Az idén érezhetően tovább csökken az infláció és a tavalyi 6,8 százalékos éves áremelkedéshez képest 2005-ben éves átlagban 4,5 százalékos fogyasztói árindex növekedés prognosztizálható. Enyhén javul az egyensúlyi helyzet az idén – vélik a GKI és az Erste elemzői, akik a 2004-re az európai módszertan alapján valószínűsített 5,3 százalékos GDP-hez viszonyított deficit 0,4 százalékpontos javulását várják 2005-re.
|
Az üzleti szektor fejlődésének fő kockázati tényezője az európai konjunktúra bizonytalansága – olvasható a jelentésben. A világgazdaság fejlődése a tavalyi első félév javulása után megtorpant, majd az év végén ismét kissé erősödött.
A fogyasztás 2004-ben az összességében enyhén csökkenő reálkeresetek ellenére dinamikusan, 3 százalék körüli mértékben emelkedett. A GKI elemzőinek meglátása szerint a lakosság ugyanis nem akart lemondani a korábbi évek nagy jövedelem-emelkedésének hatására elhatározott vásárlásairól, eladósodását pedig nem akadályozta a jövőtől való félelem. Az idén a reálkeresetek legalább 3 százalékkal nőnek, s a fogyasztás is ehhez igazodóan, mintegy 3,5 százalékkal emelkedik – tudatja a GKI.
Az infláció 2004. végére 5,5 százalékra csökkent, s januárban érezhetően 5 százalék alá esik, annak ellenére, hogy az év első hónapjaiban a háztartási energiahordozók és a gyógyszerek ára, valamint a közlekedési tarifák emelkednek. A GKI szerint az év végén 4,3 százalékos áremelkedés várható, ami a jegybanki alapkamat számottevő mérséklését indokolja.
A GKI jelentése szerint az államháztartás hiánya 2004-ben 1.284 milliárd forint volt, ami 5,3 százalékos deficit a GDP-hez viszonyítva. Mivel az áfa-bevételek 2004. évi egyszeri, az EU-csatlakozással kapcsolatos kiesése nem ismétlődik meg, ezért a pénzforgalmi hiány 2005-ben kisebb lesz a 2004. évinél, de nagyobb az Országgyűlés által elfogadottnál. A GKI 4,9 százalékos hiányt prognosztizál 2005-re.
A jelentés kitér arra, hogy a behozatal 2005-ben valószínűleg az exportnál némileg gyorsabban bővül, mert a belföldi kereslet valószínűleg nő, az importverseny pedig erősödik.
A cserearány az olajárat csak késve követő földgáz-ár miatt tovább romlik, a turizmus bevételi többlete viszont javul, így a külső egyensúlyi pozíció lényegében nem változik. “Az áruforgalmi és a folyó fizetési mérleg hiánya ugyan nominálisan nő, de a GDP-hez mért arányuk tovább csökken, ez utóbbi már 8 százalék alá kerül. Ennek mintegy felét finanszírozza majd a nettó közvetlen tőke-befektetés” – olvasható a jelentésben.
