Nőtlen lesz Bajnai kormánya

A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megválasztott miniszterelnök a parlament elé terjeszti kormánynévsorát, a tagok várhatóan jövő hétfőn, április 20-án tehetnek esküt. A kiszivárgott információk szerint az új kabinetben nem lesz egyetlen nő sem, Gyurcsány kormányából nyolcan maradnak, közülük hatan tartják meg eredeti tárcájukat.

Akik maradnak a posztjukon

Hiller István kulturális miniszter, Székely Tamás egészségügyi miniszter, Gráf József agrárminiszter, Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, Szekeres Imre pedig honvédelmi miniszter marad. Sajtóhírek szerint Draskovics Tibor is megtartja az igazságügyi és rendészeti tárcát. Kiss Péter, a Gyurcsány-kabinet kancelláriaminisztere marad a kormányban, ám új posztot kap: ő lesz a társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli miniszter. Kisst egyébként kancelláriaminiszteri posztján Gyurcsány egyik legújabb minisztere, Molnár Csaba váltja.

Hiller István 1964. május 7-én született Sopronban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelem-latin szakon szerzett diplomát 1988-ban, majd az egyetem középkori és kora-újkori magyar történeti tanszékén kezdett dolgozni. 1990-ben egyetemi doktori címet, 1996-ban PhD tudományos fokozatot szerzett. 2001-től egyetemi docens.

1989-ben az MSZP alapítója. 1998-2000 között az országos választmány alelnöke, 2000-től az országos elnökség tagja. 2002-től a párt alelnöke, 2004-ben a Magyar Szocialista Párt elnökévé választották. Pesterzsébet-Soroksár (Budapest 29. vk.) egyéni országgyűlési képviselője 2002 óta. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára 2002-2003-ban, majd kulturális miniszter 2003-2005-ben. 2006. június 9-től az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetője. Nős, két fiúgyermek édesapja.

Székely Tamás 1955-ben született Budapesten. 1979-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1983-ban sebész szakorvos,
1991-ben érsebész szakorvos lett. 1995-ben elvégezte a EMKA gyakorló egészségügyi menedzserképzőjét, majd 1998-ban a Közgazdasági Továbbképző Intézetben egészségügyi menedzser képesítést kapott. 1979 és 1982 a Tatabányai Megyei Kórházban segédorvos, majd 1995-ig a budapesti Károlyi Kórházban dolgozott. 1985-től 1996-ig a budapesti Balassa János Kórházban alorvos, majd főorvos, végül ő lett a kórház igazgatója.

1996 és 1998 között a Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője. Ezt követően a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat Sebészeti Szakrendelésen vezető főorvos és egészségügyi-gazdasági szaktanácsadó volt. 2005-ben azonban visszatér az OEP-hez, és 2007-ig az intézmény főigazgató-helyettese, októbertől főigazgatója volt. 2008. május 5-étől egészségügyi miniszter.

Szekeres Imre 1950. szeptember 9-én született Szolnokon. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1974-ben vegyipari rendszermérnöki oklevelet kapott, majd 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1985-ben bekerült Veszprém város tanácsába, ahol tanácselnök-helyettes lett.

1989 októberében az MSZP megyei pártszervezetének első elnöke lett. Az MSZP országos elnökségének tagja 1990-től, a párt elnökhelyettese 2004 óta. Országgyűlési képviselő 1994-től, Jászapáti (Jász-Nagykun-Szolnok 2. vk.) egyéni országgyűlési képviselője 1994-2002 között és 2006-tól. Az MSZP országgyűlési frakcióvezetője 1994-98 között. A Miniszterelnöki Hivatal általános politikai államtitkára volt 2002 és 2004 között. 2006. június 9-től honvédelmi miniszter. Nős, két gyermek édesapja.

Nem ma kezdett politizálni az igazságügyi tárcát megtartó Draskovics Tibor sem, aki már 1994-ben államtitkár volt a Békesi László vezette Pénzügyminisztériumban. A jogász végzettségű Draskovics 1995 és 98 között tagja volt a Magyar Nemzet Bank jegybanktanácsának, 1996 és 1998 között a Kincstári Tanácsának és volt igazgatótanácsi elnöke az Országos Betétbiztosítási Alapnak is.

A Fidesz választási győzelmével azonban Draskovicsnak mennie kellett a politikából és csak 2002-ben került újra a tűz közelébe, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke lett, címzetes államtitkári rangban. 2004-ben Medgyessy pénzügyminiszterré nevezte ki, de egy évre rá, már Gyurcsány Ferenc felmentette és Draskovics lett a Magyar Villamos Művek elnöke.

A második Gyurcsány-kormányban a kormányfőnek alárendelt Államreform Bizottság alelnöke és munkájának vezetője kormánybiztosi rangban. Az Államreform Bizottság megszüntetésétől, 2007. július 1-től a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2008-ban Takács Albertet váltotta az igazságügyi és rendészeti miniszteri poszton.

Gráf József 1946. október 18-án született a Baranya megyei Mecsekszabolcson. 1968-ban a körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum mezőgazdasági gépészeti szakán szerzett diplomát. 1968-1975 között a szabadszentkirályi Béke Mgtsz-ben dolgozott: gyakornoki, műhelyvezetői, végül főmérnöki beosztásokban. 1996-tól a Dél-dunántúli Gabona Rt., 1997-től az IKR Bábolna igazgatósági tagja.

1989. októberben az MSZP alapítója, 1990-től 1993-ig a szigetvári szervezet elnöke, 1992-től 1994-ig a párt országos választmányának tagja. 1995-től 1998-ig az MSZP megyei választmányának elnöke volt, 1999-től a szigetvári térség pártelnöke. Országgyűlési képviselő 1994 és 2006 között, Szigetvár (Baranya 7. vk.) egyéni képviselője 1994-2002 között. 2002-ben mandátumot szerzett a szigetvári és a Baranya megyei önkormányzat képviselőtestületeiben. 2005-től földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Nős. Három gyermek apja.

Szabó Imre 1953. április 1-jén született Esztergomban. 1977-ben elvégezte a Tanítóképző Főiskolát, 1980-ban pedig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári diplomát, 1980-ban a Testnevelési Főiskolán labdarúgóedzői diplomát szerzett

1975-től nyolc évig pedagógusként dolgozott. 1983-1987 az Úttörő Szövetség Országos központjában a sport, a táborozás, a turisztika, valamint a környezet- és természetvédelem felelőse. 1987-ben az Állami Ifjúsági és Sporthivatal osztályvezetője, majd 1994-től Szentendrén városi képviselő. 1998-ban a Pest megyei listáról parlamenti mandátumot szerzett, 1998-tól 2000-ig frakcióvezető-helyettes, majd a ciklus második felében az ifjúsági és sportbizottság elnöke. 2002-től a Pest Megye Közgyűlésének és a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak is elnöke.

2002-ben és 2006-ban is a Pest megyei területi listán szerzett parlamenti mandátumot. 2006 májusától a környezetvédelmi bizottság tagja. 2008. május 5-től környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Nős, hat gyermeke van.

Akik maradtak, de másként

Kiss Péter 1959. június 11-én született Celldömölkön. 1983-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán Termelési rendszer szakon diplomázott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Celldömölk város és Szatmárcseke díszpolgára.

1986-89 között a Budapesti KISZ első titkára. Alapító elnöke a Baloldali Ifjúsági Társulásnak. Az MSZP egyik alapító tagja, 1998-2000 között ügyvezető alelnök, 2001 januárjától az MSZP Baloldali Tömörülés Platform elnöke. 2005-től az MSZP Vas megyei elnöke, 2007-ben az MSZP Kongresszusa pedig alelnökké választotta.

Az 1990. évi önkormányzati választásokon fővárosi képviselővé választották. 1992 októberétől országgyűlési képviselő. 1994-től a budapesti 6. számú (Újpest-Rákospalota) választókerületben szerzett egyéni képviselői mandátumot, majd 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban ismét ebben a választókerületben választották országgyűlési képviselővé.

1994-től miniszteri kinevezéséig, a szocialista frakció “Ifjúság, modernizáció” munkacsoportjának vezetője és a szocialista frakció elnökségének tagja. A Horn-kormányban 1995-től 1998-ig munkaügyi miniszter. 1998-2000 között frakcióvezető-helyettes.

2002-ben a Medgyessy – kormány foglalkoztatáspolitikai- és munkaügyi minisztere, majd 2003 tavaszától a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. 2004 őszétől Gyurcsány Ferenc kormányában ismét kancelláriaminiszter. 2006. június 9-től a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetője. 2007 júliusától a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Nős, egy gyermeke van.

Molnár Csaba 1975. december 4-én született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, jogász szakon “summa cum laude” minősítésű diplomát szerzett. 2002 és 2005 között a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatója, ugyanekkor ügyvédjelölt. 2005 és 2006 között a győri polgármester főtanácsadója. 2006-tól Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlésének tagja és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsának elnöke. Szintén ettől az évtől országgyűlési képviselő, illetve az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezete elnöke. 2006-tól 2008-ig ezen kívül a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés MSZP-frakció vezetője is.

2007-től az Európai Unió Régiók Bizottságának póttagja, a Magyar Progresszív Társaság Platform alelnöke. 2008 februárjától az Új Tulajdonosi Program miniszterelnöki megbízottja, majd a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára. Majd szintén 2008-tól közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. Nős.

Bár nem volt miniszter, de államtitkári posztot betöltött a Gyurcsány-kormányban is a titkosszolgálatok új vezetője. Ficsor Ádám még nincs 29 éves, mégis komoly politikai múltja van. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Karának elvégzése után 2004-ben az Európai Parlamentben kapott munkát, Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő szakértője lett.

2004 októberétől 2006 júniusáig az Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Politikai Államtitkárság titkárságvezetője, majd az FVM szakállamtitkára. Ebben a pozícióban figyelt fel rá Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki épp kabinetfőnököt cserélt, így Ficsor a távozó Gál J. Zoltán helyett lett a kormányfői politika segítője-irányítója. A nőtlen Ficsor 2003. óta tagja az MSZP-nek és elnöke a párton belül működő Magyar Progresszív Társaság Platformnak. Neve a nagypolitikában akkor vált igazán ismerté, amikor a földművelésügyi miniszter asztalára tette az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot.

Új miniszterek

Göncz Kinga leköszönésével a külügyi tárcát egy tapasztalt diplomata kapja. Balázs Péter 1941. december 5-én született Kecskeméten. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát 1963-ban. 1994-ben a közgadaságtudomány kandidátusa, ezt követően 2003-ban megkapta az MTA doktori címét. 2000-től egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2005-től a Közép-Európai Egyetem (CEU) Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének professzora és az EU-bővítési Központ igazgatója.

1992 és 1993 között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 2002 és 2003 között a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője. Magyarország nagykövete Dániában, Németországban, és Brüsszelben az Európai Bizottságnál. Tagja volt az Európai Konventnek a magyar kormányzat képviselőjeként. 2004-ben az Európai Bizottság első magyar tagja, a regionális politikáért felelős biztos.

Szűcs Erika helyét a szociális tárca élén a közgazdász végzettségű Herczog László veszi át. Ő 1977 óta dolgozik különböző minisztériumok alkalmazásában. Volt főelőadó a Pénzügyminisztériumban, nyolc évig helyettes államtitkár a munkaügyi tárcánál, majd három évig a Gazdasági Minisztériumban töltötte be ezt a posztot.

Legutóbb a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai államtitkára volt, így sokakat nem ért meglepetésként a kinevezése. 1995-ben kitüntették, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta meg – az Érdekegyeztető Tanácsban végzett eredményes munkájáért.

Az önkormányzati posztra esélyes Varga Zoltán Miskolcon született, Kazincbarcikán járt középiskolába, Pécsre egyetemre, mégis a Békés Megyei Közgyűlést vezeti több alkalommal, jelenleg a megyei közgyűlésben frakcióvezető. Családot Orosházán alapított, ahol 1979-ben a helyi üveggyárban üzemmérnökként helyezkedett el és csak 1997-ben az orosházi üveggyár műszaki igazgatójaként hagyta el a gyárat. 1990-ben alapító tagja volt az MSZP Orosházi Szervezetének. A 2006-os országgyűlési választásokon Békés megyei területi listán szerzett mandátumot, a parlamentben pedig az európai ügyek bizottságának lett a tagja. Szabadidejében szívesen kirándul és teniszezik.

Az új kormány pénzügyminisztere Oszkó Péter, a nagyvállalkozások ismert érdekvédője, a jórészt nagyvállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségének tagja.

Oszkó a Reformszövetség adómunkacsoportjának vezetője is ő volt, s részt vett tavaly a négy nagy adótanácsadó cég adócsomagjának kidolgozásában is (az FN információi szerint meghatározó szerepe volt abban). E két csomag egyébként feltűnően hasonlít egymásra, mindkettő alapvetően a magánszemélyektől a vállalkozások, illetve a szegényebbektől a tehetősebbek felé áramoltatná a jövedelmeket, s hangsúlyosan érvényre jutnak bennük a nagyvállalatok érdekei.

Oszkó március végén még úgy nyilatkozott a HVG-nek, nem vállalna szerepet a szakértői kormányban. „Még nem tettem meg mindent a cégért, így a távozásom cserbenhagyással érne fel. Ráadásul fontosnak tartom a gyerekeim nevelését is; majd ha egyetemisták lesznek, megfontolom” – mondta Oszkó korábban.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségi tagjának fordulatával rutinos érdekvédő kerül az új kormányba: a nagyvállalatok mai befolyásos képviselője a Figyelő interjúja szerint diákkorában az ELTE hallgatói önkormányzatának volt az elnöke.

Oszkóval egy olyan ember jut a pénzügyminiszteri bársonyszékbe, aki az iparűzési adó kapcsán korábban egy magyar állammal szemben folytatott perben képviselt nagyvállalatokat. A fiatal szakember 1997-ben végzett az ELTE jogi karán, a KPMG-nél kezdett, a cég londoni részlegénél is dolgozott, majd 2001-ben a Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi irodához szegődött, ahol kisvártatva az adótanácsadó részleg vezetője lett. 2004-ben csatlakozott a Deloitte-hoz, ahol mostani elnök-vezérigazgatói kinevezéséig az adótanácsadás üzletágat vezette. Nős, két gyermeke van. Szenvedélyes fotós és szájharmonikás – olvasható róla a Figyelő interjújában.

Kerül más vállalati érdekképviselő is az új kormányba: Vahl Tamás, aki jelenleg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke, számos nagy IT-cég egykori vezető munkatársa, tavaly december óta ügyvezetője a Nav N’ Go-nak. Korábban többek között a SAP, az IBM, a Siemens magyar leányainak vezető munkatársaként dolgozott.

Hónig Péter képében az Orbán-kormány egykori tagja is helyet kap a válságkormányban infrastrukturális miniszterként, a Fidesz-kormány idején még csak helyettes gazdasági államtitkár volt. Hónig politikai szerepvállalása után több nagy állami cégnél segített levezényelni a privatizációt, így a Dunaferrnél és a Malévnál. Jelenleg a Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese.