Greenspan tizenegyedszerre?

Ez lesz az utolsó alkalom az idén, hogy a Fed döntéshozó szerve, az FOMC (Fed Open Market Committee) hivatalból ül össze. Kérdéses tehát, hogy az idén immár tizenegyedszerre ismét kamatvágásról dönt-e Alan Greenspan elnök. A közgazdászok úgy vélik, a Fed 25 bázisponttal, 1,75 százalékos szintre csökkenti az irányadó kamatlábat (ez negyvenéves mélypontot jelentene). Amennyiben ez bekövetkezik, a Fed rekordot állít fel: tizenegy kamatcsökkentésre ugyanis még nem volt példa egyetlen éven belül.

Az év eleji 6,5 százalékos szintről eddig 2 százalékra csökkent a rövid távú irányadó kamatláb. De mégsem biztos, hogy ez a rekordmértékű kamatvágási hullám csodát tesz, azaz kihúzza a világ legnagyobb gazdaságát a recesszióból.

A hideg zuhany: a munkanélküliségi adat

A befektetők pesszimizmusát erősítheti a december 7-én napvilágot látott kiábrándító munkanélküliségi adat. Novemberben ugyanis 5,7 százalékra ugrott az amerikai munkanélküliségi ráta, ez 1995 augusztusa óta a legmagasabb érték. “Az, hogy nő a munkanélküliség, nem nevezhető meglepőnek. Sokkal inkább a növekedés üteme” – nyilatkozta Anthony Chan, a Banc One Investment Advisors vezető közgazdásza. A vállalatok ugyanis a korábban vártnál jóval több munkahelyet szüntetnek meg, az amerikai gazdaság példátlan növekedési periódusát leváltó recesszió válaszlépéseként. Október-novemberben annyi állást szüntettek meg a cégek, amire 1980 május-júniusa óta nem volt példa.

Ez azért veszélyes, mert a megugró munkanélküliség hirtelen romlást indíthat el a fogyasztói bizalom alakulásában. Amerikában pedig, ahol a GDP mintegy kétharmadát a lakosság fogyasztja el (a Fed hangsúlyozott célja a kamatlábak csökkentésével a lakosság vásárlási kedvének fokozása), ez kritikus következményekkel járhat.

Az elemzők túlnyomó többsége éppen ezért úgy véli, hogy bárhogy is dönt a Fed, nyitva hagyja az ajtót a további kamatcsökkentések előtt. Ha az olyan kiemelt fontosságú makrogazdasági mutatók, mint például a munkanélküliségi ráta, további romlását érzékelik a Fed szakemberei, lelkiismeret-furdalás nélkül fognak további kamatvágásokról dönteni.

Hol van a gödör alja?

Az optimista elemzők azt hangoztatják, hogy a munkanélküliségi adatok a múltat jellemzik, és nem mutatnak a jövőbe. Szerintük sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a University of Michigan által számított fogyasztói bizalmi index alakulásának. A mutató ugyanis felfelé tartott, a novemberi 83,9 pontos értékről 85,8 pontra emelkedett december első napjaiban. Persze az is igaz, hogy a michigani egyetem által végzett 250 fős telefonos megkérdezés akkor zajlott le, amikor a munkanélküliségi adatok még nem láttak napvilágot.

Szeptember 11-e előtt már-már közeledett a gödör alja: a Fed agresszív kamatcsökkentési hulláma is enyhülni látszott. “Az FOMC-nek a gazdaságban zajló késleltetett folyamatok miatt a kézzel fogható jelek megérkezése előtt kell politikát váltania” – mondták a Fed döntéshozói a testület augusztus 21-ei ülésén. Ezután valamennyi piaci szereplőt hideg zuhanyként értek az ominózus terrortámadások, melyek nemcsak a vállalatok gazdasági aktivitását vetették vissza, hanem megrengették a fogyasztói bizalom korábban sziklaszilárdnak vélt erődjét is. Ebben a helyzetben döntött úgy a Fed, hogy visszatér az agresszív kamatcsökkentési politikához: Alan Greenspan szeptember 17-én, október 2-án és november 6-án egyaránt 50 bázispontos csökkentésről határozott.

William McDonough, a New York-i Fed elnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzetben képtelenség megmondani, hogy mikor lábal ki az amerikai gazdaság a recesszióból. A “V-formájú” gyors visszapattanás sikerében sem bíznak már sokan; lehet, hogy a gazdaság csak lassabban, “U-pályán” haladva tér vissza a növekedési fázisba.

Bizonyíték kell, nem ígéret!

Reálisan szemlélve a Fed kamatpolitikáját felmerül a kérdés: ha tíz kamatcsökkentés nem volt elég, miért éppen a tizenegyedik jelentené a csodaszert? Mi van, ha az Egyesült Államok a világ második legnagyobb gazdaságához, Japánhoz hasonlóan csapdába esik: ha a “nulla kamatszint” sem hozza meg a várva várt fellendülést.

Sung Won Sohn, a Wells Fargo & Co. vezető közgazdásza éppen ezért úgy véli, hogy egy esetleges negyed százalékpontos csökkentés csak aláásná a befektetőknek a Fed iránt érzett bizalmát. Szerinte Greenspan akkor jár el helyesen, ha önmérsékletet tanúsít és tudatja a piaccal, hogy a gazdasági növekedés újbóli beindításához nincs szükség pótlólagos monetáris ösztönzésre. Már csak azért sincs szükség egy újabb kamatvágásra, mert az egyre alacsonyabb kamatszint, a mélyponton lévő energiaárakkal és a több milliárd dolláros kongresszusi élénkítő csomaggal párosulva felidézheti a régen feledett veszélyt, az inflációt.