Minket csak a széle ér el, egy kiszámíthatatlan hidegfront téblábol fölöttünk pár napig.
Számháború zajlik a szlovákiai medvék létszámáról, a vadászkamara vezetője szerint sokan vannak. Tavasszal agresszívabbak is, illetve változott a viselkedésük: gyakrabban vállalják a konfrontációt az emberrel.
Nagyüzemi körülmények között igen gyakori, hogy a sertések lerágják egymás fülét, farkát, és az abnormális viselkedést kiváltó okok még szomorúbbak, mint maga a jelenség.
Szerda estére jön az első csapadékhullám, onnantól kezdve változékony időben lesz részünk.
Egyre több a mosómedve hazánkban. Természeti és gazdasági károkat okoz, betegségeket terjeszthet, és egyébként nem is azért mos, hogy tiszta legyen az étel.
Világszerte több mint 200 emlősfajt fertőzött már meg a madárinfluenza, ami így egyre közelebb kerülhet az emberhez. Az eddig ismert emberi megbetegedések 52 százaléka végződött halállal.
A tigrisszúnyog a dengue-láz egyik fő terjesztője, és már elterjedt hazánkban, miközben egyre több a behurcolt eset. Kezeletlenül akár halálhoz is vezethet a betegség.
A mostani hideg periódus a hét közepén, kiadós csapadékkal éri el a mélypontját.
Úgy kapcsolódnak egymásba, mint kulcs a zárba, a nőstény akár napokig is húzza-vonja maga után a hímet – ők azok a piros-fekete „bogarak”, akiket mostanság a feneküknél összeragadva látunk futkosni.
A korai tavasz miatt sokkal korábban kinyílt az orgona, félő, hogy anyák napjára már el is virágzik. Reményt a jelenlegi lehűlés adhat.
A tiszavirágok rajzása az idén sem várható a megszokottnál korábban, egy kérész téves azonosítása okozza a jelenlegi félreértést.
A méhek és darazsak mérge „gerincesbüntető” molekulákból áll, allergológus és biológus segítségével mutatjuk be, hogyan kerülhetjük el a baleseteket, miként kezeljük a szúrást, és mikor kell orvoshoz fordulni.
Februártól október végéig számíthatunk szúnyogok jelenlétére, és csaknem a nap 24 órájában: már a tűző napon is támadnak, miközben jelentősen nő az új betegségek, járványok kialakulásának esélye.
Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.
Az eddig példátlannak számító rendelet jövőjéről, fontosabb pontjairól és az egyre romló ökológiai helyzet klímaváltozásra gyakorolt hatásáról Garamszegi László Zsolttal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.
Egyes szülők ügyeskedésből, még többen gondoskodásból adtak női nevet fiuknak, és ma is élnek férfiak Mária vagy Erzsébet névvel.
Definíció szerinti nyári napra és hőségnapra is van esély.
Mi okozza, hogy egyes napokon kifejezetten nyűgösnek, fáradtnak érezzük magunkat, romlik a teljesítményünk, és semmi nem sikerül? Az álmosító időt szoktuk okolni.
Mennyire megbízható a memóriánk? Egy rendőrségi vagy bírósági tanúvallomásnak komoly következményei lehetnek.
Egyre feltűnőbb a rókák jelenléte a nagyvárosainkban, és az állatok mintha egyre szelídebbek lennének. Sokak számára ijesztő a ragadozó közvetlen közelsége, de vajon félnivalónk is van tőlük?
Napokig melegszik az idő, aztán betör egy hidegfront.
A 2013-as márciusi havazást feledhetetlenné tette a Belügyminisztérium sms-e, de vajon mi állt az extrém hidegbetörés hátterében?
Európai kuriózum, ami Magyarországon 1848 tavaszán történt, ám az emlékezetből lassanként épp a lényeg kopik ki, az ellentétes értelmezés pedig már a kortársak körében elindult: reformok vagy forradalmi lendület vezetett hazánk legnagyobb rendszerváltásához?
Ügyes tervezésre és némi szerencsére is szüksége van annak, aki szabadtéri programokban gondolkodik.
