A Handelsblatt német gazdasági lap az Audi csütörtöki gyáravatójának apropóján írt pénteken a külföldi működő tőke becsalogatásában jelentős szerepet játszó, gyakran százszázalékos arányt is elérő adókedvezményekről. A napilap szerint a hazánkban működő külföldi vállalatok vezetőségi szintjein kiemelkedő fontosságú téma, hogyan alakulnak Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásai, kiváltképp a jelenleg adókedvezményben részesülő cégek számára fontos versenyjogi fejezet esetében.
Kedvezményes évekA Magyarországon 1996-tól érvényben lévő szabályok szerint a 10 milliárd, egy másik esetben 3 milliárd forintnál nagyobb összeget beruházó cégek 10 évre teljes adókedvezményben (társasági és helyi adó) részesülnek. Az engedmények igénybe vételéhez természetesen egyéb – például foglalkoztatási – kritériumoknak is meg kell felelni. A probléma abból adódik, hogy az Európai Unió Római szerződésének egyik irányelve tiltja az ilyen típusú – költségvetési támogatásnak tekinthető – adókedvezmények gyakorlatát, hiszen korlátozza a versenyt. Az unión belül a beruházás összértékének legfeljebb 50 százalékára jár adókedvezmény.
Nehéz alku várható
Az ezzel kapcsolatos vita évek óta zajlik az EU és Magyarország között, megnyugtató megoldást mégsem sikerült találni. Most azonban – írja a rangos német gazdasági lap, az új bal-liberális kormány igen komoly nyomás nehezedik, hiszen a csatlakozási tárgyalások versenyjogi fejezetét néhány héten belül le akarja zárni. Ezt egyébként a minap maga László Csaba pénzügyminiszter is elismerte. Mint mondta: nehéz egyeztetésekre számít a versenyjogi fejezetnél, hazánkban éppen a legnagyobb munkáltatók a társasági adókedvezmények érintettjei.
A győri Audi csütörtöki gyáravatóján pedig Medgyessy Péter miniszterelnök beszélt ugyanerről. Mint elmondta: az Európai Unió szigorú befektetés-ösztönzési szabályainak úgy akar megfelelni Magyarország, hogy közben megőrizze azokat a tulajdonságait, amelyek a külföldi tőke számára vonzóvá teszik. Ez nagymértékben függ az adófeltételektől, továbbá az összgazdasági feltételektől – jelentette ki.
Beruházásösztönző csomag – kárpótlásul
A miniszterelnök megismételte azt is, amiről már Csillag István gazdasági miniszter is többször szólt: még az idén beruházás-ösztönzési csomagot terjeszt a kormány az országgyűlés elé. Ennek keretében fejlesztési adókedvezményeket, infrastruktúra-, kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásokat, továbbá közvetlen anyagi támogatásokat kívánunk adni – közölte.
A német lap azt írja, talán éppen a kormányfő szavait idézve: az egyik megoldás az lehetne, hogy adómentesség helyett más vonzó ajánlatokkal állnának elő. Ilyen lehetne, hogy a kormány juttatásokkal támogatná a képzést és az átképzést vagy átvállalná a közművesítés költségeit.
Beruházásösztönző erő lehet az infrastrukturális tervezeteknek az EU regionális alapjából történő finanszírozása is, amely Magyarország rendelkezésére áll majd a belépés után – véli a német gazdasági újság. A miniszterelnöknek ezt a fellépését a magyar közvélemény kimondottan politikai jelzésként értékeli – írta még a Handelsblatt, részben a kormányfő szavait értelmezve.
Idén 56 milliárdba kerültA Magyar Hírlap információi szerint idén összesen 44 vállalat élt a 10, vagy a 3 milliárd forintos befektetéshez kapcsolódó kedvezménnyel. Egy cég esetében ez 1,3 milliárd forintos könnyítést jelent, összesen pedig mintegy 56 milliárd forinttal könnyebbítették meg Magyarország költségvetését. A 44 vállalat nemzetgazdaságilag sem elhanyagolható tétel: a magyar export 38-40 százalékát adják, és mintegy 150-170 ezer embert foglalkoztatnak. A nagyságrendet mutatja az is, hogy a társaságiadó-kedvezmények 2000-ben 96,4 milliárd forint bevételkiesést okoztak az éves költségvetésben – írta a Figyelő egy korábbi cikkében. Az adózás előtti eredményhez viszonyított átlagos adóterhelés így mindössze 11,1 százalékot tett ki (szemben a 18 százalékos névleges nyereségadó-kulccsal).
Egyesek bíróság elé, mások elmennek
A német lap szerint az Audi már Brüsszelben is aktívan lobbizik, hogy elhárítsa beruházási feltételeinek romlását. Más vállalatok azt fontolgatják, hogy magyar bíróságok elé mennek, megint mások azt számolják, mely országokban lehet kedvezményesebb feltételek mellett beruházni. Szerzett jogaik védelmében leginkább az alkotmánybíróságra számítanak ezen cégek – írja a Handelsblatt.
A kedvezmények eltörlése esetén azonban nem csupán a “magyar fél” hibáztatható és kötelezhető kártérítés megfizetésére. A kedvezményben részesülő cégeknek ugyanis már a beruházási döntés pillanatában is tisztában kellett lenniük azzal, hogy a nagyvonalú magyar szabályozás a legkevésbé sem EU-konform, és egyszer szomorúan, de búcsút kell neki mondani. Mario Monti főbiztos ugyanakkor a magyar fél felelősségét hangsúlyozza, amikor rámutat: a kormány jogi és gazdasági bizonytalanságban tartja a vállalatokat, amíg nem teremti meg az új feltételeket.
