Belföld

Csillagok háborúja – támadnak a klónok a vásznon és a neten is

Csillogó csomagolású "junk foodnak" ígérkezik a Csillagok Háborúja második része , a szerda éjféltől nálunk is vetített Klónok támadása. A 140 millió dolláros filmet körülbelül egymillióan már a világpremier előtt megtekintik az interneten.

Talán a legnagyobb kihívás a Klónok támadása számára, hogy túlszárnyalja a Pókember bombasztikus kezdését: a film az első hétvégéig 114 millió dollárt kaszált. Ám ha csak azt vesszük, hogy az 1997-ben megjelent Baljós árnyaknak sikerült összesen 430 millió dollárt “begyűjtenie”, a Klónoknak is óriási esélye van a kirobbanó kezdésre.

Csillagok háborúja – támadnak a klónok a vásznon és a neten is 1Sci-fi szacharinos utóízzel

Először is két rossz hír a történettel kapcsolatban. Az első, hogy Jar Jar Binks visszatér, sőt komolyabb szerephez is jut: felszólal a szanátus előtt, sőt a Köztársaság alkotmányában történelmi változtatásokat javasol. A másik rossz hír, hogy Tattooine, a szövetség szélén elhelyezkedő apró bolygó intrikus rabszolgakereskedője is feltűnik újra. Kiderül, hogy időközben eladta Anakin Skywalker édesanyját, és elhagyja száját az örök igazság, a közhelyek közhelye is, hogy “az üzlet az üzlet.”

Az első kritikák szerint, a Klónok támadásában nem csalódnak azok, akiknek bejött az első rész, a Baljós árnyak “szacharinos sztorija”. A történet 10 évvel a Baljós Árnyak után kezdődik. Padmé Amidala, Naboo szépséges királynője már a Galaxis Szenátusában képviseli bolygója ügyeit. Kitartóan harcol ellenfeleivel, akik klónokból szervezett hadsereggel kívánják megóvni a Köztársaságot a Kereskedelmi Szövetségtől.

A királynőt, akinek többször is életére törnek, Anakin Skywalker védi és kíséri, a barátságból románc lesz. Obi-Wan Kenobi (Ewan McGregor), Anakin nevelője szigorú: az érzelmeivel küzdő ifjút a Jedi lovagok merev szabályai felé igyekszik terelgetni. Anakin érzelmi viharában szinte akaratlanul sodródik a gonosz oldal felé.

Csillagok háborúja – támadnak a klónok a vásznon és a neten is 2Csillagok háborúja – klónozva a világhálón is

A Csillagok háborújának kalóz változata hat nappal a hivatalos, május 16-ai világpremier előtt megjelent a neten is. A jó minőségű kópiát egyes becslések szerint több mint egy millióan töltik le. Erre film esetében még soha nem volt példa – nyilatkozta Bruce Forest média-technológiai elemző a BBC-nek.

Ugyanez történt a Pókember című, külföldön már másfél hete óriási érdeklődés közepette vetített mozival is: a premier éjszakáján a világhálón már elérhető volt a film. A kalózkópiák terjedése a neten nem új jelenség, ám kezd olyan méreteket ölteni, hogy a filmstúdiókat komolyan aggasztja.

A háztartások növekvő sávszélesége egyre több internetezőt késztet arra, hogy nagy mennyiségű adatot, alkalomadtán egész filmeket letöltsön. A filmek DVD-re másolása révén pedig egyre többen, már a premierek előtt “rongyosra” nézik a várva várt mozit. A DreamWorks filmstúdió vezetője rendkívül veszélyesnek minősítette a jelenséget.

A digitális mozi előnyeiA mozizás élménye nem mindenütt ugyanaz: a popcorn és a székek ugyan helyettesíthetőek, ám a film minősége, élvezhetősége mozinként változik. Digitális kivetítőkön azonban a film mindenhol szinte tökéletes minőségben élvezhető – állítják a technológiai szakemberek. A celluloid filmek hátránya, hogy néhány hét vetítés után piszkolódnak, karcolódnak, sőt a film színei is változnak. A digitális kivetítőnek nincsenek ilyen problémái, ám egy mozit digitális mozirendszerrel felszerelni körülbelül 150 ezer dollárba kerül.

Előre a digitális filmezés felé

A Csillagok háborújának első része különlegesség abból a szempontból, hogy száz százalékban digitalizált, készítése során celluloidot nem is használtak. A Cannes-i filmfesztivál ezen felbuzdulva versenyen kívül meg is hirdetett egy digitális filmkategóriát, amelyben George Lucas filmje mellett még hat másikat vetítenek.

A Boeing Digital Camera nagy üzletet szimatol a digitális mozirendszerekben is: azt ígéri, hogy nyár végére már 40 amerikai moziban élvezhetik rendszereit a nézők. George Lucas egyébként három éve azt mondta, álma, hogy 2002-re az USA-ban már 2000 digitális mozirendszer üzemeljen.

A film sikeréből a Sony is szeretne részesedni, amelynek digitális kameráival forgatták a filmet. Az egyenként körülbelül 100 ezer dolláros Sony 24P kamerából hatot használtak a forgatás során. A kamera percenként 24 képet rögzít – ez egyébként egy mozifilm átlagos sebessége. A Sony szerint George Lucas e kamerák révén 2-3 millió dollárt takarított meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik