2001 utolsó negyedévében a GKI-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 11,8 volt, csekély mértékben növekedett az előző negyedévhez viszonyítva (10,1). Növekedés következett be a vállalati internethasználati index értékében is: az előző negyedévi 10,1-ről 14,5-re emelkedett.
A felmérés módszertanaA felmérés a KSH adatbázisa alapján az 5-nél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságokra terjedt ki 2001 novemberében-decemberében. A GKI a kapott eredmények elemzésekor a visszaérkezett minta adatbázisából az alapsokaság arányainak megfelelően az egyes kategóriák válaszait átsúlyozta, helyreállítva így az eredeti megoszlásokat. A kérdőívet kitöltő több mint 1000 cég összesített 2000. évi nettó árbevétele alapján a minta 19 százalékos reprezentációt, a foglalkoztatás vonatkozásában 15 százalékos reprezentáltságot mutat.
Erős korreláció figyelhető meg az alkalmazottak száma és az internet-kapcsolat megléte között: míg a nagyvállalatok (300 fő felett) esetében szinte minden cégnél van már internet-hozzáférés (97 százalékos ellátottság), addig az 5-9 fős mikrovállalkozásoknál 71 százalékos a térhódítás aránya.
A várakozások változatlanul a mikro- és kisvállalkozások erőteljes felzárkózását jelzik a hozzáférési arány tekintetében: a válaszolók 10-20 százaléka tartja valószínűnek a kategóriában, hogy szintén előfizet a szolgáltatásra.
Éles iparági különbségek
Jól körülhatárolható a gazdasági ágazatok közül az a három csoport, melyek hasonló arányokat tudnak felmutatni a hálózati kapcsolódások tekintetében. 80-90 százalékos az internet-kapcsolatok aránya az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal és az oktatással foglalkozó intézményeknél.
A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (60-75 százalék) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás iparágakban, az építőiparban, postánál és az egészségügyi cégek körében. Az átlagtól leszakadó ágazatok a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a bányászat és a vendéglátás, az ilyen profilú cégek internet-penetrációs rátája 43-46 százalék.
Hiányzik az internettudatosság, sok vezetőre ráfér a képzés
A közép- és nagyvállalatok csupán 4 százalékának van írott internetes stratégiája, 18 százalék pedig tervezi, hogy megfogalmazza és írásba foglalja internetes stratégiáját. Az internettel kapcsolatos “tudatosságot”, illetve annak hiányát jelzi, hogy a vállalkozások alig 5 százaléka foglalkozott már komolyan az elektronikus kereskedelem lehetőségeivel, vagyis készített e témában tanulmányt, költség-haszon elemzést, esetleg piacbecslést. Ugyanakkor a kilátások kedvezőek: a cégek 20 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben tájékozódik az elektronikus kereskedelem lehetőségeiről.
A vezető beosztású alkalmazottak számára az internet még mindig sok esetben “fekete doboz”. Összességében a vállalatok első embereinek a válaszoló cégek 47 százalékánál lenne szüksége további ismeretek megszerzésére az internettel kapcsolatban. Átlagosan a képzési költségeik 7 százalékát fordították a cégek informatikai képzésre 2001-ben és az arány 2002-ben 9 százalékra emelkedik.
A biztonság sem jött még divatba
A 2001. szeptember 11-e óta központi kérdéssé lépett elő az informatikai biztonság. A vírusellenőrzés a cégek 70 százalékánál rendszeres. Biztonsági másolatok készítésével már csak a vállalkozások 52 százaléka védi informatikai rendszerét. A cégek 16 százaléka működtet tűzfal programot, ami a honlappal rendelkezők alig több mint harmada. A titkosítás a cégek 10 százalékánál bevett biztonsági megoldás.
