Téved, aki úgy gondolja, hogy Magyarország a korrupció melegágya. De annak sincs igaza, aki azt hiszi, nincs mit javítanunk – állapítják meg a hazai korrupció természetét vizsgáló felmérésék. Ezek között a legfrissebb, a Gfk Piackutató Intézet napokban közzétett munkája, melyet az idén nyáron Magyarország mellett 11 kelet-közép-európai országban végeztek. A két nemzetközi szervezet, a Transparency International és a Freedom House idei kutatásai a részletek helyett inkább a korrupciós világranglistára fókuszálnak.
MódszertanA Gfk reprezentatív felmérése során mindenütt ezer felnőttet kérdeztek meg, kivéve Oroszországot, ahol kétezernél is több ember véleményére voltak kíváncsiak.
Gfk: a többség szerint korruptak vagyunk
A felnőtt lakosság kétharmadának véleménye szerint Magyarország korrupt ország. A közvélemény háromnegyede ugyanakkor elutasítja azt az állítást, miszerint “a megvesztegetés teljesen természetes része az életnek, aki élni akarja életét, annak muszáj adnia”. A magyar válaszadók mindössze 17 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a kenőpénz mindennapos dolog.
Azt a vélekedést, miszerint a kenőpénz teljesen szükségtelen, az ember bármit elérhet törvényes úton, a megkérdezettek több mint egyötöde (23 százalék) osztja. A többség értelmét látja a korrupció elleni harcnak, csak a kisebbség vélekedik úgy, hogy a korrupció mindig volt és lesz, ezért nem érdemes ellene küzdeni.
Ki harcoljon ellene?
A válaszadók többsége, majdnem háromnegyede úgy vélekedik, hogy az államnak kellene harcolnia a korrupció ellen, nem pedig a polgároknak. A felmérések szerint a megkérdezettek fele azt mondja, hogy a jelenlegi kormánynak nem áll érdekében a korrupció elleni küzdelem.
Olvassa el……a témában korábban írt cikkeinket is:
• Nőtt a magyar korrupció
• GKI jelentés a korrupcióról
• Magyarország előrelépett a korrupciós világranglistán
A kutatás során feltették azt a kérdést is, hogy mit tenne a megkérdezett, ha tanúja lenne annak, amikor egy magánvállalkozás részéről valaki vagy egy magánszemély kormányzati tisztviselőt, közszereplőt megveszteget. A válaszokból kiderült, hogy a többség nem tenne semmit vagy csak a rokonaival, barátaival osztaná meg véleményét; ez a nagyjából egyforma két csoport az összes válaszadó kétharmadát teszi ki. A megkérdezettek 15 százaléka értesítené névtelenül a rendőrséget, míg a bírósági tanúskodással együtt bejelentést csak a válaszadók 8 százaléka vállalná. A válaszadók fele-fele érezte úgy, hogy a szocialista időben kevesebb, illetve ugyanennyi volt a korrupció.
Egészségügy, rendőrség, minisztériumok, közhivatalok
Nálunk sorrendben ezek azok a területek, ahol a megkérdezettek szerint a korrupció a legelterjedtebb. A régió országaiban élők erről kicsit másként vélekednek. Bár az egészségügy a kelet-közép-európai átlag szerint is az első helyen áll, ám ott a sor a közhivatalokkal és az igazságszolgáltatással folytatódik. A vámszervek, a rendőrség és a minisztériumok csak ezután következnek.
Biztató, hogy a nemzetközi összehasonlítás szerint a régió átlagához képest a magyarok közül kevesebben állítják, hogy korrupt országban élnek. Legnagyobb számban az ukránok tartják korruptnak országukat. A térség lakóinak többsége értelmét látja a korrupció elleni harcnak, és majdnem egyöntetű a vélemény arról, hogy az államnak és nem az állampolgároknak kell harcolniuk a korrupció ellen. A válaszadók közel egyharmada még utcai tüntetés formájában is kinyilvánítaná e véleményét.
A TI szerint a felső harmad alján vagyunk
A Transparency International (TI) két hete napvilágot látott globális jelentése szerint Magyarország a második legkevésbé korrupt ország az európai uniós csatlakozásra váró országok között. A jelentés Magyarország kapcsán nehezményezi a közbeszerzési pályázatok átláthatatlanságát, megemlíti az autópályák pályáztatás nélküli építtetését, és egy-egy mondat erejéig kitér a Székely-ügyre, valamint a parlamenti olajbizottság tevékenységére is.
A Transparency International 2001-es, 125 országra kiterjedő listáján Finnország foglalja el a legelőkelőbb helyet, míg Banglades a sereghajtó. Magyarország a lista 31. helyén áll (a “holtversenyek” miatt 33 ország előzi meg), az EU-csatlakozásra váró országok között Észtország után a második. (A részletes elemzést és a ranglistát itt olvashatja >>)
Freedom House: tavalyhoz képest rontottunk
A Nations in Transit 2001 címen augusztusban közzétett tanulmány szerzői a korábbi, 1999-2000-es értékeléshez képest fél ponttal alacsonyabb pontszámot adtak Magyarországnak: 2,5-ről 3-asra rontotta osztályzatunkat (a 0-7 közötti pontszámok között a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb). Az elemzés szerint Magyarország az átmeneti (rendszerváltó) országok közt Szlovénia, Lengyelország és Észtország után sorrendben a negyedik helyen áll; a korábbi évekhez viszonyítva Észtország lakói kevésbé korruptak, mint a magyarok.
