Belföld

Adóbevallás – levonási tünetek

Újra nyakunkon az adóbevallási szezon, ezért nem árt végiggondolni , mibe (lett volna) célszerű a pénzünket fektetni, hogy minél kevesebb adót fizessünk. Ehhez adunk néhány törvényes tippet.

MindösszesenHa valamely elszánt olvasónk az összes itt említett megtakarítási formát maximálisan kihasználja, akkor összesen legalább 432 ezer forinttal csökkentheti személyi jövedelemadóját, illetve további 200 ezer forint megfizetését későbbi évekre halaszthatja. Mindezt persze csak akkor teheti meg, ha van miből levonni, vagyis ha az őt terhelő adó eleve legalább ekkora.

Összeállításunkban megpróbálunk egyfajta rangsort felállítani annak alapján, hogy mely befektetési típusokkal érhető el a legnagyobb adómegtakarítás. Az ínséges tőzsdei állapotok következtében ugyanis egyre több befektetésnél szerepel szempontként az adóteher enyhítésének a lehetősége.

Jóllehet már Keynes felismerte, hogy “az adócsalás az egyetlen szellemi tevékenység, ami némi hasznot hoz”, mi mégsem buzdítjuk törvényszegésre olvasóinkat. Csupán néhány legális módját villantjuk fel személyi jövedelemadójuk mérséklésének.

1. tipp: Légy pénztártag!

Noha az elmúlt négy évben kegyvesztetté váltak, azért továbbra is több adókedvezmény kapcsolódik a nyugdíjalapokhoz. A legvonzóbb az önkéntes pénztári tagság: az éves tagdíj és a tag javára (kiegészítő befizetések vagy adomány formájában) történt összes jóváírás 30 százaléka leírható a személyi jövedelemadóból. A kedvezmény felső határa évi 100 ezer, illetve a 2020. január elseje előtt nyugdíjba vonulók esetében 130 ezer forint.

A magánnyugdíjpénztárak tagjait csak 25 százalékos, viszont korlátlanul igénybevehető kedvezmény illeti meg a befizetett tagdíjak után, és az ezen felül teljesített egyéb befizetéseknek a 30 százaléka írható le. A felső korlátozásra ez esetben valószínűleg azért nincs szükség, mert a 6 százalékban befagyasztott maximális tagdíjbefizetések révén szinte eleve kizárhatóak a komolyabb, hatszámjegyű adómegtakarítások.

Ha lakástakarék…Fontos megemlíteni, hogy a lakás-takarékpénztáraktól felvett hitelek törlesztése után nem jár automatikusan a levonási lehetőség. Hanem csakis akkor, ha a szóban forgó hitel úgynevezett áthidaló kölcsönnek minősül.

2. tipp: Vásárolj lakást!

A törvény lakáscélú kedvezményei alapvetően két csoportba sorolhatók. Viszonylag jól csengő 20 százalékos, de a 12 ezer forintos felső korlát miatt igen szerény adólevonás érvényesíthető a kifejezetten lakáscélú megtakarítás céljából elkülönítetten kezelt betétek után. Ha a későbbiekben a betét felhasználása mégsem lakáscélra történik, úgy az előzőleg levont adó 20 százalékkal emelt összegben fizetendő vissza.

Ennél kedvezőbb elbírálás alá esnek az 1994 óta kötött lakáscélú hitelszerződések. A tőke- vagy kamattörlesztésként – a hitelintézet által igazoltan – megfizetett összeg 40 százaléka, maximum 240 ezer forint csökkentheti az adós adóterhét. Ez a kedvezmény telek vagy lakás vásárlásához, építéséhez vagy építtetéséhez, illetve meglévő lakás legalább egy szobával történő bővítéséhez felvett hitelek esetében egyaránt igénybe vehető. Nem ritka, hogy egy hitel törlesztését többen vállalják. Az adókedvezményt az adóstársak mindegyike érvényesítheti, de a plafon fölé együtt sem kerülhetnek.

Kivéve akkor, ha…Ha az életbiztosítást tíz évnél rövidebb időre kötötték, vagy a szolgáltatás egy bizonytalan időpontban bekövetkező tényhez kapcsolódik (például házasságkötés, gyermekszületés vagy tanulmányok elkezdése), akkor nem jár adókedvezmény. Akkor sem, ha az egyébként hosszú távra indított biztosítást tíz éven belül visszavásárolja az ügyfél. Ez esetben nemcsak a már korábban igénybevett adólevonásokat kell visszafizetni, hanem ennek húszszázalékos büntetőkamatát” is.

Azt sem árt tudni, hogy a munkavállalók javára a cégek által kötött csoportos életbiztosítások rendszerint baleset vagy betegség esetére szóló kockázati módozatok, s mint ilyenek, nem nyújtanak adókedvezményt.

3. tipp: Köss életbiztosítást!

Az adótörvény kizárólag a hivatalos nyugdíjkorig vagy a tényleges nyugdíjbavonulásig megkötött nyugdíjbiztosításokat, illetve a legalább tíz évre szóló életbiztosítási szerződéseket kedvezményezi – és ezeket sem túl bőkezűen.

A befizetett – egyszeri vagy folyamatos – díj 20 százaléka, de több szerződés esetén is csak maximum 50 ezer forint vonható le a szerződő (=díjfizető) jövedelemadójából (akkor is, ha nem ő a biztosított). Fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan mely biztosítások tesznek eleget a törvény kritériumainak.

Amennyiben a szerződés olyan baleseti és megbetegedési kockázatokat is tartalmaz, amelyek díjrésze meghaladja a bruttó biztosítási díj tizedét, adókedvezmény csak az életbiztosítási díjrész után számítható. Természetesen a díj megbontása nem a szerződő feladata, ezt a biztosítónak kell elvégeznie, és az adóigazolást ennek megfelelően kiállítania.

4. tipp: Nyiss tőkeszámlát!

Azon túlmenően, hogy az általános befektetői érdektelenség nem kedvez a részvénybefektetéseknek, az adótörvény is mostohán bánik ezzel a megtakarítási formával: az értékpapírok kereskedelme során realizált árfolyamnyereséget 20 százalékos forrásadóval sújtja. (A tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelem után szintén 20 százalékos adó fizetendő.)

Ezt némileg ellentételezi, hogy a befektetésállomány növekménye adóhitelre, vagyis személyi jövedelemadója egy részének halasztott megfizetésére jogosítja a befektetőt. Ehhez azonban tőkeszámlára kell helyezni valamennyi részvényünket, kockázati tőkerészvényünket, befektetési jegyünket, jelzáloglevelünket és kockázati tőkealap-jegyünket, hogy a számlavezető intézmény pontos nyilvántartást tudjon vezetni portfóliónk évközi zsugorodásáról, illetve gyarapodásáról. Utóbbi esetben az állománynövekmény 20 százalékával, de legfeljebb 200 ezer forinttal átmenetileg (!) mérsékelhető az adó.

Ha a tőkeszámla-igazoláson feltüntetett átlagos befektetésállomány alacsonyabb, mint az azt megelőző évben, akkor a már korábban igénybevett adóhitelt vissza kell fizetni. Ha még van 1995-1998-ra datálódó, nem visszafizetett adóhitelünk is, akkor az állománycsökkenés 30 százalékát kell törlesztésként visszafizetni (ugyanis azokban az években még ilyen mértékű volt maga az adóhitel).

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik