Negyven milliárd forintot szán a kétéves tervben a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia megvalósítására a kormány. Ebből az első 3 milliárd forintot a civil szervezeteknek és a hátrányos helyzetűeknek különítették el, és májusban már meg is kapják. A stratégia célja, hogy Magyarország az információs társadalomra való felkészülésben a kelet-közép-európai régió éllovasává váljon, és ezáltal javuljon az életminőség is.
A bejelentés előtt Stumpf István kancellária miniszter az elektronikus kormányzás felé vezető hosszú uton megtett első lépést ünnepelte a KSH, az APEH, a Belügyminisztérium és az IBM közös rendezvényén. Elkészült ugyanis a számítógépes, online kapcsolat a vállalkozói igazolványok egyablakos kiadásához az okmányirodákban. Még messze vagyunk az igazi számítógépesítettségtől, hiszen az EU átlag 35 számítógép száz lakosra, amíg Magyarországon az arány négy a százhoz.
Adatvédelmi aggodalomra egyébként semmi ok. A rendezvény után felhívtam a országgyülési biztos munkatársát és elmondta: ebben az esetbe, a tudomása szerint csak annyira vannak összekapcsolva a gépek, hogy az okmányirodában az adóazonosító jelet és a KSH jelzőszámot megkaphassa az egyéni vállalkozó.
Nem talált ki semmi újat a Gazdasági Minisztérium a gázár leszorítására. Az új javaslat szerzőinek bátorsága kimerül abban, hogy a szöveg hallgat a miniszterelnök által szivesen emlegetett változatról, mely szerint majd megveszi az állam a gázüzletágat és lecsökkenti a veszteséget. Ehelyett lassú átmenettel számol a tanulmány és a költségeket a Mollal fizettetné meg. Az import alapú gázár képzésre csak fokozatosan 5-6 év alatt lehet áttérni szerintük, és a piacnyitás is csak több lépcsőben valósulhatna meg, amelynek első üteme 2002-ben várható – írják a GM szakértői. De legalább beismerik: hogy a jelenlegi árképzési gyakorlat, bár alacsonyabb árat tesz lehetővé, hosszú távon nem tartható. Ugyanakkor az azonnali áttérés az importárat követő rendszerre olyan nagymértékű fogyasztói áremelést eredményezne, ami nem illeszthető a kormány inflációs elképzeléseibe. Különösen nem a választások előtt. A fokozatos áttérésre 4-5 évet szánnak, de a Mol rendkívüli támogatási hozzájárulást lenne kénytelen fizetni a költségvetésnek a szociális kiadások megemelkedése miatt – olvasható a modellben.
Egy asztalhoz ültek tegnap este az Aktuálisban az ellenzék médiapolitikusai és abban egyetértettek, hogy a koalícióra várnak mind a hárman. Ez csak azért volt hír, mert eddig a kormányzó pártok, és a Tisztelt Ház elnöke azért nem lépett, mert azt mondta, hogy az ellenzéknek kell megállapodnia egymás között a jelöltekről, csak utána szavazhat a parlament – lényegében automatikusan jóváhagyva a megállapodást. A három ellenzéki párt képviselői most megerősítették, hogy van olyan javaslat, amelyen mindegyik párt elnökének az aláírása szerepel, de azt a parlament elnöke egy éve nem terjeszti a T. Ház elé. A vita azóta éledt fel, hogy Romano Prodi, magyarországi látogatásán bejelentette és a partnereivel is közölte, hogy tájékozott a médiaügyekben, és amíg nem rendezik itthon a közszolgálatban a kuratóriumok ügyét, addig meg se kezdik a tárgyalást az audiovizuális fejezetről. Akkor pedig szó sem lehet a csatlakozásról. A parlamet elé legutóbb benyújtott törvénymódosítási javaslat pedig a lényeget mégcsak nem is érinti – mondták az ellenzéki pártok képviselői. Vagyis tovább folyik a süketek párbeszéde, és ezt már az Európai Bizottságban is unják.
