A gyerekkor Erdélyhez kötődik
Medgyessy Péter 1942. október 19-én született Budapesten. Apai ágon jogászok, anyai részről orvosok, református lelkészek leszármazottja. Apja Kolozsváron járt egyetemre, majd ugyanott, a vármegyeházán volt aljegyző. Észak-Erdély 1940-es visszacsatolása után Budapesten kapott munkát, a közellátásügyi minisztériumban.
Medgyessy ötéves volt, amikor 1947-ben a család visszaköltözött Romániába, minthogy édesapját követségi tanácsosnak nevezték ki Bukarestbe. (Fia ott tanult meg románul.) 1951-ben apja elvesztette minisztériumi állását, Medgyessyt pedig túlzottan polgári gyökerei miatt 1961-ben nem vették fel az egyetemre.
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje büszke arra, hogy “családi gyökerei messzire nyúlnak vissza, és Erdély történelméhez kötődnek”. Egyik őse Bethlen Gábor erdélyi fejedelem íródeákja volt például – mint az a Medgyessy.hu című választási oldalról kiderül.
Fokozatosan lépeget felfelé a Pénzügyminisztériumban
A miniszterelnök-jelölt úgy véli honlapján, hogy “a legtöbb erkölcsi útravalót, kapaszkodót” a szüleitől kapta. Rátérve a szikárabb életrajzi adatokra, Medgyessy a Petőfi Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. 1962-ben – az említett politikai nehézségek ellenére – mégis sikeresen felvételizik, és öt év múlva diplomázik a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen.
Ezután a Pénzügyminisztériumba, a közgazdasági és költségvetési főosztályra került. Ott aztán fokozatosan emelkedett egyre feljebb, hiszen 1966 és 1986 között a közgazdasági főosztályon kívül dolgozott az ár-, a nemzetközi pénzügyi, majd az állami költségvetési főosztályokon is. Ez utóbbinak vezetője is volt, 1982-ben pedig pénzügyminiszter-helyettes lett.
Így indult a piacgazdaság
A nyolcvanas évek végéről Medgyessy így vélekedik honlapján: “1987 végén pénzügyminiszterként a parlament elé terjeszthettem az európai szerkezetű, új adórendszert, amely a piacgazdaságra való átállás egyik legfontosabb előfeltétele lett. Mostanság persze ezekről a pozitív kormányzati, parlamenti döntésekről – beleértve a Grósz, majd a rendszerváltó Németh-kormány időszakát – nem szokás elismerően szólni. Holott, akik a leginkább becsmérlik, azok is tisztában vannak azzal, hogy a gazdasági liberalizáció, a társasági törvény előkészítése – melyet miniszterelnök-helyettesként felügyeltem – teremtette meg a gazdasági és társadalmi változás egyik fontos alapját.”
1987-ben lett pénzügyminiszter, akkor hozták létre a kétszintű bankrendszert, és ő terjesztette az Országgyűlés elé az új adórendszert. 1988-1990 között, Németh Miklós kormányában gazdasági ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes volt. Irányította a gazdasági liberalizáció folyamatát és a társasági törvény előkészítését is. 1987-89 között az MSZMP KB tagja volt, azóta pártonkívüli.
Grósz Medgyessy helyett Németh Miklóst választotta utódjául
Érthető, hogy kevesebb információ áll rendelkezésre pályájának első, kevésbé látványos megtöréséről, amikor 1988-ban Grósz Károly nem őt, hanem Németh Miklóst választotta utódjául. Pedig Grósznak igyekezett mindenben eleget tenni: kiállt a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése mellett, és feloszlatta a Pénzügykutató Intézetet, azt a pénzügyi reformműhelyt, amelyben akkor későbbi politikusok, állami tisztségviselők, sőt miniszterek tevékenykedtek. (Kupa Mihályról, Matolcsy Györgyről, Surányi Györgyről, Bokros Lajosról és Lengyel Lászlóról van többek között szó). Utóbb Medgyessy megbánta ezt a lépését, és elismerte: politikai döntést hajtott végre. 
A kormányfői posztról való lemaradás azonban nem akadályozta meg abban, hogy a Németh-kormányban tovább folytassa tevékenységét. Szívesen nyilatkozik is arról a korszakról, és akkor teljesíti az egyik legizgalmasabb megbízatását is: 1990 tavaszán a ferihegyi repülőtéren írta alá az orosz adósság törlesztéséről szóló megállapodást. A legendák szerint az Aeroflot gépét nem engedték addig felszállni, amíg a megállapodást nem hozták tető alá. Medgyessy állítja, hogy legalább egymilliárd dollárt hozott ez a megállapodás az országnak.
A rendszerváltás után a magánszférában próbál szerencsét
A rendszerváltás, illetve a Németh-kormány hivatali idejének letelte után Medgyessy az üzleti világba került. Honlapján erről így vélekedik: “nem okozott lelki törést új életet kezdeni a magánszektorban. 1990-1994 között a Magyar Paribas, a francia bankóriás magyarországi befektetési cégének elnök-vezérigazgatójaként működtem közre beruházások magyarországi megvalósulásában.”
A szocialisták 1994-es választási győzelme után Horn Gyula felkérte, hogy vezesse a miniszterelnöki tanácsadó testületet, majd 1994-96-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója lett.
Bokros után újra pénzügyminiszter
A Bokros-csomag után 1996. március elsejétől 1998. júliusáig újból pénzügyminiszterként tevékenykedik. Erről ő maga így vélekedik: “Tény, hogy miniszterségem ideje alatt, 1998 végére 28 százalékról 11 százalékra esett vissza az infláció anélkül, hogy ez visszafogta volna a gazdaság fejlődését.” 
Utolsó miniszteri döntései közé tartozott, hogy 1998-ban, a választások előtt néhány nappal a kormány nevében garanciát vállalt a 4-es metró megépítésére. Azóta számos per tárgya volt ez a fővárossal kötött egyezség, amelyben az Orbán-kormány végül jogi úton győzedelmeskedett: a Legfelsőbb Bíróság a metrószerződést ellenző új kormánynak adott igazat. Részben talán erre válaszul, a választók Budapesten hihetetlen arányban szavazták le a Fidesz által irányított kabinetet a 2002-es szavazás első fordulójában.
Karrier az Inter-Európa Bankban és a Gresham palota ügye
A Horn-kormány bukása után megint a magánszektorba került Medgyessy, és ismét pénzintézetnél helyezkedett el: 1998-tól 2001 szeptemberéig az Inter-Európa Bank Rt. igazgatósági elnöke volt. 2000-ben Franciaország legmagasabb állami kitüntetése, a Becsületrend lovagi fokozatát adományozták neki.
A volt miniszter tanácsadócéget is alapított Medgyessy Consulting néven. E vállalkozás kapcsolódik a máig lezáratlan Gresco-Gresham botrányhoz: a kérdés az, hogy lobbizott-e vagy sem, illetve törvényesen járt-e el vagy sem Medgyessy, amikor a Gresham-palota ügyében próbálta (vagy nem próbálta) az V. kerületi szocialista képviselőket a beruházó érdekében győzködni. Medgyessy mindenesetre 30 millió forintot kapott, ez egyelőre bizonyosnak tűnik.
2001 nyarán újra a politika felé fordul
Medgyessy politikusi karrierjének újbóli beindulása 2001. június 9-én történt: ekkor választották az MSZP VIII. kongresszusán a párt miniszterelnök-jelöltjévé. Mint ismeretes, hosszas huzavona: Kovács László háttérbe szorítása, illetve Németh Miklós országjárása előzte meg a szavazást. Az MSZP-n belül Medgyessy legalább egy-másféléves korteskedést követően győzedelmeskedett.
Ő írja honlapján
“A felkérésen, miszerint párton kívüliként vállaljam el az MSZP miniszterelnök-jelöltségét, hosszan vívódtam és döntésemet alaposan megfontoltam. Úgy ítéltem meg, hogy az elmúlt évtizedekben eleget láttam, tapasztaltam, éltem meg ahhoz, hogy értékelni tudjam az adott szó becsületét, tisztában legyek a saját képességeimmel, erényeimmel, hibáimmal, és át tudjam érezni, hogy mit jelent felelősséget vállalni a kisebb – a család – és a nagyobb – az ország – jövőjéért.”
Jelöltté választása után mindenesetre Medgyessy a jóléti rendszerváltás programját hirdette meg, és érdekes gondolatokat vetve föl, javaslatot tett a kétkamarás parlamentre is. Különösen izgalmas ez annak tükrében, ha a második kamara területi alapon szerveződne: hiszen a megyék többségében a 2002-es választás első fordulójában területi listán a jobboldali kormánykoalíció győzött.
