Devizahitelek kockázatai:
• Árfolyamkockázat: ha a forint árfolyama gyengül a kölcsön devizaneméhez képest, megnőhet a törlesztés összege. Nem euró (például USA dollár vagy svájci frank) alapú kölcsönöknél az árfolyamkockázat azután is megmarad, hogy Magyarország csatlakozik az eurozónához;
• Kamatkockázat:
ha a kölcsön devizanemének jegybanki alapkamatát megemelik (az euró (2,00%), mind a svájci frank (0,75%) jegybanki alapkamata például meglehetősen alacsony jelenleg, noha az utóbbi 2002 óta fél százalékpontot nőtt), az ügyfél kamatperiódusának lejártával emelkedhet a kölcsön kamata;
• Csatlakozási átváltás kockázata: nem tudni még, hogy milyen lesz az eurózónához való (2010 utáni) csatlakozáskor a forint átváltási árfolyama.
Forrás: Active Invest Pénzügyi Tanácsadó Kft.
A vállalkozások forinthiteleinek volumene az év első felében nominálisan csökkent, miközben a devizahiteleké robbanásszerűen, bő 730 milliárd forintnyi összeggel nőtt – állapította meg a pénzügyi felügyelet (PSZÁF). A jegybank (MNB) saját pénzügyi stabilitási jelentésében ezenkívül azt is kimutatta, hogy 2005 júniusában már devizaalapú volt a hazai mikrovállalkozások kölcsöneinek mintegy fele.
Úgy látszik, a kisebb hazai cégek továbbra sem tartanak a devizahitel kockázataitól, kihasználják viszont, hogy kamatfeltételei sokkal kedvezőbbek a forintalapúénál. Az itthon jellemzően euróban felvett vállalati kölcsönök kamata 6–9 százalék, a svájci frank alapúaké 6–7 százalék.
Ezzel nem tudnak versenyezni a 11–15 százalék körüli forintos kölcsönök. Pedig a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) csökkenése az elmúlt egy évben jó pár százalékot lefaragott a forinthitelek kamatából, míg a külföldi pénznemben számítottaké lényegében alig mozdult.
Devizás megoldás pedig szinte minden hiteltípusra és -célra létezik. Számos bank kínálja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által refinanszírozott, 6,25–6,5 százalékos kamatú, a Sikeres Magyarországért programba illeszkedő, támogatott euró alapú fejlesztési kölcsönét, vagy csak egyszerűen „odateszi” a meglévő forintos konstrukciója mellé azok „devizásított” variánsát. E céghitel változó kamatozású, futamidejét 1–6 havi fix kamatperiódusokra osztják fel, s terhét devizanemétől függően a londoni (Libor) vagy a frankfurti európai uniós (Euribor) bankközi kamatláb alapján számítják, amelyhez még hozzájön a hitelintézet kockázati felára.
Terhek és kikötések
A CIB Banknál például egy 20 millió forintnyi, éven túli beruházási hitel kamata így egyhavi Libor/Euribor, plusz 3–4 százalék (a hitelt kérő cég adataitól függően), ami euróban 5–6, svájci frank alapú és az itt szintén elérhető amerikai dollár alapú hitelnél 4–5 százalék lehet. A Volksbank saját 3 vagy 5 év futamidejű, 3–30 millió forintnyi összegű beruházási hitelét, az Optimumot mindenkinek 6 havi Libor/Euribor plusz 5 százalékért, tehát euróban 7,14, svájci frankban 5,84 százalékért adja. Kisebb kikötések természetesen mindenütt vannak az ügyfélkört illetően: a Citibank például saját, jellemzően Euribor plusz 7–9 százalék körüli eurós fejlesztési hitelét a legalább 20 millió forint éves nettó árbevételű cégeknek ajánlja.
Ha egy cég e kölcsönöket forintban kérné, akkor a CIB-nél a legjobb cégadósainak számított 9,3 százalékos prime rate lenne a kamatszámítás alapja, amihez még 2–3 százalék felár járulna. A Volksbank a féléves Bubort fejeli meg 5 százalékkal, ami 10,9 százalék kamatot eredményezne.
A forint alapú kkv-hitelekhez hasonlóan az egyéb, járulékos költségek a devizahiteleknél is akár 2–3 százaléknyi terhet még hozzátesznek az ügyfél terheihez. A Volksbanknál az egyetlen alkalommal felszámított kezelési díj 3,3–3,5 százalék (más költség viszont egyáltalán nincs), míg a CIB például 15 ezer forint folyósítási jutalékot, s évi 1 százalék kezelési költséget vagy – több részletben felvett kölcsönnél – rendelkezésre tartási jutalékot számít fel.
Mire lehet fordítani?
Finanszírozási alaptípusok (jellemzően devizában is):
Rövid távú finanszírozás:
Célja: a napi működés (pl. árubeszerzés) valamint növekedési pálya finanszírozása:
Folyószámla-hitel
Forgóeszköz-hitel
Faktoring
Akkreditív
Bankgarancia
Hosszú távú finanszírozás:
Célja: a hosszabb távon megtérülő fejlesztések, beruházások (ingatlanok, gépsorok stb.) megvalósítása:
Beruházási és fejlesztési hitelek
Projektfinanszírozás
Lízing
Bankgarancia
Forrás: Active Invest Pénzügyi Tanácsadó Kft.
A hitelcélok a fejlesztési, beruházási hitelek esetében szinte mindig kötöttek. Pénzük fejében például új tevékenység beindítását, tárgyi eszközök beszerzését vagy ingatlanfejlesztés megkezdését várják el a bankok, s ezek fejében mondjuk ingatlant, ingó vagyont, követelésengedményezést vagy értékpapírt, bankbetétet, bankgaranciát várnak el fedezetként.
Akad azért példa szabad felhasználású kölcsönökre is. A Budapest Bank kezdő cégeknek (is) az Alfa 2 nevű (1–50 millió forintnyi) vagy a Mikroalfa nevű (1–10 millió forintnyi) dollár, svájci frank vagy euró alapú kölcsönét ajánlja, magánszemély ingatlanfedezetével. A kamat egyhavi Euribor plusz 6 százalék, havi 0,17 százalék kezelési költséggel.
A CIB Bank 1–5 éves, 3–50 millió forintnyi összegre szóló ingatlanfedezetű hitele éves kamatperiódusú, ellentétben a többi deviza alapú konstrukcióval, jelenleg euróban 7,5, svájci frankban 6 százalék kamatú, s ehhez járul évente 1,5 százalék kezelési költség.
Védelem a kockázat ellen
A vállalati hitelállományon belül viszonylag még kicsi a devizás folyószámlakölcsönök aránya, de itt is találni érdekes konstrukciót.
A Raiffeisen Bank legalább 2 millió forintnak megfelelő összegű, Multicurrency elnevezésű folyószámlakeretének lényege, hogy a céges ügyfél tetszőlegesen egyszerre több devizanemben (euró, svájci frank, dollár és angol font) utalhat számláira kölcsönrészeket likviditási gondjainak fedezésére (tehát mondjuk dollár- és eurószámlájára 300-300 ezer forintnyit e devizákból, a maradékot pedig svájci frankban, megfelelő típusú számlájára). A frank alapon 5,75–7,75 százalékos kamatú kölcsönhöz egyszeri egyszázalékos hitelfolyósítási díj és havi 0,2 százalékos, a teljes (tehát nem a ténylegesen fennálló) hitelkeretre számított havi 0,2 százalékos kezelési költség társul.
A devizahitelek kockázatait az ügyfelek például előtörlesztéssel védhetik ki, amiért viszont legtöbbször különdíjat kérnek a bankok (százalékban vagy fix összegben). Szintén szerződést kell módosítani a hitel más devizanemre váltásáért, amihez árfolyamveszteség is társulhat. A harmadik megoldás a kockázat lefedezése lenne határidős és opciós ügyletekkel, erre viszont jellemzően legalább 50–100 ezer euró volumennél van mód a pénzintézeteknél.
Mire figyeljünk hitelfelvételkor?
1. Termékpaletta: a futamidő, hitelösszeg megválasztásánál döntő, hogy a megvett új gép, üzlethelyiség milyen időtávon belül térül meg, s milyen fedezeti struktúrát kér az adott bank. A kondíciós listák összehasonlításai félrevezethetnek, célszerű egyedi finanszírozási ajánlatot kérni a bankoktól.
2. Gyors hitelbírálat: alapvető kérdés, hogy teljes dokumentáció benyújtása után mennyi bírálati időt vállal a bank. A hitelt ennek lezárulta után, csak a fedezetek minősítését és a szerződéskötést követően folyósítják.
3. A hitel ára: a hitelkamatok és az egyszeri díjak összevetésén túl esetleg a kedvezőbb számlaszolgáltatások csökkenthetik az ügyfél tényleges terhét.
4. Igényelt fedezetek: a fedezet sokféle, legtöbbször több elemből álló lehet. Függhet a hitel típusától, a cég minősítésétől, a felajánlott fedezetek típusától, piaci értékétől. A bankok a leginkább likvid eszközöket tekintik előnyös fedezetnek, ezeket nagyobb súllyal számítják be a hitel értékébe.
5. Személyes kapcsolat: érdemes figyelembe venni, hogy van-e olyan személyes kapcsolattartó, aki tanácsadóként kezdeményez megoldásokat vállalkozásunk érdekében.
Forrás: Citibank
