Befektetési szövetkezetek – Jobb félni, mint megijedni

Elszaporodtak az utóbbi időben az olyan hirdetések, amelyek a magukat befektetési szövetkezeteknek nevező intézmények busás kamatait népszerűsítik. A rövid – legtöbbször 3-12 havi – lekötésű “betétek” kamata lényegesen meghaladja a banki termékekét, sőt egy-egy intézménynél a húsz százalékos – a piacon egyébként már rég elfeledett – kamatszint is előfordul.

Jellemző, hogy a hirdetmények elsősorban olyan sajtóorgánumokban (Expressz, Budapesti Piac) tűnnek fel, amelyek olvasótáborában magas a szakmailag kevéssé képzettek aránya.

Joguk van hozzá

A szövetkezetek jogállását az 1992. évi I. és II. számú törvények szabályozzák. Ezek szerint szövetkezetet már öt magánszemély is alapíthat, amely ezután a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival folytatja a tagok érdekeit szolgáló meghatározott tevékenységet. Működési elvüket tekintve átmenetet képeznek a nyereségérdekelt szervezetből a non-profit irányába, hiszen irányításuk az “egy tag-egy szavazat” demokratikus elve alapján történik, miközben a nyereség elosztása a tulajdoni hányadok (részjegyek) arányában történik.

A szövetkezetek törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. Prudens működésük feltételeit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkor sem vizsgálhatja, ha a szövetkezet pénzügyi, például befektetési tevékenységet folytat.

Miből élnek?

Az ingatlanbefektetésekre specializálódott szövetkezetek mostanság jellemző forrásgyűjtő módszere a kedvező kamat fejében beszedett tagi kölcsön. A tagok ilyen típusú vagyoni hozzájárulása a törvényben is nevesített lehetőség, amit a jelek szerint a szövetkezetek előszeretettel alkalmaznak ingatlan-beruházásaik finanszírozására és, ami a tagok szemszögéből megítélve igen előnyös betétgyűjtésnek minősíthető. A kölcsönt rendszerint 3-tól 12 hónapig terjedő időszakra veszi fel a szövetkezet, hogy azt ügyesen megforgatva 12-20 százalékos nettó hozammal megfialva adja vissza a tagoknak, miközben ugyanez a pénz bármely bankban legfeljebb 5-8 százalékot kamatozna.

A legmerészebb a miskolci székhelyű DunaProfit Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet, ahol a legalsó sávban – vagyis akár 50 ezer forint háromhavi kölcsönzése ellenében is – 16 százalékos nettó hozam üti a befektető markát. A szövetkezet portfóliójában egyébként két szálloda, egy termálfürdő és egy 64 ezer négyzetméteres telek található.

A Fundamentum XXI. Ingatlan Szövetkezet különbséget tesz magánszemély és céges hitelező között: az előbbi pénzét 12-17,5 százalékos, míg az utóbbiét 17-21,5 százalékos nettó hozammal honorálja. A legóvatosabbnak a Pilis Invest Ingatlanbefektetési Szövetkezet tűnik, de 12-15 százalékos kamatával ez a társaság is lepipálja bármelyik bankot vagy brókercéget.

Nem árt az óvatosság

A csábító ajánlatok láttán óhatatlanul felmerül a kérdés: mennyire megbízhatóak ezek az intézmények, szabad-e beléjük bizalmat és pénzt fektetni? Noha eddig még egyetlen panaszról sem tudni, a PSZÁF mégis jobbnak látta figyelmeztetni a befektetőket: a szövetkezeti befektetésekre semmilyen állami garancia vagy biztosítás nem vonatkozik. Nem tartoznak sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (BEVA) védőszárnyai alá, s mint ilyenek, kockázatosabbak a hitelintézeteknél vagy a befektetési társaságoknál elhelyezett pénzeknél.