Belföld

Árvíz Kelet-Európában – ki fizet?

A közép-kelet-európai árvíz mérhetetlen károkat okozott több országban. Adakozók szép számmal jelentkeznek, de egyelőre nem tudni pontosan, ki hogyan fedezi az újjáépítés teljes költségét.

Az árvízkárok nagy részére nem nyújtanak fedezetet a hagyományos biztosítások – legalábbis ami a német és osztrák oldalt illeti, így sokan azt sem tudják, hogyan építik újjá otthonaikat. A német biztosítókat tömörítő szervezet szerint, a lakosságnak csupán kilenc százaléka rendelkezik külön árvíz esetén is érvényes szerződéssel.

Magyarországon kicsit más a helyzet: itt ugyan jóval kevesebben rendelkeznek ugyan biztosítással, mint nyugaton, a szerződések azonban többnyire tartalmazzák az árvíz kockázatát is. Más kérdés, hogy az ár- illetve hullámterekre épült ingatlanok esetében aligha talál a tulajdonos olyan társaságot, amely vállalja a víz jelentette kockázatot.

Ausztriában az okozza a legfőbb gondot, hogy a biztosítók – bár többnyire árvíz ellen is védik ügyfeleiket – 5-10 ezer euróban maximálják az árvízkárok kifizetését – írja a Financial Times gazdasági lap online kiadása. A legutóbbi 1997-es csehországi özönvíz után 400 millió eurós kártérítést fizetett a biztosítási szektor, noha a kár összesen mintegy kétmilliárd euróra rúgott.

Árvízi PR Németországban már a magáncégek is felismerték, hogy az árvízi jótékonykodás igen jót tehet imázsuknak. A Deutsche Bank 5 millió euróval járul hozzá a helyreállítási munkákhoz, a francia Roche gyógyszeripari cég német leányvállalata 1 millió euró értékű gyógyszert oszt szét a rászorulók között. Néhány elektronikai cég úgy gondolta, azzal segíti ki az árvíztől szenvedő lakosságot, ha kedvezményes áron kínálja nekik fel termékeit.

Kerülőúton, de jön pénz az EU-ból

Miközben az Európai Bizottság együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította az árvizek áldozatait, megígérte, hogy mindent megtesz a lakosság megsegítése érdekében. Azonban, mint arról korábban is beszámoltunk, az uniós költségvetésében egy ideje nincs külön keret természeti katasztrófák áldozatainak megsegítésére. Éppen ezért az unió közvetetten, a tagországok esetében az elmaradottabb térségek fejlesztésére, illetve a vidékfejlesztésre szolgáló strukturális alapok, a tagjelölteknél pedig az előcsatlakozási alapok rugalmasabb felhasználásának engedélyezésével tud hozzájárulni a károk enyhítéséhez és a helyreállításhoz.

Legutóbb az 1999-es görögországi földrengés, illetve tavaly a franciaországi Somme térségében bekövetkezett áradások, idén pedig a Kanári-, a Madeira- és az Azori-szigeteket sújtó ítéletidő kárainak enyhítésére alkalmazott hasonló módszert az EU – hoz példákat a távirati iroda. Az áradások sújtotta régiók közül az unión belül a német Szászország, Szászország-Anhalt, Türingia és Bajorország, Ausztriában pedig Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, valamint Salzburg és Bécs körzete jogosult a szóban forgó támogatások valamelyik fajtájára.

Csehországnak PHARE és ISPA-pénzek

Az EU-tagjelölt országok – az adott esetben az első helyen Csehország – a PHARE és az ISPA előcsatlakozási alapokat használhatják fel ilyen célokra. A bizottság máris hozzájárult ahhoz, hogy Prága a PHARE-keret terhére további 9,75 millió eurót irányozhasson elő az újjáépítésre. A közlekedési és környezetvédelmi programok finanszírozására szolgáló ISPA-alap eddig fel nem használt részéből pedig 48 millió eurót irányíthatnak át azonnal az árvízkárok helyreállításával kapcsolatos közlekedési és környezetvédelmi programokra – közölte az unió. Az említett összegek valójában csak “tűzoltásra” lesznek elegendőek, hiszen a károkat többre becsülik, mint a 1997-es kétmilliárd eurót kóstáló árvizet. Libor Secky, Csehország uniós nagykövete szerint Brüsszel várhatóan 200 millió eurós kedvező hitelt is ad Prágának.

Árvízhelyzet Németországban Az Elba vízszintje pénteken 8,85 méter magasra emelkedett, így megdőlt az 1845 március 31-én mért rekord. Egy héten belül másodszor mossa víz a világhírű képtárnak helyet adó Zwinger, valamint a tervezőről, Semperről elnevezett operaház falait. Drezdában pénteken nem zárták ki a kilenc méteres vízmagasság lehetőségét sem, a reggeli órákban a folyó szintje óránként 4-5 centimétert emelkedett – írja az MTI. A víz elérte a történelmi városmaggal szemközti részt, Drezda-Újvárost. Újabb drezdai városrészekben lakók készülhetnek fel az evakuálásra, ugyanez fenyegetheti Riesa körzetének lakóit is. Mivel egyes helyeken az utak és a hidak járhatatlanok, nehézségek keletkezhetnek az ivóvíz- és az élelmiszerellátásban. Az Elba Szászországon keresztül fúrja magát Szász-Anhalt és Brandenburg tartományok területeire, kitelepítési felszólításokra késztetve a hatóságokat. Drezdától délre Pirnából és Heidenauból akarnak biztonságos helyre vinni több tízezer embert, és ugyancsak el kell hagyniuk a leginkább fenyegetett negyedekben lakóknak a Mulde parti Bitterfeld városát, vegyipari központot. A kitelepítés azért vált szükségessé, mert a Mulde folyó egyik átszakadt gátján tovább ömlött be a víz, súlyosan veszélyeztetve a belvárost és a vegyipari központot.

Külföldi segítség a cseheknek

Stanislav Gross cseh belügyminiszter elmondta, hogy az árvízi válságstáb egyik munkabizottsága a pénteki nap folyamán összegzi az egyes tárcák szükségleteit, majd annak alapján összeállít egy országos listát, amellyel Csehország a külföldhöz fordul segítségért. Az árvíz miatt talán a legtöbbet szenvedő Csehország már korábban szárítóberendezéseket, szivattyúkat és áramfejlesztőket kért külföldről. Az első segélyek Belgiumból, Dániából, Görögországból, Lengyelországból és néhány más államból már meg is érkeztek Prágába. A cseh fővárosban csütörtökön néhány kisebb incidens is történt, mert a rendőrök és a katonák biztonsági okokra hivatkozva nem voltak hajlandóak visszaengedni a házaikba a kitelepítetteket. Sok esetben a víz kiszivattyúzása miatt omolnak össze házak, mert a falak nem bírják megtartani a kívülről rájuk nehezedő víztömeget.

Politikusok gumicsizmában

A Németország keleti tartományaiban zajló áradások az ország eddigi legsúlyosabb katasztrófái közé tartoznak. Tíz ember halt meg, az anyagi kár értéke több milliárd eurót tehet ki. Péntektől elkezdik fizetni azokat a gyorssegélyeket, amelyekről a kormány szerdán döntött. A Schröder-kabinet 100 millió euró segélyt szavazott meg a leginkább rászorultaknak, de további 100 milliót fel is lehet venni kölcsönként, kedvező feltételek mellett. A kormány intézkedései körülbelül 400 millió euró kiadással járnak. A német lapok némi szarkazmussal kimondottan szerencsésnek minősítik, hogy vészesen közel vannak az országgyűlési választások, így az összes politikus gumicsizmát rántva áll ki a nép közé és ígér azonnali, bürokráciamentes segítséget az újjáépítésre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik