Arany és krízisekAz utóbbi 35 évre visszatekintve elmondható, hogy bár az arany ára sok mindentől függ – például a központi bankok mekkora fontosságot tulajdonítanak neki -, a világgazdasági krízishelyzetek mindig jót tettek a nemesfém árának. A ’60-as évek végén még jóval 50 dollár alatt volt az unciánkénti ár, ám az első olajválságot és a Bretton Woods-i nemzetközi valutarendszer összeomlását követően közel háromszorosára drágult. Még drasztikusabb emelkedés volt megfigyelhető a ’70-es évek végén, és a második olajválság idején: az arany unciája közel 900 dollárt ért. Ez is jól igazolja a tapasztalatot, hogy az arany ára együtt mozog az olajéval. A ’80-as évek eleje óta azonban fokozatosan csökken a nemesfém gazdaságban betöltött szerepe, így az ár szép lassan 300 dollár alá csúszott. Az arany ára 1968-tól >>
A World Trade Centert ért terrorista támadás alapjaiban változtatta meg a befektetők magatartását: a részvényárak meredek zuhanásba kezdtek, a biztosabb befektetést jelentő állampapírok iránti kereslet pedig megnőtt. Azok, akiknek van valamilyen megtakarításuk, más befektetési lehetőségeket kezdtek keresni, hogy átrendezett portfóliójuk nagyobb biztonsággal vészelhessen át hasonló történéseket.
Háborús pszichózis
Az arany ára ennek megfelelően már szeptember 12-én 5 százalékos emelkedést mutatott, majd egy kisebb korrekció után ismét nőni kezdett, közel 10 százalékot, 295 dollárra. Azonnal elkezdődtek a spekulációk: amikor a fejlett nyugati civilizációt támadás éri, a már régóta bevált, biztos befektetéshez, az aranyhoz kell fordulni.
Andy Smith, neves londoni aranyszakértő szerint a következő három hónapban akár a 340 dolláros unciánkénti árat is elérheti az arany a világpiacon. Úgy véli, a drasztikus áremelkedés egyik oka az lehet, hogy a New York-i események csak a kezdetet jelentették, a háborús válaszreakciók igazán megrengethetik a piacokat. Az, hogy az arany ára szeptember közepén 280-290 dollár között stabilizálódott, csak a nemzeti bankok drasztikus eladásainak volt köszönhető, hiszen a kereslet igencsak megnőtt.
Magyarországon is élénkülő kereslet volt megfigyelhető a nemesfémek iránt. (Lásd cikkünket >>) “Szeptember 12-én bejött a boltba egy úriember, kivett a zsebéből 1 millió forintot, és azt mondta: aranyat kérek” – meséli Pless István, a Pless & Fox Ékszerbolt és Aukciósház vezetője, hogyan reagált egyik ügyfele a terrortámadásra.
Elmaradt a roham
Október közepe óta azonban 270-280 dollárra süllyedt az arany világpiaci árfolyama, a hirtelen áremelkedés tehát, úgy tűnik, elmarad. A hazai ékszerboltokban is szép lassan visszaáll a normális rend, már nem keresik tömegével a nemesfémből készült ékszereket. Szakmai körökben komoly vita van kialakulóban: lehetséges, hogy az arany elvesztette biztos befektetés jellegét?
Bobby Godsell, a világ egyik legnagyobb aranytermelő cége, az AngloGold elnöke a szeptemberi események hatásait elemezve azon a véleményen van, hogy az arany már nem annyira attraktív befektetési forma válsághelyzetek idején, mint korábban évszázadokon keresztül. Godsell egy nemzetközi fórumon elmondta, hogy neki amúgy sem volt szimpatikus a katasztrófa szcenárió: “Nem akarok olyan világban élni, ahol a szakma számára az a jó hír, hogy az arany árfolyam 600 dollár felett van, a hozzá kapcsolódó rossz pedig az, hogy atombombát dobtak a Közel-Keletre.”
Kína és az aranyKína WTO-s tagságával és a piacok liberalizációjával újabb nagy keresleti hullám érheti az aranypiacot. Az AngloGold elemzése szerint a világ legnépesebb országa jövőre akár már 15 százalékkal növelheti a nemesfém iránti világpiaci keresletet. Sanghajban az év végén tervezik megnyitni az első kínai aranytőzsdét. Elemzők hasonló felfutásra várnak, mint Indiában, ahol a liberalizáció után a korábbi 200 tonnáról 800-ra emelkedett az arany éves eladása. Kína ráadásul négyszer gazdagabb piac, mint India, így ha jövőre csak 600 tonnás forgalmat produkál, már az is jelentősen megdobja az összesen 4000 tonnás világpiacot.
Továbbra is csillog?
Dél-Afrika második legnagyobb termelője, a Gold Fields két okot tud elképzelni, ami magyarázatot adhat a drasztikus áremelkedés elmaradására. Az optimista verzió szerint a piacok a kezdeti sokk után megnyugodtak, és nem tulajdonítanak akkora jelentőséget az Afganisztán elleni háborúnak, ami indokolhatna egy valódi háborús készültséget. A másik, pesszimista magyarázat egybecseng Godsell véleményével: az arany elvesztette értékálló funkcióját.
Chris Thompson elnök azonban az előbbi verziót támogatja. Azt igazolja az is, hogy a nemzetközi tőzsdék már a szeptember 11-e előtti szintre tornázták vissza magukat, és a háború annyira messze van az USA-tól – és főleg Európától (amely nem is érintett közvetlenül az ügyben) -, hogy az emberek nem éreznek vészhelyzetet.
Az arany lehetséges áremelkedése mögötti okokat azonban nemcsak a “ha komoly háború, akkor arany” típusú mentalitásban kell keresni. Más, hosszú távú gazdasági folyamatok is azt vetítik előre, hogy a drágulásra spekulálók szép profitra tehetnek szert a következő években.
A kanadai TD Bank nyári elemzése szerint 2004-re a nemesfém ára elérheti a 320 dollárt. Az amerikai dollárt ugyanis túlértékeltnek tartja a pénzintézet, és a következő időszak dollárgyengülése egyben az arany árának 5 százalékos drágulását is jelentheti.
Ezen felül a nemesfém iránti kereslet folyamatosan nő, a kínálat azonban a korlátozások miatt csökkenő trendet mutat. (Az 1999-es washingtoni egyezmény értelmében a nemzeti bankok nem adhatnak el évente 400 tonnánál több nemesfémet, és a kölcsönzés is limitálva van.)
A utóbbi évtizedben az arany mint befektetés szerepe valóban csökkent, így a bányák kitermelése csak minimálisan, évente 2 százalékkal nőtt. Tavaly már csak 2573 tonnát termeltek ki, a növekvő ékszereladások miatt azonban a kereskedők 3946 tonna aranyat vásároltak.
Aranyat a csomagba!
Miért jó befektetés az arany? A World Gold Council szerint a hagyományos funkciókon túl (értéktartó, könnyen értékesíthető, végső menedék szerepet tölt be) az arany nagyon jó a befektetések kockázatának mérséklésére is. Ennek oka abban rejlik, hogy a nemesfém árfolyammozgása ellentétes trendet mutat, mint más befektetéseké, azaz kitűnő diverzifikációs eszköz lehet. Az arany ára negatív korrelációt mutat mind a részvényekkel, mind a kötvényekkel (lásd táblázatunkat), azaz: ha a hagyományos értékpapírok mellett aranyat is tartunk a portóliónkban, az együttes kockázat jelentősen csökkenhet. (Részletes elemzés >>)
A jelenség azzal magyarázható, hogy az árfolyam más eseményekre reagál, mint a hagyományos befektetési formák. Az arany ára függ a keresleti és kínálati tényezőktől, a dollár árfolyamától, az olaj árától és legfőképpen az infláció és a kamatok mértékétől. Amikor ugyanis elszabadulnak az árak, az emberek félni kezdenek, hogy pénzbefektetéseik elvesztik értéküket, így aranyat vásárolnak (lásd a II. világháborút követő hiperinflációs időszakot).
Egyes aranyszakértők azonban attól félnek, hogy a gazdasági recesszió miatt az USA fogyasztói árai csökkenésnek indulhatnak, ez pedig nem tesz jót a nemesfém árfolyamának. Van azonban olyan is, aki épp az ellenkezőjére spekulál: az amerikai kormány 100 milliárdos segélycsomagja és a további költségvetési kiadások miatt elszabadulhat az infláció.
Magyarország nehéz helyzetben
Pless István is azt ajánlja, aki hosszú távra keres megoldást, annak érdemes aranyat vennie, és továbbra is bízhatunk a nemesfém erősödésében komoly válságok esetén. Magyarországon azonban nem olyan egyszerű aranyba fektetni: tömbarany ugyanis nem kapható, csak feldolgozott formájában, ékszerként lehet hozzájutni. “A kettő pedig nagyon különbözik egymástól” – kesereg Pless.
A Magyar Nemzeti Bank a rendszerváltás után a kereskedelmi bankokra ruházta át a tömbarany árusítását, a pénzintézetek közül azonban a magas költségek miatt erre egy sem vállalkozik. Hiába tehát az arany számos befektetési formája, magyar befektető csak külföldön, engedélyek beszerzése után tud nemesfémet vásárolni annak hagyományos, tömb formájában.
