Az évezred rekordja – ezzel a kissé hatásvadász minősítéssel címkézte meg a Budapesti Árutőzsde (BÁT) vezetése a devizapiac májusi forgalmát. A hazai devizaspekuláció fő helyszínének számító börzén – amely mindenekelőtt a kisebb, 10 millió forint alatti tétekben játszók körében népszerű – az idei tavasz utolsó négy hetében (vagyis már az új évezredben) több mint 550 ezer kontraktus kelt el, 147 milliárd forintot meghaladó értékben.
E szokatlanul magas forgalom már-már az 1998-as rekordév adatait idézte. De a piac szereplői azért alighanem reménykednek abban, hogy az előttünk álló ezer évben akad majd ennél jobb hónap is.
Kétségtelen azonban, hogy az adatok egyértelmű fellendülésről tanúskodnak. A monetáris politika megváltozása, a forint árfolyamsávjának kiszélesítése óta eltelt három teljes hónap átlagforgalma csaknem a duplája a sávszélesítés előtti időszakénak, habár a májusi csúcsot nem sikerült megismételni.
BeszállásItthon tőzsdei határidős devizaügyletet a Budapesti Értéktőzsdén és a BÁT-on is lehet kötni; történelmi okokból a spekulánsok inkább az utóbbin jelennek meg. Ezer devizaegységet, illetve annak többszöröseit lehet adni-venni különböző határidőkre. A tőzsdén kisebb összegekkel is szerencsét lehet próbálni, hiszen itt a letét alacsonyabb, mint a bankközi devizapiacon, ahol ugyan nagyobb a tét, de kisebb a tőkeáttétel. A piacon számos tőzsdeügynökség kínálja szolgáltatásait, a költség többnyire a forgalom 1 ezreléke, letétként pedig a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. által meghatározott alapletét kétszeresét kérik.
Részletes információk, tudnivalók és startégiák >>
Ébredés
“Véget ért az a mély álom, amelybe a forintpiac az 1998-as orosz válság kiteljesedése után zuhant” – mondja Misur Gábor, a BudaCash Brókerház devizaüzletágának igazgatója. A szakértő szerint az elmúlt két-három évben viszonylag egyszerű játszma volt a devizaspekuláció: a felfelé és lefelé is legfeljebb 2,25 százalékkal kilendülő forintárfolyam mellett az üzletelők biztos hozamra számíthattak, hiszen az ügyletet meghatározó összes “ismeretlen” tényező alakulását is nagy biztonsággal előre lehetett vetíteni (ez volt az úgynevezett kosárügylet).
Minden megváltozott
“Május eleje óta viszont nem elég beszállni a piacra, majd várni, hogy dőljön a pénz. Hetente mindenképpen, de akár naponta többször is érdemes ránézni az üzletre” – vélekedik Kaczúr József, a Swap Tőzsdeügynökség Rt. ügyvezető igazgatója. A BÁT magasabb forgalma mögött leginkább az húzódik meg, hogy a 3-4 ezer főre tehető stabil hazai devizaspekulánsi réteg nagy része májustól sokkal aktívabb lett.
Ugyanakkor megjelentek azok a kisebb vagy közepes hazai vállalkozások is, amelyek export-import ügyleteik árfolyamkockázatát szeretnék így lefedezni. Ez viszont tényleges bővülést jelent.
A nagyobb, esetenként multinacionális cégek vagy az intézményi befektetők viszont nem a BÁT-on és a különböző tőzsdeügynökségeknél jelentkeznek, hanem számlavezető bankjuk végzi el számukra e szolgáltatást. Vagyis a pénz a tőzsdén kívüli, bankközi devizaforgalomban bukkan föl.
Az egyszerű védekezés és a spekuláció között persze nincsenek éles határok, hiszen nem ritka az olyan cég, amely angolszász kifejezéssel “dirty-hedging” műveleteket végez, vagyis egyértelmű nyereségre is törekszik az ügyleteivel, amiből pénzügyi hasznot remél cégének.
Hogyan csökkentheti cége árfolyamkockázatát? >>
A plusz-mínusz 15 százalékos ingadozásokra is képes forint nemcsak a haszonszerzési lehetőségeket sokszorozta meg, hanem a kockázatokat is. Már az első négy hónap során kiderült, hogy a hazai fizetőeszköz árfolyama képes kisebbfajta “jojózó” mozgást bemutatni.
Az első napok rendületlen, 5-6 százalékos erősödése láttán a spekulánsok egy része például kiszállt és igyekezett besöpörni a hasznát. De nem sokkal utána kiderült: az erősebb idegzetűek jártak jobban, hiszen a kurzus még tovább emelkedett, és a középértékhez képest a 10-12 százalékos szintet is megjárta. Az argentin, török és lengyel események azután jelezték, hogy a forint gyengülése is része a játszmának.
A forint első fekete napja >>
Izgalmak
“A spekulánsok éppen a nagyobb kockázat miatt csökkentették a tőkeáttételt, kisebb tétekben, de többször kötnek üzletet” – mondja Kaczúr József, s hozzáteszi, hogy mára minden sokkal izgalmasabb lett. Korábban bőven elég volt a Pénzügyminisztérium és a jegybank nyilatkozataira figyelni, most Argentínától kezdve Lengyelországon át egészen Törökországig minden megjelenhet a forint árfolyamában.
Habár az üzletek túlnyomó részét az euró-forint párosra kötik – a BÁT első félévi összesített adatai szerint például ez tette ki az összforgalom 80 százalékát -, Misur Gábor szerint még határtalanabb lehetőségeket kínálnak a keresztügyletek, az euró-dollár, vagy éppen a dollár-jen spekuláció.
“A nemzetközi piacok ugyanis 24 órán keresztül tartanak nyitva, és nem csupán délután 4-ig. A forgalom nem annyira szűk, mint Budapesten, ahol akár 10 millió euró bevetése is 1,50 forinttal kilendítheti az árfolyamot. Legfőképpen pedig egyáltalán nem érdekes, hogy mit mond éppen a magyar miniszterelnök” – véli Misur Gábor.
Azt mindenesetre még a devizaügyletek megszállottjai is hangoztatják, hogy ezt az üzletágat – éppen az óriási kockázatok miatt – csak azoknak ajánlják, akik már nem számítanak zöldfülűnek a befektetések területén, és van mozgósítható 3-4 millió forintjuk a kockázatok viselésére, ami lehetőség szerint nem az összes megtakarított pénzüket jelenti. Mert az árfolyamok jojózása idegtépő játék is lehet.
