Az Európai Bizottság a következő órákban bocsátja az EU-tagországok rendelkezésére a mezőgazdasági fejezetről készült közös uniós álláspontra tett javaslatot. Franz Fischler agrárkérdésekért felelős biztos pénteki nyilatkozata szerint ez nem tartalmaz lényeges változtatásokat az előzetes finanszírozási javaslatokhoz képest – közli a Bruxinfo.
Bizottsági mézesmadzagokCorrado Pirzio Biroli, Franz Fischler agrárbiztos kabinetfőnöke kitért a bizottsági agrárcsomag azon részeire, amelyek Brüsszel szerint méltatlanul kevés figyelmet kapnak a tagjelölt országokban, és amelyek egyébként szerinte ellensúlyozzák a közvetlen kifizetések lassú kiterjesztése miatt elszenvedett veszteséget. Többek között megemlítette a vidékfejlesztési támogatásokat, a közvetlen kifizetések egyszerűsített rendszerét, valamint azt, hogy a bizottság ideiglenesen a közösségben engedélyezettnél magasabb nemzeti támogatási szinteket is eltűrne az új tagoknál (ez utóbbi elsősorban Szlovéniára érvényes).
Kezdetben biztosan nem lesz teljes támogatás
Mint ismeretes, Brüsszel kezdetben a közvetlen jövedelemtámogatások 25 százalékát ajánlja az új tagoknak, és 10 évig elnyújtaná a 100 százalékos érték megadásáig tartó átmeneti időszakot. Corrado Pirzio Biroli, az unió mezőgazdasági biztosának kabinetfőnöke a bővítés agrárkérdéseivel foglalkozó brüsszeli szemináriumon a tagjelöltek képviselőivel vitába szállva ismételten elutasította a közvetlen kifizetések azonnali és teljes kiterjesztését az újonnan csatlakozó tagállamokra.
Franz Fischler legközelebbi munkatársa “két szélsőségnek” nevezett pozíciót tart elfogadhatatlannak. Az egyik a közös mezőgazdasági politika (CAP) leépítése. Ezt különösen a jelenlegi agrárkiadásokat drágálló nettó befizető országok (Németország, Hollandia, Nagy-Britannia és egy-két skandináv ország) erőltetik. A másik véglet a tagjelölt országok egyenlő elbírálásra vonatkozó igénye – mindenekelőtt a közvetlen kifizetések terén.
Szemfényvesztő vidékfejlesztés?A vidékfejlesztési támogatásokat a Bizottság az újonnan belépő országok számára 50 százalékkal növelte a jelenlegi EU-szinthez képest. Közép-európai agrárszakértők szemfényvesztésnek nevezik a vidékfejlesztési csomagot, s mint rámutattak, Magyarországot a direkt támogatásoknál javasolt átmeneti időszak miatt évi 800 millió eurós “veszteség éri”, amit csak nagyon kis részben kompenzál a Brüsszel által javasolt 80-100 millió euró értékű vidékfejlesztési támogatás. A közös agrárpolitika jelenlegi költségvetés 10 százalékát fordítják vidékfejlesztésre, miközben 90 százalék a közvetlen kifizetésekre és a piaci intézkedésekre jut.
Istok Jarc szlovén államtitkár a brüsszeli agrárszemináriumon a tagjelöltek közül egyedüliként elvileg elfogadhatónak nevezte a bizottsági javaslatot, feltéve, hogy az még hangsúlyosabbá teszi a vidékfejlesztést, nagyobb kvótákat ad országának és garantálja, hogy a szlovén gazdák jövedelme nem csökken a taggá válás után.
Érvek és ellenérvek
Pirzio Biroli azzal érvel, hogy az uniós mezőgazdasági termelők jövedelme hatszor magasabb, mint a közép- és kelet-európai országok gazdálkodóié. A kabinetfőnök szerint az EU-ban hektáronként járó 40 eurós támogatás az agrárágazatban tevékenykedő magyar termelők átlagfizetésének a felét teszi ki, miközben a spanyol farmerek jövedelmének mindössze 7 százaléka származik ebből a forrásból.
Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium integrációs főcsoportfőnöke a bizottság érvekre reagálva elmondta: a magyar gazdáknak is ugyanúgy kell beruházniuk, mint uniós kollégáiknak. A gépek, a műtrágya és a vetőmag nálunk is ugyanannyiba kerül, mint az EU-ban.
Corrado Pirzio Biroli arra a márciusban közzétett bizottsági tanulmányra is hivatkozott, amely a keleti gazdáknak átlagban 30 százalékos jövedelembővülést jósolt akkor is, ha a csatlakozást követően egy eurót sem kapnak a közös agrárköltségvetésből közvetlen jövedelemtámogatások címén. Magyar szakemberek azonban vitatják a tanulmánynak azt az állítását, miszerint hektáronként 200 euró (körülbelül 50 ezer forint) lenne a hazai gabonatermelők jövedelme. Szerintük a valós összeg ennek jó, ha az ötöde.
A bizottsági agrárszakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagjelöltek agrártermelőit a jelentős pénzekkel járó nagy kényeztetés lebeszélné a termelési szerkezetváltásról. Azaz hosszú időre konzerválná a jelenlegi strukturális és termelékenységi problémákat. Czeslaw Siekerski lengyel mezőgazdasági államtitkár szerint ugyanakkor éppen a pénzhiány akadályozza a farmereket a termelési szerkezetváltásban.
Csak a gabonakvóta megfelelőA bizottság a gabonaágazatban a magyar igénnyel majdnem megegyező ajánlatot tett, a tej-, a cukor- és a marhahúskvótáknál azonban jócskán elmaradt attól, amit Magyarország látni szeretne.
A csatlakozók rugalmasabb kvótákat kérnek
A 90-es években nagy termelés-visszaesést elkönyvelni kényszerült és jelenleg is stagnáló produkciójú tagjelöltek inkább jövendőbeli termelési potenciáljuk alapján szeretnének kvótákhoz jutni. De ezt a túltermelést korlátozni akaró Európai Unió elutasítja.
Vajda László ezzel kapcsolatban fontosnak tartja megjegyezni, hogy az ország a növekvő belső fogyasztásra alapozza a magasabb kvótakérelmeket. Szerinte, ha a Bizottság által ajánlott mennyiséggel kellene beérni, a növekvő hazai szükségletek kielégítésére más tagállamoktól kellene beszerezni az egyébként itthon is előállítható agrártermékeket. “A magasabb kvótákkal nem a belső piac egyensúlyát akarjuk megzavarni, csupán a saját termelőinket kívánjuk védeni” – mutatott rá a főcsoportfőnök.
