Hosszú évek óta először szorult a második helyre Magyarország az EU-tagként legszívesebben látott közép- és kelet-európai országok listáján — derül ki a legfrissebb Eurobarometer-felmérésből. A kérdés így hangzott: Melyik három európai országot látná a legszívesebben új tagtársként az Európai Unióban? A márciusban és áprilisban megkérdezett 16 ezer uniós polgár 21-21 százaléka említette a pillanatnyilag nem is tagjelölt Norvégiát, illetve Svájcot; őket követte Lengyelország 18, majd pedig Magyarország 16 százalékkal. Mindez annak fényében kellemetlen igazán, hogy a korábbi Eurobarometer-kutatásokban rendre Magyarország vezette a “népszerűségi listát” a közép- és kelet-európai jelöltek körében. A kutatási eredmények azonban félrevezetők is lehetnek: az Európai Bizottság szerint ugyanis a válaszolók reagálását főként az határozta meg, mennyit hallottak már egy-egy adott országról. Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője sietett hangsúlyozni, hogy a kérdés felvetése nem akar előrejelezni semmilyen leendő bővítési forgatókönyvet.
Az Eurobarométeres szereplésünket még magyarázhatjuk az uniós állampolgárok tájékozatlanságával, Magyarország azonban egy másik friss felmérésben is kedvezőtlen helyezést kapott. A Europe 2050 Task Force tanulmányát a salzburgi világgazdasági fórum alkalmából ismertették. Az ebben szereplő index alapján hazánk nem tűnik túl felkészültnek a jövő kihívásaira. A rangsorban Szlovénia és Csehország mellett megelőz minket Szlovákia is, a lista élén Norvégia és az Egyesült Államok szerepel. Magyarország rossz szereplését a viszonylag alacsony várható élettartammal és az öngyilkossági ráta kedvezőtlen alakulásával magyarázták a szakemberek. Az index számításánál többek között olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a GDP növekedése, az államadósság fenntarthatósága, a társadalmi egyenlőség érvényesülése vagy éppen a korrupció elterjedtsége.
Viszlát Pentium, Isten hozott Viagra – ezekkel a szavakkal jellemezte a világ ezer legértékesebb vállalatát felsoroló listán történt átrendeződést a Business Week. A technológiai, illetve távközlési vállalatok ugyanis jelentősen hátrébb léptek, míg a hagyományos gazdaság cégei feljebb ugrottak a rangsorban. A tavalyi listán még 417 milliárd dollárt érő Intel akkor a világ második legértékesebb vállalatának számított, ma a cég “mindössze” 181 milliárdot ér, ami csupán a 13. helyre kvalifikálja. A Pfizer piaci értéke viszont (igaz ebben a felvásárlások hatása is érződik) 172 milliárdról 271 milliárd dollárra nőtt; a viagrás gyógyszergyártó ezzel az előkelő negyedik helyre ugrott fel az egy évvel korábbi huszadikról. A General Electric immáron második éve áll az élen: piaci értéke az idei listán eléri a 486,7 milliárd dollárt. Nem igazán rúghatnak ugyanakkor labdába Kelet-Európa vállalatai, az ezres lista 4,2 milliárd dolláros küszöbét mindössze öten lépik át: négy orosz és egy lengyel. A régió első helyezettje, az orosz Gazprom 22,6 milliárd dolláros értékével a 208. helyet foglalja el, a többiek már csak a lista második felére tudnak felkerülni. Magyar cég ugyanakkor nincs az ezres listán, a legértékesebb hazai társaság, a Matáv csupán 3,26 milliárd dollárt ért.
