságban, a cég az eva adóalanyiság ezen kritériumát teljesíti, ellenben tulajdonosi struktúrája 100 százalékban megváltozott. Lehet, hogy ezt kívánta volna inkább korlátozni a törvényhozó, csak nem talált rá a helyes szavakra? A törvényben megfogalmazott kritériumok a gyakorlatban semmilyen korlátot nem állítanak a felvásárlás elé, így az értelmük sem igen látszik.

1.4. az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását.
Ha tulajdonosának kedves az eva, erre jó lesz vigyázni a jövőben is.

1.5. tevékenységére nem választotta az Áfa tv. XIII. fejezete (mezőgazdasági termelés) XV. Fejezet (Különbözet szerinti adózás, hulladékforgalmazás) és XVI. fejezete (Idegenforgalmi tevékenység) szerinti áfa jogállást,

1.6. nem állt végelszámolás, jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt,

1.7. bevételt, árbevételt számolt el.
Minimális bevételi összeg nincs meghatározva, lehet akár 1 forint is.

2. Mindezek fennállása mellett további feltétel a bevételi értékhatár:

2.1. 2001-es adóévben éves szintre átszámított összes bevétele (beleértve az áfát is) a 15 millió forintot nem haladta meg, és

2.2. 2003-ban ésszerűen várható összes bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg.

3. Továbbá a 2003-as adóévben nem folytathat:

3.1. jövedéki vagy a fogyasztási adóról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet,

3.2. a vámtörvény szerinti közvetett képviselői tevékenységet,

3.3. nem folytat olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy az e szervekhez való bejelentés szükséges (kivéve az ajándéksorsolást),

4. Az egyéni vállalkozó az adóévben csak akkor lehet eva alany, ha az adóévre vonatkozóan az a gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az eva adóalanyiságot.
A 2001-2002-es évekre előírt feltételeknek utólag már nem lehet megfelelni, de ehhez a 10 százalékos szabályhoz még hozzá lehet igazítani a cég tulajdonosi struktúráját. Egy gyorsan elhatározott módosítás még az év végéig át is futhat a Cégbíróságon. Különös tekintettel arra, hogy a törvény csak az egyéni vállalkozó részesedését korlátozza, arra pedig semmilyen rendelkezést nem tartalmaz, hogy ehhez hozzá kellene számítani a közeli hozzátartozók (feleség, gyermek, testvér, szülő) részesedését. Ez a mulasztás korlátlan lehetőségeket hagy az egyéni vállalkozó és cége párhuzamos eva adóalanyiságának továbbgondolásához.

5. Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben csak akkor lehet eva alany, ha

5.1. valamennyi tagja magánszemély, (ideértve a munkavállalói résztulajdonosi program szervezetét is).
A társaság tulajdonában levő saját üzletrész itt nem kizáró feltétel. A magánszemély állampolgársága közömbös.

5.2. más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve a nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírt).
Ezen feltételekhez is lehet igazodni, hiszen a törvény szerint a 2003-as adóévben kell ezeknek fennállniuk. Egyéni vállalkozók esetében a törvény 10 százalékos részesedést engedett, cégek esetében kiemelendő, hogy semmilyen mértékű részesedésük nem lehet társaságban.

6. A törvény szerint nem az adóalanyiság, hanem a december 20-áig megtehető bejelentés feltétele az, hogy a vállalkozásnak nem lehet az adóhatóságnál (vámhatóságnál) nyilvántartott, végrehajtható köztartozása.
A később bekövetkező köztartozás az adóalanyiságot nem érinti – legalábbis abban az évben.

Az eva lényege

Aki tehát mindezeket a feltételeket teljesíteni tudja, beléphet az eva-körbe, később pedig maradhat ennél az adózási formánál, amelynek mértéke az adóalap 15 százaléka. Adóalapként a bevétel szolgál, amelybe az általános forgalmi adó is beletartozik. A számlázott bevétel a 15 százalékos eva megfizetésével gyakorlatilag azonnal adózott jövedelemnek tekinthető. Ezt az alábbi szabályok rögzítik:

Az egyéni vállalkozót az eva hatálya alatt nem terheli a cégautó adója, továbbá a vállalkozói szja, az osztalékadó, és nem lesz köteles szja-bevallást benyújtani, ha arra kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett, vagyis ha más forrásból származó jövedelme nincs.

Eva alany társaság esetében nincs társasági adó, a társaságot és tagját ugyancsak nem terheli a cégautó adója, az osztalék utáni szja és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni szja. A társaság által a tagja részére a tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Ez alól kivételt képez a mellékszolgáltatás és a tag személyes közreműködésének díja, és nem tartozik hozzá a tag által munkaviszony alapján szerzett jövedelem sem.
Az egyéni vállalkozó csak a saját személyi jövedelemadója, osztalékadója alól mentesül az evával, míg az alkalmazottak esetében az szja előleg változatlanul levonandó és fizetendő. Ugyanígy kell eljárni az eva alany társaságok alkalmazottai vonatkozásában. Ugyancsak fizetni kell a kifizetőként levont adóelőlegeket, például bérletnél.

Közkereseti társaság, betéti társaságnak az áttéréskor osztalék utáni adót kiváltó adót kell megállapítania, amelynek mértéke 20 százalék, alapja lényegében a mérleg szerinti eredmény plusz az eredménytartalék, csökkentve az immateriális javak plusz tárgyi eszközök értékével. Az adót három adóév alatt kell megfizetni.

A törvény elég bonyolultan megfogalmazott rendelkezéseket tartalmaz az eva alanyiság időszakában és előtt megszerzett vagyon és juttatások elhatárolására.

Példaszámítás

Egy példával szemléltetve az eljárás az, hogy az eva-alany kiszámláz 125 ezer forint számlaértékű szolgáltatást, amelyből 100 ezer forint az adóalap, 25 ezer forint az áfa. A vevő – az általános szabályok szerint – ebből visszaigényelheti a 25 százalékot, de az evás vállalkozó csak 15 százalékot fizet be. Látszólag az a helyzet, hogy az eva alany az áfán is nyer 10 százalékot. Ehhez azonban két korrekciós megjegyzés szükséges: 
• a 15 százalékos evát nem csak a 100 ezer forint áfa alap, hanem a 25 ezer forint áfa után is meg kell fizetni, ellenben a 15 százalék eva nemcsak áfát, hanem több tételben szja-t is helyettesít,
• az eva-alanyt a beszerzései után értelemszerűen nem illeti meg az adólevonási jog

Eva és áfa

Az eva alany egyéni vállalkozó és társaság az általa kibocsátott számlán az áfát is feltünteti (0, 15, vagy 25 százalékos mértékben). Ezt az áthárított adóösszeget a másik fél az általános szabályok szerint levonhatja, visszaigényelheti. Ugyanakkor az eva alanynak nem kell a számláján feltüntetett (általában) 25 százalékos mértékű áfát befizetnie, hiszen az egyéb adók mellett ezt az áfát is kiváltja a 15 százalékos eva.

Nyilvántartási kötelezettségek

Bevallási és előlegfizetési kötelezettség negyedévente van. Nyilvántartási kötelezettség a bevételi nyilvántartás, az adónyilvántartás és a szigorú számadási nyomtatványok vonatkozásában áll fenn. A Kft. és a jogi személy eva alanyok az eva nyilvántartási kötelezettségüket a kettős könyvvitel rendszerében teljesítik. A kkt-k és bt-k választhatnak, hogy bevételi nyilvántartást vagy kettős könyvvitelt vezetnek.

A járulékok kérdése

Az egyéni vállalkozó főszabályként a járulékokat a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után fizeti meg. E helyett a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a minimálbérnél magasabb összegű járulékalap után kívánja megfizetni. Erről a bejelentkezéskor nyilatkozni kell.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot az eva alap (bevétel) 10 százaléka után fizeti meg, a többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó az eva alap 4 százaléka után köteles járulékfizetésre. Az egyéni vállalkozó a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az eva bevallása részeként vallja be.

Helyi iparűzési adó

Az eva alany választása szerint a helyi iparűzési adó alapját az eva alap 50 százalékában is megállapíthatja.