Belföld

A lakosság optimista, az üzleti szféra nem

Egy júliusi felmérés szerint a lakosság kimondottan optimista gazdasági kilátásait illetően. Ugyanez aligha mondható el a gazdasági kérdésekben jártasabb és a globális konjunktúrára érzékenyebb üzleti szektorról.

Júliusban lényegében nem változott a GKI Gazdaságkutató Rt. szezonálisan kiigazított konjunktúra-indexének értéke. Az indexen belül az üzleti és lakossági várakozások is stagnáltak az elmúlt hónapban. Ez a lakosság esetében a valaha mért legmagasabb értékhez közeli várakozásokat jelent. Az üzleti szektor a tavalyi mélypontnál ugyan kedvezőbben, ám nem kimondottan derűlátóan ítéli meg gazdasági kilátásait.

Stagnáló ipari várakozások

Az ipari várakozások júliusban nem változtak, s ez a stagnálás beleillik az Európai Unióban tapasztalható tendenciákba. Érdemben nem módosultak az építőipari és kereskedelmi várakozások sem – áll a GKI Rt. az Európai Unió támogatásával, havi rendszerességgel vizsgált elemzésben.

Már 2000-ben is optimista volt a lakosság?A GKI Rt. felmérésének eredményével összhangban áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán napvilágot látott elemzése, amelynek legfőbb megállapítása, hogy tíz évig tartó recesszió után 1997-ben ismét emelkedni kezdett a háztartások életszínvonala. A hivatal “Családi költségvetés, 2000” című kiadványából többek között az is kiderül: a reáljövedelem emelkedése 2000-es 3 százalékos növekedését követte a fogyasztás bővülése. Ez elsősorban a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságban, s a lakásfelszereltségi mutatók jelentős javulásában mutatkozott meg – vélik a statisztikusok. Az egy főre jutó nettó jövedelem 2000-ben 424 596 forint volt átlagosan. A KSH a lakosságot egy főre jutó jövedelem alapján tíz tizedbe sorolja: a legalacsonyabb népességtizedben 167 210 forint, míg a tizedik tizedben 938 083 forint az átlag.

GKI: a lakosság optimista

A lakosság saját pénzügyi helyzetét júliusban ismét minden korábbinál kedvezőbbnek látta, s ezzel párhuzamosan a következő 12 hónapot illetően is most volt a legoptimistább. Az ország gazdasági helyzetének megítélése szintén érezhetően javult, de nem érte el az áprilisi rekordot. A válaszadók júliusban az előző havinál alacsonyabb ütemű áremelkedésről számoltak be, a következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozásaik viszont enyhén emelkedtek. A lakosság a munkanélküliek számának stagnálását várta. Júliusban az emberek vásárlási kedve ismét mérséklődött: most kevesebben tartják kedvezőnek az alkalmat tartós fogyasztási cikkek vásárlására, mint egy hónappal korábban. A következő 12 hónapban azonban minden eddiginél nagyobb arányban tervezik tartós fogyasztási cikkek beszerzésére szánt kiadásaikat növelni. Júliusban csökkent azok aránya, akik szerint most kedvező az alkalom a megtakarításra. A megtakarítók száma csökkent, miközben a hitelt felvevők aránya lényegében nem változott az előző hónaphoz képest.

Pesszimista délnyugat

Magyarország hét régiója közül négyben javultak, kettőben romlottak a háztartások várakozásai. A legoptimistábbak a Dél-Alföld, a Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország és az Észak-Alföld megyéiben lakók voltak. Ezzel szemben a Dél-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl lakosságát érezhető pesszimizmus jellemezte. Észak-Magyarországon a várakozások nem változtak az egy hónappal korábbihoz képest.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik