Nincs információnk a BTC privatizációjával kapcsolatban – hangzott a Matáv sajtóosztályának szűkszavú válasza, és gyorsan hozzátették: 
ha a cégnek bejelentenivalója van, azt hivatalos közlemény formájában hozza nyilvánosságra. A bolgár privatizációs ügynökség honlapja sem adott semmifajta fogódzót az ügyben, pedig legkésőbb június 10-én lehet jelentkezni az ottani távközlési cég, a BTC 65 százalékára kiírt privatizációs pályázat első fordulójára.
Ennek során a jelentkezők nem kötelező érvényű ajánlatot tehetnek a BTC-re. Az ajánlatok alapján áll össze a szűk lista, amelynek szereplői már “éles” árat mondanak a távközlési cég 65 százalékára (további 20 százalék a szófiai tőzsdén lelne gazdára), továbbá egy mobil távközlési koncesszióra.
Kiket kell legyőzni?Meg nem erősített hírek szerint a Matáv mellett olyan szakmai versenytársak szerepelnek az ellenfelek között, mint az OTE (igaz, a görög cég félig-meddig hivatalosan cáfolta részvételét), a SwedTel, az orosz Sistema, az izraeli Ganden group, a China Telecom, a török távközlési cég, illetve pénzügyi befektetők, mint a TZUM Central Department Store, az iRegent, vagy a Sri Lanka-i Pravim Banker.
Mobil híján
A BTC-nek ugyanis nincs saját GSM-szolgáltatója, noha Bulgáriában két hasonló is működik. Az elemzők ezt tartják a vállalat legnagyobb szépséghibájának. Csupán egy 450 MHz-en szolgáltató társaságot működtet (ilyen Magyarországon a 60-as Westel), ennek dacára impozáns eredményeket ért el az elmúlt években. A nyolcmilliós ország hajszállal több mint egyharmadát távközlési szolgáltatásokkal ellátó BTC tavaly félmilliárd dollárt meghaladó árbevétel mellett valamivel százmillió fölötti nettó nyereséget ért el.
Noha a bolgár társaságról egyelőre kevés releváns információ hozzáférhető, a magyar piacon az első híresztelések felröppenésekor is jól fogadták az esetleges akvizíció hírét. Ebben kétségtelenül közrejátszott az, hogy a Maktel megvásárlása nagyon bejött a Matávnak, tavalyi eredményét nem kis részben a macedón vállalatnak és a Westelnek köszönhette.
Nem kis súlyt nyomott a latban, hogy a BTC-ről eddig napvilágot látott adatok fényében egy esetleges bevásárlás remek üzletnek ígérkezik. Bolgár kormányzati körökből ugyanis az szivárgott ki, hogy a cég 65 százalékáért (továbbá a már említett mobilkoncesszióért) legkevesebb 100 millió dollárt várnak, ami sok pénz, de kevesebb a BTC tavalyi profitjánál.
Az egyiknek nem sikerült
Különösen érdekes ez az összeg annak fényében, hogy két éve a görög OTE és a holland KPN konzorciuma 610 millió dollárt is hajlandó lett volna megadni a BTC 51 százalékáért és a mobilszolgáltatási engedélyért. Akkor nem sikerült nyélbe ütni az üzletet, ám most a bolgár kormány lépéskényszerbe került – véli Nyárádi Zsolt, az IE-New York Broker Rt. elemzője.
Egyfelől a folyó fizetési mérlegben mutatkozó gondok gyors orvoslása végett volna szükség privatizációs bevételekre, ami rövid távon elodázhatatlanná teszi az értékesítést. Másfelől viszont az ottani távközlési piac jövő évre ütemezett liberalizációja is komoly sürgetést jelent, hacsak a bolgár kormány nem akarja saját erőből finanszírozni az elkerülhetetlen reorganizációt. A BTC-nek becslések szerint mintegy 400 millió dollár kell ahhoz, hogy a nyílttá váló versenyben is talpon tudjon maradni.
Telik rá?A Maktel és a Westel akvizíciója miatt ugyan a Matáv eladósodottsági mutatója megközelítette az 50 százalékot, ám az elemzők szerint egy esetleges BTC-tranzakció nem módosítaná számottevően a képet. Nincs tehát vita az ügylet finanszírozhatóságát illetően. Némi bizonytalanságra az adhat okot, hogy nem tudni, mennyire helytálló a reorganizációra becsült négyszázmilliós keret. Az ismeretlen adatok következtében nem lehet kizárni, hogy “csontvázak hullanak ki a szekrényből”.
Bizonytalansági faktorok
Mivel a BTC 100 millió dollárnál látatlanban is többet ér, egységes az a vélemény, hogy ezen az áron mindenképpen jó vétel, a nyugat-európai telekom szektor bukdácsolása ellenére is. Kérdéses ugyanakkor, milyenek a Matáv esélyei a többi kérővel szemben, jóllehet a tenderben meghirdetett alapkövetelményeknek (legalább kétmillió előfizető és félmillió dolláros árbevétel) eleget tesz a magyar cég.
Az elemzők aggályosnak tartják a harmadik mobilszolgáltatóként való megjelenést is. A Vodafone magyarországi példájából kiindulva azzal érvelnek, hogy ez elképesztően magas költségekkel jár, és csak hosszú távon ígér megtérülést.
A legtöbb kérdőjelet a Matáv-tulajdonos Deutsche Telekom szerepvállalása veti fel. A rossz passzban lévő anyacég megvétózhatja az ügyletet, jóllehet a Matáv-menedzsment korábban egyáltalán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy “jó áron” megszereznék a BTC-t.
