Az új parlamenti választási rendszerre vonatkozóan két javaslatot is benyújtottak hétfőn: az egyiket a Kósa-Navracsics-Répássy-Rétvári négyes jegyezte, a másikat hét szocialista képviselő. “Míg előbbi meglepően gáláns ajánlat, s alig jelenik meg benne a kétharmados többséggel rendelkező kormánytöbbség aktuális érdeke, utóbbi egyértelműen a szocialisták jelenlegi politikai helyzetéhez igazított javaslatnak látszik” – véli Török Gábor blogbejegyzésében.
Az elemző kifejti: a Fidesz javaslata úgy hozna létre egy lényegesen kisebb létszámú parlamentet, hogy egyrészt megtartaná a mostani rendszer logikáját, másrészt viszont nem tenné aránytalanabbá a választási eljárást, sőt valamivel arányosabbá is válhatna a mandátumelosztás.
Kompromisszumos javaslat
“A Fidesz tehát – feltehetően hosszú távú megfontolásokból – nem törekszik arra, hogy saját képére formálja a választási rendszert, azaz nem akar elmozdulni a többségi, győztes mindent visz elven működő mechanizmus irányába. Mindez akár támogathatóvá is teheti az elképzelést egyes ellenzéki szereplők – különösen a Jobbik vagy az LMP – részéről” – véli Török Gábor.
Az fn.hu-nak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője ezzel kapcsolatban azt mondta: a politika lényege a különböző nézetek ütköztetése, az eltérő pártérdekek képviselete és vita teljesen természetes egy demokráciában, a döntések pedig legfeljebb kompromisszumok alapján születhetnek. “Ahol ugyanis konszenzus, azaz teljes egyetértés jön létre, ott megszűnik a politika. A konkrét esetet tekintve a Fidesz választási rendszert érintő javaslata megfelelő kiindulópontnak tűnik a kompromisszum létrejöttéhez, de ettől függetlenül persze igaz, hogy a Fidesz a kétharmados többség birtokában akkor is elfogadhatja majd a javaslatot, ha többi párt azt nem támogatja”.
Részletes, pontos javaslat a Fidesztől
Hasonlóan pozitívan vélekedik a Fidesz elképzeléséről a Political Capital választási szakértője is. “A vártnál nagyobb részletességgel kidolgozott és szélesebb körű támogatottságra is esélyes választásireform-javaslatot terjesztett be a Fidesz a parlament elé” – írja blogbejegyzésében László Róbert.
Hozzátette: a hétfőn beterjesztett törvényjavaslat azonban nemcsak azért meglepő, mert az eddig vártnál több konkrétumot tartalmaz, hanem mert számos vonatkozásában nagyvonalúnak mondható a többi politikai erő irányába.
A jelöltállítás a kisebb pártoknak kedvezne
A legfeltűnőbb ezek közül László Róbert szerint a jelöltállításra vonatkozó paragrafus. Egy egyéni jelölt elindítását továbbra is 750 ajánlószelvényhez kötnék, miközben a választókerületek lélekszáma átlagosan közel a duplájára nőne. Ez jelentős könnyebbség lehet a kisebb politikai erők számára: az eddig „nulladik” választási fordulóként működő jelöltállítási szakaszban bizonyosan több lenne a továbbjutó.
Gyülekeznek a képviselők az alakuló ülésen – legközelebb kevesebben lehetnek (Fotó: Gáti András/FN)
Ráadásul, mivel kiiktatnák a rendszerből a megyei listákat, a helyettük megjelenő országos lista állításának feltétele pedig mindössze 23 jelölt volna, az eddigi 36 750 érvényes szelvény helyett már 17 250 is elég lenne ahhoz, hogy egy párt listájára minden egyes szavazókörben voksolni lehessen.
László Róbert ugyanakkor emlékeztetett: az ajánlószelvények körüli közismert problémák továbbra is mérgezhetnék a választás tisztaságát. A szelvények kiváltásának keresése ezért bizonyosan meghatározó vitapont lesz majd a paritásos albizottságban. “A Political Capital álláspontja továbbra is az, hogy a kaució oldaná meg a jelöltállítás körüli visszásságok legtöbb problémáját.”
Kvázi egyfordulóssá tennék a választást
A Fidesz javaslata szerint 2014-ben már 198 (+13) fős egykamarás parlament alakulna, maradna a kétszavazatos rendszer, és az egyéni és listás ágak aránya sem változna.
Különbség azonban, hogy a mostani 176 helyett 90 egyéni választókerület jönne létre, a mandátumszerzéshez elegendő lenne a relatív többség megszerzése (második fordulót csak akkor kellene tartani, ha az első forduló érvénytelen lenne, illetve az élen szavazategyenlőség alakulna ki). “A relatív többség a polgármesterek választásához hasonló helyzetet idézne elő: a győztesnek szüksége lenne arra, hogy a saját politikai térfelén lehetőleg egyedül induljon (a korábbi két forduló közötti politikai alkudozás így feltehetően a választás előtti időszakra kerülne), ugyanakkor itt – szemben az önkormányzati választással – a kicsik a töredékszavazatok fontossága és a szavazatmegosztás problematikája miatt az önálló indulásban lennének érdekeltek” – írta blogbejegyzésében a Vision Politics vezetője.
Török Gábor egyébként a körzetek átszabását látja a tervezet legnagyobb nehézségének: egyrészt a mostanihoz képest nehezebben belátható és bejárható egyéni választókerületek jönnének létre, másrészt nem lenne egyszerű a korábbi hagyományos körzetek helyett újakat kijelölni.
Az egyéni körzetekkel kapcsolatban a Political Capital ezzel szemben azt emelte ki, hogy a kétfordulós rendszert látszólag megtartva gyakorlatilag egyfordulóssá alakítanák a választási rendszert, ami minden bizonnyal egybeesik a Fidesz rövid és hosszú távú érdekeivel.
“Túl azokon a vitathatatlan előnyökön, amelyek az egy forduló mellett szólnak (rövidebb, olcsóbb kampány, visszalépések torzító hatásának kiküszöbölése), a Fidesz számára ez azért tűnik kedvezőnek, mert politikája hosszú évek óta arra épül, hogy minden lehetséges szövetségest igyekeznek a párton belül tudni, ami egyben azt is jelenti, hogy a két forduló között nem marad számukra potenciális visszalépő. Míg tehát a kétfordulós rendszer azoknak kedvez, akiknek marad tartalékuk a második fordulóra, az egyfordulós szisztéma azoknak a legjobb, akik a relatív előny birtokában vannak. Ennek megtartása távlatilag sem lehetetlen a Fidesz számára” – hangsúlyozta bejegyzésében László Róbert.
Megszűnnének a területi listák
Szintén változás az eddigiekhez képest, hogy a területi listák megszűnnének, helyettük az ország minden területén ugyanarra az országos listára lehetne szavazni, így összesen 78 mandátum sorsa dőlhetne itt el. A listaállításhoz arra lenne szükség, hogy az egyéni választókerületek több mint egynegyedében (minimum 23-ban) legyen elfogadott jelöltje az adott pártnak.
“Mindez elméletileg csökkenthetné a területi reprezentációt (hiszen kizárólag a pártokon múlna, hogy minden megyéből keresnek-e politikusokat a befutó helyekre), másrészt – és ez az igazán lényeges – a mostani területi listás megoldásnál (ahol a kisebb megyékben nagyon aránytalanul lehet csak kiosztani a mandátumokat) arányosabb rendszert eredményezne” – hangsúlyozza Török Gábor. Az 5 százalékos parlamenti küszöb megmaradna.
A Political Capital szakértője szerint nem feltétlenül a Fidesz érdekeit szolgálja a területi listák megszüntetése. “A megyei listákat valószínűleg azért szerette a Fidesz, mert azok is nagyban erősítették a mindenkori győztest (idén a Fidesz 52,73 százalékos listás támogatottsággal a területi mandátumok 59,59 százalékát söpörte be), ugyanakkor, úgy tűnik, belátták, hogy kétszáz fős parlament mellett fenntarthatatlanok” – fogalmaz bejegyzésében László Róbert.
Szerinte a területi mandátummal rendelkező képviselő eddig sem jelenített meg markáns helyi érdekeket a parlamentben, így erről az ágról nem nehéz lemondani. Kérdés ugyanakkor, hogy az egyéniben győztes honatyák és honanyák mennyire lesznek képesek átlagosan mintegy 90 ezer választó érdekeit képviselni, és fordítva: a választók számára érzékelhető lesz-e bármi az egyéni képviseletből, ha nem ritkán félmegyényi területet ölelnek majd fel ezek a körzetek.
A maradék 30 helyet kompenzációs listáról osztanák ki. Itt az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok arányában szereznének a pártok mandátumokat, méghozzá – a mostanitól eltérően nem egy előre megadott listáról – azok, a politikusok akiket a választást követően a pártok megneveznek a mandátumot még nem szerzett jelöltjeik közül.
Kedvezményes mandátumok a kisebbségeknek
Újdonságként a bejegyzett hazai kisebbségek is lehetőséget kapnának arra, hogy kedvezményesen (minimum 5 egyéni jelölttel) országos listát állíthassanak, ráadásul nekik az első mandátum megszerzéséhez nem 5 százalékot, hanem mindössze az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatarány egyharmadát kellene meghaladniuk. Ha ezek alapján mandátumot nyernek, azt nem a 198-ból kapnák meg, hanem a külön erre a célra rendelkezésre álló maximum 13 helyből.
“Hozzá kell tenni, hogy jelenleg ez a kedvezményes megoldás sem látszik könnyen kihasználhatónak. Ha mégis sikerülne, az abban a tekintetben új helyzetet eredményezne, hogy a kisebbségi képviselők szoros választási eredmény esetén időnként akár döntő szerepet is kaphatnának a kormány-ellenzék viszonyban” – emelte ki blogjában Török Gábor.
Hozzátette: fontos innováció az is, hogy a javaslat szerint az időközi választások érvényességéhez elegendő lenne az egyharmadot meghaladó részvétel, míg a második fordulóban már érvényességi küszöb sem lenne, azaz ezek alapján megszűnhetne az időközi választások rendszeres érvénytelensége.
az mSZP javaslata csak az mszp-nek jó
Az MSZP szintén közel 200 fős (199) parlamentet javasol, ám az ő tervezetük szerint nem lenne egyéni körzetben megválasztott képviselő. Így 176 mandátumot területi listákon osztanák ki, további 23-at pedig kompenzációs alapon lehetne elnyerni. “Az MSZP javaslata alapján tartott voksoláson a Fidesz biztosan nem szerezhetett volna kétharmadot, legfeljebb szűk többsége lenne a parlamentben. Ha a szocialisták egyszer újra megerősödnének, nekik sem lenne igazán kedvező egy olyan rendszer, amelyben ekkora támogatottság is csak ‘éppen alkalmas’ a kormányzásra” – véli Török Gábor. Szerinte az MSZP elképzelése – amelynek ebben a ciklusban nincs esélye a kétharmad megszerzésére – a Fideszével szemben a szocialisták jelenlegi politikai érdekeinek megfelelően alakítaná át a választási rendszert.
