A vita nem új keletű, az ítélet igen. Kedden az Európai Bíróság (EB) Luxemburgban úgy döntött, hogy az egykoron állami tulajdonban lévő, mára privatizált vállalatokban a különleges szavazati vagy vétójogot garantáló aranyrészvények intézménye ellentétes az unió hatályos rendelkezéseivel.
Az ítélet szerint ugyanakkor léteznek kivételes esetek is. A különleges – többek között a vállalat felvásárlását megakadályozni képes – szavazati jog intézményét a köz érdekeire való hivatkozással a továbbiakban is alkalmazni lehet, az aranyrészvény biztosította jogoknak azonban egyenes arányban kell állniuk a “kitűzött célokkal”, vagyis a közérdek súlyosságával – szögezte le kedden az Európai Bíróság. A kivételek közé tartozhatnak egyes stratégiai vagy közszolgáltatást ellátó vállalatok, ahol továbbra is fennmaradhat az állam meghatározó szerepe.
Apropó!
A bíróság az ítélet meghozatalakor konkrét eseteket vizsgált. Az egyik, az egykori francia állami vállalat, az Elf Aquitaine ügyében a bíróság nem találta az európai joggal összeegyeztethetőnek a francia szabályozást, amely bizonyos számú részvény vagy szavazati jog megszerzését a gazdaságot felügyelő minisztérium engedélyéhez kötött. A bíróság szerint a francia részről hangoztatott érv (“az ellátás biztosítása válsághelyzetekben”) nem indokolta e különleges jog alkalmazását. Ellenkező ítélet született ugyanakkor a belga gázszolgáltató ügyében. A belga szabály szerint, melyet az EB elfogadhatónak tartott, amennyiben a társaság technikai berendezéseinek eladása vagy a vállalat egyéb döntései veszélyeztetik a gázellátást, úgy az energiaügyi miniszter élhet vétójogával az ügyletet illetően.
Az aranyrészvény mellett és ellen
Azok, akik a most meghozott döntés mellet érveltek, azt hangsúlyozták, hogy az aranyrészvényben testet öltő előjogok a piaci mechanizmusokat akadályozzák, piactorzító módon előnyben részesítenek egy tulajdonost (amely néha éppen az állam), megsértve ezzel a többi részvényes érdekeit.
Természetesen vannak, akik nem nézik jó szemmel az állam mozgásterének ily módon való szűkítését. Korábbi érveik szerint – ezt az EB beépítette keddi ítéletébe, ezért korábbi – “különleges”, stratégiai cégek esete kibúvót jelenthet a szabályok alól (vélekedésük szerint ide tartoznak egy ország távközlési, energia- és vízszolgáltatói, szállítási cégei, valamint bankok és biztosítók). Egy másik érv szerint aranyrészvény híján a már privatizált, ám stratégiailag fontos cégek egy másik uniós tagország állami kézben lévő vállalatának tulajdonába kerülhetnek, így az egyik tagállam kerül a másik stratégiai cégének tulajdonosi székébe. 
A mostani ítélet nem számít éppen meglepő fordulatnak. Brüsszeli hivatalnokok számos alkalommal kerültek összetűzésbe a tagállamokkal az aranyrészvények vagy bármely hasonló, “egyéb intézmény” által biztosított jogok és az ezzel kapcsolatos döntések miatt. A “különleges jogok” mellett érveltek korábban a svédek, a spanyolok, az olaszok és a németek is, nem véletlenül. A számos nagyvállalatban érdekelt svéd Wallenberg család esetében a többszörös szavazati jog védi a vagyont, a Peugeot esetében a cégalapítókat megillető különleges szavazójog, a spanyolok és az olaszok pedig teljhatalmúlag támogathatnak vagy utasíthatnak el vállalati egyesüléseket (lásd a Telefónica és KPN egykor tervezett fúziója) az aranyrészvény birtokában.
Magyar aranyak
Aranyrészvények hazánkban is szép számmal vannak. Különleges jogokat biztosító részvényt tart kézben az állam többek között a Matáv, a Mol, az OTP, a Pick, a Zsolnay Porcelángyár, a Hungexpo, a regionális gáz- és áramszolgáltatók, valamint a legtöbb erőmű esetében. A speciális részvény alapvető kérdésekben jelent vétójogot az államnak, úgymint az alaptőke emelése vagy leszállítása, egyesülések, fúziók.
Megtartanák
Ugyancsak érdekes eszköz a Volkswagen-konszern alapszabályában rögzített tétel is, amely úgy óvja meg a céget, illetve a vállalat egyötödét kezében tartó Alsó-Szászországot a külföldi vásárlóktól, hogy a szavazati arányt 20 százalékban maximalizálja, függetlenül a részesedés nagyságától. Hasonló eszköze van egyébként a Mol Rt.-nek is az ellenséges vásárlók visszaszorítására: a társaság alapszabálya értelmében egy részvényes vagy részvényesi csoport nem szerezhet a szavazatok 25 százalékánál többet, ugyancsak függetlenül a tulajdonrésztől. De mindez már sokkal inkább Frits Bolkestein, az Európai Unió belső piacért felelős biztosának a gondja lesz, aki az unió cégfelvásárlási szabályozását készíti elő, várhatóan az összes említett állam érdekeivel szemben.
