Belföld

Ügynökpolitikusok – made in Hungary

Sajtóinformációk szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal jelentése alapján az Antall- és a Horn-kormány egy-egy, az Orbán-kormány öt tagjának volt irata a III-as főcsoportfőnökségnél. A Történeti Hivatal iratai négy politikust érintenek. A cikkre kattintva olvassa el online tudósításunkat is Medgyessy Péter bizottsági meghallgatásáról.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elkészítette és elküldte a szervezetnél található, a volt kormánytagokra vonatkozó adatokat az ezzel foglalkozó, Mécs Imre vezette parlamenti vizsgálóbizottsághoz.

A HVG információi szerint a dokumentum alapján hét korábbi kormánytagnak volt irata a III-as főcsoportfőnökségnél. Nevek nem kerültek nyilvánosságra, sőt Tóth András a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár szerint mindenki államtitoksértést követ el, aki adatokat közöl valakinek az érintettségével kapcsolatban, mivel ehhez a titokgazda felmentése szükséges.

NBH: öt korábbi kormánytag

Tóth András az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy bár a vizsgálóbizottság megkapta az adatokat az NBH-tól, többet nem mondhat, hiszen a dokumentum tartalma államtitoknak minősül.

A HVG úgy tudja, az Orbán-kormány három tagjának volt irata a III-as főcsoportfőnökség II-es ügyosztályánál: közülük kettőt – Bihari és Magasdi fedőnéven – úgynevezett hálózati személyként tartottak nyilván. A harmadik, D-008 fedőnéven – Medgyessy Péter miniszterelnökhöz hasonlóan – szigorúan titkos tiszt volt, és papíron közvetlenül a rendszerváltozás előtt egy évig tartották állományban. Az Orbán-kormány másik két tagjának a neve a III/III-as főcsoportfőnökség iratai között szerepel.

A bizottság arról kért információt a titkosszolgálatoktól, a Belügyminisztériumtól, illetve a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy nyilvántartásaik szerint az 1990 után kormányzati szerepet betöltött személyeknek volt-e a rendszerváltozás előtt kapcsolatuk a titkosszolgálatokkal.

Ügynökpolitikusok – made in Hungary 1Történeti Hivatal: négy korábbi kormánytag

A Történeti Hivatal iratai szerint az előző kormányok tagjai közül egy személy írt alá együttműködési nyilatkozatot a belbiztonsági szervekkel, három pedig jelentést is adott. A hivatal levelét szerdán kapta meg a parlamenti bizottság. Mécs Imre, a bizottság elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a Történeti Hivatal nyilvántartásában 16 kormányzati szerepet vállalt politikus neve szerepel. Ugyanakkor, ezek között van olyan is, akiről éppen sikertelen beszervezése okán született irat – mondta Mécs.

HM: egy érintettAz MTI úgy tudja, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) jövő hét elején juttatja el a Katonai Biztonsági Hivatalnál, illetve a Katonai Felderítő Hivatalnál készített vizsgálat eredményét a bizottsághoz; e szerint egy volt kormánytag biztosan kapcsolatban állt a III/IV-es csoportfőnökséggel.

Mécs Imre nem kívánta elárulni, hogy az érintettek mely kormány tagjai voltak, mindössze annyit közölt, hogy a korábbi kabinetekben tevékenykedtek. A testület jövő hétfőn tartja következő ülését, ennek első fele nyilvános lesz, a dokumentumokat viszont zárt ülésen tekinti át a bizottság.

Kovács Zoltán, az állambiztonsági múltat vizsgáló országgyűlési bizottság fideszes tagja felháborítónak tartja, hogy a sajtóból kellett értesülnie a volt kormányok tagjainak ügynöki érintettségével kapcsolatos információkról. A szivárogtatás véleménye szerint jogszabályba ütközik és megkérdőjelezi a bizottság működésének hitelességét is.

Kovács Zoltán szerint a kiszivárogtatással az egyetlen cél az lehet, hogy “ha már Medgyessy Péter miniszterelnököt nem lehet tisztára mosni, akkor mindenkit besározzanak”. A sajtóinformációk szerint a kormánytagok érintettségéről szóló adatok a Nemzetbiztonsági Hivatal irattárából kerültek elő. Ezeket az iratokat viszont 2001-ig át kellett adni a Történeti Hivatalnak. A politikus érdekesnek nevezte azt a kérdést, hogy most kitől és hogyan kerültek vissza a dokumentumok az NBH irattárába.

Online tudósításunk Medgyessy bizottsági meghallgatásáról

10:52 – Medgyessy Péter csütörtöki bizottsági meghallgatásán elmondta: önként vállalta a kémelhárítói munkát 1978 elején. Medgyessy az akkori pénzügyminiszter kérésére találkozott a titkosszolgálatok vezetőjével, aki kezdetben főképp gazdasági elemző munkát és titokvédelmet kért tőle. Az ülésen az is kiderült, hogy a miniszterelnök akkoriban nem két hanem egy fizetést kapott az ügynöki munkáért járó kiegészítéssel.

11:34 – Medgyessy azért vállalta el a kémelhárító munkát, mert azt ígérték neki, hogy intellektuális értékelő munkát kell végeznie. Írásban csak évente egyszer jelentett. “Kollégáimról soha nem készítettem jelentést, ez nem volt feladatom, pusztán intellektuális munkát végeztem.” – mondta. Ezzel kapcsolatban megismételte, hogy hamisítvány az a dokumentum, ami a Magyar Nemzetben jelent meg, és munkatársai politikai megbízhatóságáról szóló, neki tulajdonított jelentést tartalmaz. Simicskó István fideszes képviselő azt kérdezte Medgyessytől, hogy ha csak elemző munkát végzett, akkor miért kellett ezt szigorúan titkos tiszti állományban megtennie. Medgyessy erre a kérdésre nem adott választ, több kérdés utáni válaszában nem tért ki erre a problémára.

11:43 – Simicskó kérdésére a miniszterelnök elképzelhetetlennek tartotta, hogy MSZP-sek köreiből került volna ki a titkosszolgálati múltját bizonyító dokumentum. Toller László szocialista képviselő azt kérdezte, miért nem szólt korábban múltjának eme szakaszáról a nyilvánosság előtt. Medgyessy azt mondta, egy interjúban és az MSZP választmánya előtt is utalt rá, hogy a Pénzügyminisztérium nemzetközi osztályán államérdekeket is kellett védenie. Ennél több konkrétumot titoktartási kötelezettsége miatt nem mondhatott. Medgyessy úgy érzi, nem tévesztette meg a választókat: “Tudták rólam, hogy a rendszerváltás előtt pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes voltam. Tudták a választók, hogy honnan jövök, ennek tudatában szavaztak rám.” – közölte az [origo].

12:34 – Kitért arra, hogy az IMF-hez 1982-ben történt csatlakozással feladata befejeződött, ezzel ennek a tevékenységnek elveszett a szakmai érdekessége is. Hozzátette: összeférhetetlenségi okok miatt miniszter-helyettesként senki nem maradt a szigorúan titkos tiszti állományban. Medgyessy Péter egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva beszámolt arról, hogy a Pénzügyminisztériumban végzett munkájáért 1982-ben megkapta a Munka érdemrend arany fokozatát – tájékoztatott az MTI.

12:40 – Balogh László, a bizottság MDF-es elnökének kérdésére Medgyessy elismerte, hogy 1982-ben, szt-tiszti leszerelésekor valóban kapott 10 ezer forint jutalmat, az erről megjelent dokumentum a Magyar Nemzetben hiteles volt. Azt is elisemerte, hogy titkosszolgálati tevékenységéért “rendszertelenül és nem túl sokszor” jutalmakat kapott.

12:51 – Kiemelte, hogy akkori munkahelye, a Pénzügyminisztérium képviselte a nyugatbarát vonalat a konzervetív hatalmi központokkal szemben – olvasható az [origo]-n. 1978-79-ben az olajárrobbanás miatt Magyarországot gazdasági válság fenyegette. Medgyessy azt mondta, hogy jelentéseiben azt vizsgálta, hogy milyen feltételekkel és milyen nemzetközi kockázatokkal kell számolni, ha Magyarország közelebb akar kerülni a nyugati gazdaságokhoz. A miniszterelnök szerint az 1978-ban kezdődött nyitás akadályozta meg, hogy az 1981-es lengyelországi zavargásokhoz hasonló helyzet alakuljon ki Magyarországon az életszínvonal gyors romlása miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik