Hiába szaporodnak az ösztöndíjak, még mindig óriási a túljelentkezés egy-egy helyre. S mivel egy pályázat benyújtása rengeteg munkával és idővel jár, nem árt még egyszer végiggondolni, hogy az adott lehetőséget érdemes-e megpályázni, megtérül-e a ráfordított munka, vagy kicsi az esély az ösztöndíj elnyerésére. Nagyon frusztráló, ha több napon át rohangáltunk az egyes papírok beszerzéséért, a végén pedig rájövünk, hogy feleslegesen csináltunk mindent, mert gyakorlatilag esélytelenek vagyunk az ösztöndíj elnyerésére.
A pályázat része lehet
• Jelentkezési lap (magyar és idegen nyelvű):
Nagyon fontos pontosan kitölteni, mert a túljelentkezés miatt a pályáztatók szigorúan veszik a formai hiányosságokat. Minden kérdésre válaszolni kell, és minden szükséges aláírást meg kell szerezni hozzá.
• Önéletrajz: Inkább az amerikai típusút kedvelik, ami főleg a szakmai végzettségre és az ehhez tartozó információkra koncentrál.
• Nyelvtudást igazoló dokumentum: Általában csak azt a nyelvtudást kell igazolni, ami a hallgató külföldi tanulmányaihoz szükséges, a pályázathoz elég a nyelvtudást igazoló dokumentum másolatát leadni.
• Indexkivonat: A pályázat nyelvén indexkivonatot kell készíteni félévek szerint az index sorrendjében, a félévi átlagokat is feltüntetve. Mivel az osztályzás rendje külföldön más, célszerű lehet kiegészítő táblázatban elmagyarázni a jegyek értékét. Ha a pályázat egyetemi szervezésű, nem kell hitelesíteni, más esetben a saját felsőoktatási intézményben egészen olcsón hitelesítik.
• Tanári ajánlás: Szinte minden pályázathoz kérnek legalább egy idegen nyelvű tanári ajánlást. Minél ismertebb és minél magasabb tudományos fokozata van az ajánlónak, annál esélyesebb a pályázó az ösztöndíj elnyerésére.
• Motivációs levél: A pályázatok lényeges részét képezi, általános recept azonban nem adható rá, terjedelme 1-3 oldal. Mindenképpen szerepeljen azonban benne, milyen szakmai lehetőségeket jelent a pályázónak a külföldi tanulás, esetleg olyanokat, melyekre itthon nem lenne lehetőség, vagy nem ilyen magas színvonalon. Szóljon a program társadalmi hasznáról is, és arról, hogy miért az adott ország adott intézményét választja. Szenteljen néhány sort annak is, hogy milyen szakmai és karrierbeli hatásokkal jár a külföldön töltött időszak.
• Szakmai terv: Ez a kint felvenni kívánt tárgyak listáját és választásuk indoklását jelenti. Ismerni kell hozzá a kinti egyetem kurzusait, ezeket a felsőoktatási intézmények nemzetközi irodájában található prospektusok sorolják fel. Ezekből mindig kevés van, mert egyszerre 30-40 diák is szeretné őket olvasgatni – érdemes inkább a külföldi egyetemek honlapjait böngészni.
Az információ mindenki számára elérhető?
Általános vélemény, hogy az egyetemek rosszul kommunikálják ösztöndíj-lehetőségeiket, hiszen sokan vannak, akik egyáltalán nem tudnak róluk, csak a nagyobb volumenű, akár több száz diákot érintő pályázatokról, amilyen az Erasmus. Az egyéb lehetőségeknek sajnos általában a pályázó maga kénytelen utánajárni – akár személyesen, akár folyamatosan figyelve a lehetséges fórumokat, például az internetet.
Elméletileg minden intézménynek van nemzetközi osztálya, melynek faliújságján megtalálhatóak az aktuális ösztöndíjak. A nagyobb egyetemeken az egyes karokhoz is eljuttatják az ösztöndíjakról szóló pályázatokat.
A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) is évente kiküldi az összes egyetem minden egyes dékáni hivatalába a megpályázható ösztöndíjakról szóló prospektust. A dékáni hivatalok feladata a közvetítés saját diákjaik felé, akik azonban több felsőoktatási intézményben nem is hallottak még a MÖB-ről.
A hallgatói önkormányzatok ugyancsak hirdetik a külföldi ösztöndíjakat, bár a rossz nyelvek szerint nem ritka, hogy inkább csak saját ismeretségi körükben. Léteznek még hírlevelek is a külföldi lehetőségekről, ezekhez azonban csak akkor jutnak a hallgatók, ha tagjai valamelyik diákszervezetnek.
Kik pályázhatnak?
Az ösztöndíjakra csak magyar állampolgárok jelentkezhetnek, általában minimum 4 vagy 5 félév elvégzése után. Vagyis legkorábban akkor, amikor már harmadévesek.
A jelentkezés feltétele az is, hogy a hallgató be legyen iratkozva valamilyen felsőoktatási intézménybe, legyen jó tanulmányi eredménye – és persze beszéljen valamilyen nyelvet is.
Figyelem! Posztgraduális vagy doktori képzésben résztvevő hallgatók csak akkor nyújthatják be pályázatukat, ha a kiírás rájuk vonatkozik.
A jelentkezési lapon kívül még rengeteg mellékletet is be kell nyújtani egy-egy pályázathoz, ez utánajárást és időt igényel. Ha minden szükséges papírt sikerült beszerezni, össze lehet állítani, el lehet készíteni a pályázatot. Ez akár több órát is igénybe vehet. Időben hozzá kell fogni, mert a gondos és igényes pályamunka jó pontot jelent a bírálók szemében.
Az elbírálás szempontjai
A pályázatokat az adott intézmény oktatói értékelik, elméletileg objektív pontrendszer alapján. A gyakorlatban azonban érhetik az embert meglepetések.
Volt már példa arra is, hogy egy közgázos lány, bár az átlagai kifejezetten jók voltak, több nyelvet is beszélt, közösségi és szakmai tevékenységet is végzett, mégsem nyerte el az Erasmus ösztöndíjat, míg nála sokkal rosszabb tulajdonságokkal jelentkezők kijutottak. Ehhez hasonló példákat sajnos nem csak a közgáz háza tájáról hallani.
Sorozatunk következő részéből megtudhatja, hogy milyen a beilleszkedés külföldön. Igyekszünk néhány jó tanáccsal szolgálni.
