Megszavazta az országgyűlés Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatát 251 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 32 tartózkodással, amely a közfoglalkoztatás rendszerét szabályozza.
Kevesebb ideig jár az álláskeresési járadék
Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd (ezt fideszes képviselők javasolták, a kormány fél évben maximálta volna az ellátás időtartamát), egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges ezután.
Álláskeresési segélyt a jövőben csak azok kaphatnak, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.
Az álláskeresők a más településen felkínált közmunkát is csak a jegyző által igazolt indokkal – kiskorú gyermek gondozására, közeli hozzátartozó ápolására hivatkozva – utasíthatják vissza, ellenkező esetben a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megvonják tőlük.
A jogszabály emellett felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák a rendszeres szociális segélyben részesülőkre vonatkozó előírásokat. Így a segélyezés feltétele lehet a lakókörnyezet rendben tartása.
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a családok által igénybe vehető pénzbeli ellátásának az összegét is maximalizálja. Az új szabályozás oka az – olvashatjuk a törvényben –, hogy „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”. Emellett a települési önkormányzatok a jövőben a lakókörnyezet rendezettségéhez köthetik az aktív korúak ellátására való jogosultságát, ennek a betartását a jegyző felügyelné.
A rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata egy olyan nyilvántartás vezetése, amely az ellátottak TAJ-számán alapul annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása egy országos szintű, egységes rendszerben nyomon követhető legyen. A módosítás a tevékenységadminisztrációhoz, illetve a szociális számla bevezetéséhez igazodó nyilvántartási rendszer hosszabb távú átalakításának első lépése – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.
A világháborús időszakra emlékeztet
A Policy Agenda szerint világháborús időszakra emlékeztet a kormány közmunkaprogramja, amelynek célja a szimpla költségvetési megtakarítás. A közfoglalkoztatás különbözik a munkavállalói jogviszonytól, így lehetővé teszi, hogy minél több ember dolgozzon így, minél kevesebb pénzért, hiszen a kormány a minimálbérnél is kisebb bért is megállapíthat. A törvényjavaslat szövegéből az olvasható ki, hogy ez a közfoglalkoztatás keretében dolgozónak a minimálisan kötelezően megadandó bére nem lesz több bruttó 46 800 forintnál. Ebből következően a kormány már 40 százalékkal képes csökkenteni a bérköltségeket, hiszen a minimálbéres foglalkoztatáshoz hasonlóan nem lesznek érdekeltek abban a foglalkoztatók, hogy több pénzt adjanak a közmunkásoknak – vélik a kutatók.
Sokan azt mondják, hogy a két világháború közötti magyar szociálpolitikai rendszer bizonyos elemei jelennek meg ebben az új koncepcióban. Hiszen a rászorulókat akkor is három csoportra osztották. A teljesen munkaképtelenek („érdemes” szegények) kaphattak csak mindenféle ellentételezés nélkül segítséget, igaz ez nem állami forrásból, hanem adományokból történt. A második csoportba az ún. ínségesek (klasszikus munkanélküliek) tartoztak, akiknek az állam csak úgy adott segélyt, ha azért cserébe munkát végeztek. Nagyon lényeges, hogy elvileg a munkáért kapott bér összege nem lehetett kevesebb, mint a hasonló piaci alapú órabérek, de kutatások szerint a gyakorlatban az ínséges ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapott, mint a normál munkás. A harmadik csoportba azok tartoztak, akik nem fogadták el a felajánlott munkát. Őket munkakerülőknek hívták, és elvileg büntették (akár dologházzal) ezt a magatartásukat.
A Policy Agenda szerint is több hasonlóságot mutat a két világháború közötti rendszerrel az új. A mai rendszerben is megtalálható az a kategória, amelybe tartozók egészségi állapotuk, családi körülményeik (kiskorú gyermeket nevelnek) miatt nem tudnak a közfoglalkoztatásban részt venni. Számukra biztosítja az állam az úgynevezett rendszeres szociális segélyt, amelyért minimális együttműködésen kívül nem vár el semmit. Ebben a tekintetben nincsen változás a korábbi, Út a munkához programhoz képest.
A törvény legtöbb eleme szeptember elsején lép hatályba.
