Az öt szakszervezet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke bejelentette, hogy az előző napon megalakult sztrájkbizottságnak nem az az elsődleges célja, hogy munkabeszüntetést szervezzen. A célja az, hogy egyeztetésre kényszerítsék a kormányzatot, erre – mint mondta – „törvény adta jogaik vannak”.
Hozzátette, hogy közös levélben fordultak Orbán Viktorhoz, amelyben az öt szakszervezet által megalakított ágazati sztrájkelőkészítő bizottság azt kéri a miniszterelnöktől, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a jövő hét keddjéig, május 10-ig jelölje ki a kormány képviselőjét, aki „érdemben, megfelelő felhatalmazással” tárgyal majd a sztrájkbizottsággal a levélben megjelölt, a közoktatást érintő hét témakörről.
A hét témakör a közoktatási intézmények fenntartási, finanszírozási és foglalkoztatási rendszere, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlása, a szakképzés jövője, a nem állami, önkormányzati vagy egyházi iskolák finanszírozása, a Széll Kálmán Terv és a közoktatás viszonya, a pedagógusok munkaideje és kötelező óraszáma, valamint a közoktatásban foglalkoztatottak alkalmazási feltételei, bérezése, juttatási, ellenőrzési és minősítési rendszere.
A PDSZ mellett a sztrájkbizottság tagja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete.
Hoffmannt cáfolták
Galló Istvánné, a PSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a sztrájkbizottságot azért alakították meg, mert a közoktatási törvény előkészítő munkájába „nem vonták be érdemben a szakszervezeteket”. Egyúttal „kategorikusan cáfolta” Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak a Kossuth Rádió csütörtök reggeli hírmagazinjában elhangzott nyilatkozatát, hogy folyamatosak az egyeztetések a szaktárca és a szakszervezetek között.
A PSZ elnöke a legproblematikusabbnak azt nevezte, hogy „az iskolákat államosítani kívánják”. Szerinte az eddigi koncepciókban erről nem lehetett olvasni, de a múlt héten az iskolavezetőknek az államtitkárságról elküldött, a közoktatásról öt kérdést tartalmazó kérdőívből arra lehet következtetni, hogy az iskolákat kormányhivatalok fogják irányítani. Ebben az esetben szerinte az iskolák önállósága és „társadalmi beágyazottsága megszűnik”, továbbá az intézmények megmaradását, a pedagógusok elbocsátását a kormányhivatal fogja eldönteni – mondta, hozzátéve, hogy emiatt az intézményvezetők munkáltatói jogköre részben megszűnne.
A szakszervezeti vezető kifogásolta „az intézményi átadási hullámot” az egyházaknak, amely szerinte több esetben sérti a tanulók jogát a világnézetileg semleges oktatáshoz, amennyiben a településükön csak egyházi iskola működik.
Galló Istvánné feltette a kérdést, hogy állami fenntartás esetén honnan fogja előteremteni a kormány az iskolák működtetéshez szükséges pénzt. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg fele-fele arányban az állam és az önkormányzatok finanszírozzák az iskolák költségeit.
Béremelést követelnek
Mendrey László PDSZ-elnök szerint az államosításhoz és a pedagógusi életpályamodell bevezetéséhez szükséges 470 milliárd forint „most nincs a rendszerben”. Úgy vélte, hogy ezt az összeget a pedagógusokon kívánja megspórolni az állam. „Nem ördögtől való” az a terv – mondta -, hogy a pedagógusok a jelenlegi heti 22 tanítási órájukon túl hetente további 10 órát töltsenek el munkahelyükön, hozzátéve, sok iskola azonban túlzsúfolt, nincs elegendő hely arra, hogy megfelelő körülmények között dolgozzanak a pedagógusok. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a 32 óra bércsökkentést jelentene, és akár több tízezer pedagógust bocsáthatnának el. Végül hangsúlyozta, a sztrájkbizottság szerint nem tartható tovább, hogy a pedagógusbéreket ne emeljék. „Béremelést követelünk” – jelentette ki.
Az FDSZ Lázár Jánoshoz fordult
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) Lázár Jánoshoz fordult, s azt kérte, üljenek le tárgyalni. Kiss Papp László elnök az előző nap nyilvánosságot kapott, a felsőoktatási intézmények átalakításáról szóló koncepcióról azt mondta: „arcul csapta” őket a hír. A tervezett lépésekkel nem értenek egyet, és azonnal tárgyalni akarnak.
Hozzátette: olyan intézmények megszüntetésének terve merült fel, mint például a Budapesti Corvinus Egyetem, amelynek nemzetközi hírneve közismert. Kis Papp László nem tartotta elfogadhatónak azt sem, hogy a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem beolvadjon a Nyugat-magyarországi Egyetembe. Mint mondta: az egyetemen végzett mérnökök legalább felére a városban működő Audi igényt tart. Élesen bírálta a főiskolák esetleges átalakítást is, kiemelve: a vidéki intézmények az ottani értelmiségképzés bázisai, az ipari fejlesztések motorjai. Fennmaradásuk alapvető érdek – szögezte le, hozzátéve: a vidéki régiókat fejleszteni kell, és ehhez értelmiségre van szükség.
Kis Papp László megjegyezte, hogy az oktatási államtitkárság ezekről az elképzelésekről semmilyen egyeztetést nem folytatott velük. Hozzátette: amikor nyilvánosságra került a hallgatói létszámok csökkentéséről szóló javaslat, akkor kérték a felsőoktatási helyettes államtitkárt, hogy hívja össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot. Dux László akkor azt kérte, várjanak vele addig, amíg a koncepció a kormány elé kerül.
