A világ egyik leghalálosabb kórokozója, a Nipah vírus ütötte fel a fejét Indiában: eddig öt esetet azonosítottak, egy beteg állapota kritikus. A hatóságok közel száz személyt szólítottak fel, hogy maradjon otthon karanténban, az érintett kelet-indiai területekkel szomszédos Nepál pedig fokozott ellenőrzést vezetett be a reptereken, és más országok is hasonló lépéseket fontolgatnak. A kép kísértetiesen hasonlít a Covid-világjárvány nulladik percére, és onnantól válik a laikus számára extrém módon aggasztóvá, hogy a Nipah halálozási aránya 40-70 százalék. Mekkora egy nagyobb területet érintő járvány kirobbanásának esélye, vagy hogy a vírus eljusson Európába, Magyarországra? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét kérdeztük, aki személyesen kutatja e kórokozót.
Ez nem a hatékonyan terjedő koronavírus
A Nipah-fertőzés úgynevezett zoonózis, vagyis állatról terjed emberre, gazdái repülőkutyák (Pteropodidae), a vizeletük, ürülékükkel vagy megcsócsált gyümölcseikkel terjed. A betegség átlagos panaszokkal kezdődik, láz, hidegrázás, izomfájdalom, légúti tünetek, hányás jelentkezik, később idegrendszeri gyulladásos tünetek alakulhatnak ki, legsúlyosabb szövődménye az agyvelőgyulladás. Védőoltás és specifikus, hatékony gyógymód nem létezik ellene, adott térség egészségügyi színvonalának tükrében 10 betegből 4-7 veszti életét a fertőzés nyomán.
A legtöbb eset Bangladesből ismert, itt az emberek a fák törzsére erősített edényekbe gyűjtik a pálmafák édes nedvét, amire éjszakánként rájárnak a repülőkutyáknak is nevezett óriási gyümölcsevő denevérek. Ha egy fertőzött állat az edénybe vizel, az ember pedig erről mit sem sejtve megissza, már meg is fertőződött – itt írtunk bővebben a magyar virológus és kollégái délkelet-ázsiai munkájáról. A lényeg viszont:
Emberről emberre csak úgynevezett direkt kontaktus útján terjed testváladékokkal: sokáig és szoros közelségben (például háztartás vagy orvos-beteg kapcsolat) kell egy súlyosan fertőzött emberrel együtt lenni, hogy elkapjuk tőle. Ez pedig óriási különbség a hatékonyan, levegőben terjedő Coviddal szemben
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
Aggodalomra nincs ok, de a tudomány készül
A nagyon gyenge emberről emberre történő terjedése nyomán ezért nem fenyeget a koronavírushoz hasonló, hirtelen az egész világot maga alá gyűrő járvány. Ázsia délkeleti részein, elsősorban Indiában és Bangladesben azonban évről évre felüti a fejét egy-egy kisebb járvány, ám ezek mindannyiszor meg is maradnak helyben. Nepál mostani reakciója ettől függetlenül érthető, nyilván minden ország a lehető legbiztosabb védelmet próbálja nyújtani állampolgárainak. A szakember szerint:
Amiért a vírus a tudomány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára fontos, az a kiemelkedő halandóság. A kórokozók ugyanis gyakran és gyorsan képesek változni, ökölszabályként azt mondhatjuk, minél több állatról emberre való fertőzés történik, annál nagyobb az esélye egy-egy aggasztóbb, mondjuk emberről emberre könnyebben terjedő Nipah-variáns kialakulásának. Egyelőre kevés rá az esély, készülni viszont mindenképpen szükséges, hogy ha netán mégis megtörténik, a tudomány már gyógyszerekkel, gyorstesztekkel, akár kész vakcinával fogadja.
Fokozottan figyelik, mert veszélyes
A Nipah-vírust 1999-ben izolálták először, miután Malajziában 100 ember életét követelte egy járvány. Történt ugyanis, hogy hatalmas erdőségeket pusztítottak el, hogy a helyükön sertéstelepeket létesítsenek, az otthontalanná vált gyümölcsevő denevérek a disznóknak ültetett gyümölcsfákra húzódtak. Szoros interakció alakult ki a két faj között, a disznók kifejezetten fogékonynak mutatkoztak a Nipah-ra, amit aztán továbbadtak embereknek. Az eset nagy visszhangot vert, ez ihlette például a Fertőzés című filmet 2011-ben.
Emellett, és ez sokkal fontosabb: ráirányította a tudomány figyelmét, a WHO a legveszélyesebb kórokozók között tartja számon, amely potenciálisan jövőbeli járványt robbanthat ki.
A Nipah-járványok gócpontja napjainkban Banglades, az esethalmozódások a téli időszakban figyelhetők meg, ez ugyanis a fent említett pálmalé begyűjtésének időszaka.
A 24.hu-n rendszeresen beszámolunk járványok, kórokozók jelentette kihívásokról, itt például az influenza és az óriássejtes vírus együttes megjelenéséről írtunk, itt pedig arról, hogy a szuperinfluenza egy „baromság”. Illetve ritkább, de annál komolyabb betegségekről:
