Belföld

Csatlakozási tárgyalások: gondok vannak az EU-költségvetéssel

Magyarország után több más EU-tagjelölt is fenntartásainak adott hangot a közös költségvetésre vonatkozó uniós állásponttal kapcsolatban a csatlakozási tárgyalások hétfői főtárgyalói fordulóján.

A tizenötök pénteken Magyarországgal, hétfőn pedig további nyolc tagjelölttel, köztük Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal ismertették közös álláspontjukat a témakörben. Ezek alapján úgy tűnik, a közös költségvetés megvitatása a tárgyalások legnehezebb fejezetei közé tartozik.

Fizess egy összegben!

Az unió kiinduló javaslata valamennyi szóban forgó tagjelölt esetében egységesen az, hogy már közvetlenül a taggá válásuk után teljes egészében be kellene fizetniük hozzájárulásukat a közös költségvetésbe, és később évente kapnának valamilyen módon – például átalányösszegben – meghatározandó visszatérítést. Ehhez a tizenötök több olyan megszorító feltételt is kapcsoltak, amelyeket Magyarország pénteken elfogadhatatlannak minősített.

Egyik kikötésük szerint például a kompenzációk alkalmazásának időszaka nem terjedhet 2006-nál tovább. További megszorítás, hogy a visszatérítéseket a 2006-ig tartó jelenlegi költségvetési időszaknak – az 1999-es berlini csúcson jóváhagyott – keretein belül megmaradt forrásokból fedeznék.

A lengyelek még gondolkodnak

A többi érintett tagjelölt közül Lengyelország hétfőn nem helyezkedett egyértelműen elutasító álláspontra; Jan Truszczynski főtárgyaló azt mondta, hogy a javaslatokat további megfontolás tárgyává teszik. Megállapította ugyanakkor, hogy Varsó számára előnyösebb lenne, ha költségvetési hozzájárulásait fokozatosan növelhetné, s azok összege csak egy előre meghatározott átmeneti időszak után érné el a 100 százalékos szintet.

Lengyelország korábban jelezte, hogy ötéves átmenetet szeretne, amelynek első évében hozzájárulásának 10 százalékát fizetné be. Teljes befizetési kötelezettsége becslések szerint évi 2,5 milliárd eurót tenne ki.

Több más tagjelölthöz – köztük Magyarországhoz – hasonlóan a lengyelek is fontosnak tartanák annak szavatolását, hogy hozzájárulási kötelezettségük teljesítése ne terhelje meg túlzottan költségvetésüket, illetve ne okozzon likviditási gondokat. Ebből a szempontból különösen a csatlakozás utáni első egy-két évet tartják problematikusnak.

Uniós illetékesek ismételten hangoztatják ugyan, hogy az új tagországok nettó költségvetési pozíciója ebben az időszakban sem romolhat (a taggá válásuk előtti utolsó évhez képest), a tizenötök közös tárgyalási álláspontjában azonban ilyen értelmű biztosíték nem szerepel.

További fenntartások

Lengyelországéhoz hasonló fenntartásokat fogalmazott meg a hétfői fordulón Litvánia és Szlovénia is. A tagjelöltek többsége úgy véli ugyanakkor – erre Truszczynski is utalt hétfőn -, hogy a költségvetési fejezetről nagy valószínűséggel csak a csatlakozási tárgyalások végső szakaszában születhet megállapodás, amikor ezt össze lehet majd kapcsolni több más, hasonlóan nehéz és jelentős pénzügyi kihatásokkal járó fejezettel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik