Sok régimódi cégnél maradtak meg a köznyelvben főnöknek nevezett vezetők. Ezeknél a vállalatoknál a modernebb értelemben vett vezetéstechnikákat általában nem veszik komolyan, csak a szakmai tapasztalatot és a tudást ismerik el.
Pedig akármennyire is jól működik egy cég, hosszú távon nem engedheti meg magának, hogy csupán a szakterületnek megfelelő hozzáértést vegye figyelembe egy vezetőnél. Ha így tesz, előbb vagy utóbb negatív irányba fordul a bevételi görbe.
Leader vagy menedzser?
A vezetéstudomány azokat hívja menedzsernek, akik kialakítanak egy szervezeti rendszert és azt hatékonyan működtetik. Ugyanakkor a leader (az elnevezésnek nincs általánosan elfogadott magyar megfelelője) olyasvalakit takar, aki alapvetően a humán erőforrásokra helyezi a hangsúlyt, s nem a belső hatékonyságra, hanem a környezet kihívásaira koncentrál.
Hogyan válhat jó vezetővé?
A modern üzleti élet kialakulásával együtt már régen megjelent a kapcsolódó tudomány és oktatás is. A vezetői képességek fejlesztésénél több, egymástól jól elkülöníthető stílust neveznek meg a szakemberek, és amellett, hogy megállapíthatók a negatív és pozitív hatások, leggyakrabban ezek előre megtervezett ötvözött alkalmazását javasolják – alkalmazkodóképesség címszó alatt.
Ennek tükrében érdemes figyelembe venni azt, hogy az ily módon kialakított egyéni vezetési stílus nem minden helyzetben alkalmazható hatékonyan. Ezért érdemes rendszeresen górcső alá venni, és szükség esetén változtatni az alapvető vezetési stílusok ötvözési arányát.
Segít a szakirodalom?
A szakirodalom szerint nem létezik olyan pontos meghatározás, amely magában foglalná a jó vezető összes kritériumát. A vezetés egyik definíciója szerint egy vezetőnek olyan dolgokra kell rávennie másokat, amelyeket egyébként maguktól nem tennének meg. A sikerrel alkalmazott vezetési stílus nagyon sok tényezőtől függ, amelyeket érdemes figyelembe vennie stílusának kiválasztásánál és csiszolásánál, hogy beosztottjai elismerjék, jó főnöknek tartsák.
Egy kutatás eredményei
A GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) nemzetközi kutatási program azt igyekszik feltérképezni, milyen tulajdonságok jellemzik a jó vezetőt. 59 ország 61 kultúrájában azonos kérdőív kitöltésére kértek középvezetőket. Azt firtatták, kit tekintenek a válaszolók jó vezetőnek, aki képes másokat, csoportokat motiválni, befolyásolni, illetve segíteni, hogy hozzájárulhassanak a szervezet sikeréhez, a feladat sikeres végrehajtásához.
A kutatás magyar résztvevői, a BKE vezetési és szervezési tanszékének munkatársai faktoranalízis segítségével két olyan vezetőtípust azonosítottak, amely egyértelműen kívánatos a válaszolók szemében. Ugyanakkor a legnagyobb egyetértés egy elutasított típus megítélésében adódott, amilyennek a válaszadók szerint nem szabad lennie a jó vezetőnek.
A válaszokból kiderül, hogy bár a magyar vállalatvezetői gárdának igen jó a megújulási képessége, ez nem jelenti, hogy a mélyen gyökerező hiedelmeket sikerült volna meghaladnunk. Hiába vágynak az emberek hiteles-participatív és változásvezetőkre, először a régi vezetői stílusokat kell kiradírozni a gondolkodásukból.
Ebben nincs generációs különbség, az egyetemi hallgatók körében végzett felmérésből ugyanis kiderült, hogy a diákoknál ugyancsak egy markánsan negatív típus elutasításában van a legnagyobb egyetértés, mi több, kutatási eredmények arra is rámutatnak, hogy ugyanolyan bizalmatlanok, mint a szüleik. A magyarok által vágyott vezetők mindazonáltal nem különböznek gyökeresen azoktól a típusoktól, amelyek univerzális példának tekinthetők. 
Amire mindenképpen figyelnie kell
• Legyen tekintettel a nemzeti sajátosságokra!
Talán meglepőnek tűnik, hogy már a tágan értelmezett nemzeti kultúrától is erősen függ az egyes országokban elfogadott vezetési stílus. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy az egyes térségek normái alapvetően eltérőek, más elvárásokat támasztanak a vállalatokkal és a vezetőkkel szemben.
Érdemes odafigyelnie egy jó vezetőnek, hogy az adott országban az alkalmazottak milyen attitűddel állnak a munkához, és mik azok a kritériumok, amiért nemcsak elfogadják, hanem kedvelik a főnöküket. Egy szélsősőges példát említve: csődöt mondhat egy egyébként rendkívül sikeres, individualizmusra törekvő, angolszász típusú vezető egy csoportorientált japán vállalatban.
Vezetési kultúra Magyarországon
Nem elhanyagolható tényező a negyven évig tartó szocializmus, amely sajátságos hozzállást alakított ki a munkavállalókban. Az állami tulajdon és a kapcsolatok fontossága érdektelenné tette az emberek számára a munkát. Ez az igazságtalanság fásultsághoz és depresszióhoz vezetett. A rendszerváltás gyökeres változásokat hozott, ezek sokkolták az embereket. A beosztottak magatartásmintái egy, a kilencvenes évek elején készült kutatás szerint a következők: kerülik a felelősséget, bizalmatlanok főnökükkel szemben, általában külső körülményekkel magyarázzák rossz teljesítményüket.
• Legyen a szervezet része!
Minden vállalatnak sajátságos kultúrája van, ez a dolgozói által elfogadott és közösen vallott értékekben, normákban, hiedelmekben jelenik meg. Ezeket az íratlan törvényeket egy vezetőnek is fel kell ismernie, ő sem lépheti át őket, mert a többiek ezt nem nézik jó szemmel, elítélik. Természetesen a kultúra alakítható, ám csak nagyon hosszú távon, hiszen szinte már beleégett az alkalmazottak gondolkodásába. Egy főnök akkor tudja elfogadtatni magát, ha alkalmazkodik.
• Azonosuljon a szervezet céljaival!
A jó vezetőnek elsősorban a vállalat céljainak elérését kell szem előtt tartania. Ha ezeket teljesülését az alkalmazottai segítségével sikerül elérni, akkor mondhatjuk csak igazán, hogy sikeres.
• Legyen hiteles!
Mindenkinek más áll jól. A vezető személyisége nagyban befolyásolja az általa követett stílust. Fontos, hogy ismerje meg önmagát és a korlátait, így a saját egyéniségének megfelelő stílust tudja választani. Az alkalmazottak sokféle főnök irányítása alatt tudnak dolgozni, különböző vezetői stílusok egyaránt elfogadhatóak számukra, de csak akkor, ha azt a vezető személyiségéből kiindulva hitelesnek találják. Egy konzervatív, belső orientációjú főnöktől idegenül hatnak a jópofáskodó és barátias megjegyzések. Ha a vezető önmagához nem illő eszközöket választ, nehéz elismertetnie magát beosztottaival. 
• Legyen egy hullámhosszon beosztottaival!
Mindenkihez meg kell találni a megfelelő hangot. Egy jó főnöknek tudnia kell alkalmazottairól, hogy milyen emberek, mik a céljaik, amelyeket munkájuk során szeretnének elérni. Ezek ismeretében meg tudja találni azokat az eszközöket, amelyekkel tud rájuk hatni, amivel mozgósítani tudja őket a vállalati cél érdekében. Így tudja betölteni a rá kiosztott szerepet, mely szerint hidat kell építenie a vállalati és az egyéni célok között ahhoz, hogy a szervezet optimálisan tudjon működni.
Ha tehát egy főnök úgy érzi, beosztottai valami miatt nem fogadják el, érdemes az általa követett vezetési stílust és magatartást az fenti kritériumok mentén megvizsgálni, így talán megtalálhatja a hibát. Természetesen ehhez az kell, hogy az egyes tényezőket pontosan ismerje saját vállalatában.
Vezetői kompetenciák
újító
tárgyaló
termelési vezető
célkijelölő
koordináló
ellenörző
facilitátor
mentor
(Quinn és társai)
Amit mindenképpen a főnök csinál
• A megvalósítás
A vezető tartja mozgásban az eseményeket. Akciókat szervez, embereket mozgósít, meggyőz, manipulál, hatalmi harcot folytat. Így tudja elérni, hogy az alkalmazottai olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyeket nem maguktól akarnak. Tehát ez a fázis leginkább társas cselekvés, melyben elsősorban emocionálisan tud hatni egy vezető, hiszen a korunkban elterjedt felfogás szerint az emberek emocionális okok miatt hajlandóak alkalmazkodni, változtatni magatartásukon.
• A problémamegoldás
Ebben a fázisban a vezető analitikus képességeit, logikáját használja fel a komplex szituációk megoldására. Gondolkodónak kell lennie, hogy a rosszul strukturált problémákat, melyek a vállalat működése során igen gyakran felmerülhetnek, rendszerezett cselekvéssé alakítsa át. Ez a szakasz tehát leginkább racionalitást és intelligenciát igényel egy jó vezetőtől.
• Az iránykijelölés
Ez a gyakran elfelejtett szakasz szerves része a jó vezetési folyamatnak. Éppen egy vezetőnek kell foglalkoznia olyan kérdésekkel, melyek kitekintenek az operatív működésből. Ebben a fázisban a kretativitás, vállalkozókészség, innováció és fantázia lehetnek a vezető segítségére. Ez a leginkább szubjektív része a vezetésnek, hiszen itt nem a külső körülmények dominálnak. Egy belső orientációjú vezető tud leginkább irányt és küldetést megfogalmazni.
Talán nem véletlen, hogy csupán mennyiségüket tekintve is a vezetéssel foglalkozó kutatások alkotják az empirikus tanulmányok legnagyobb csoportját.
