1995 minden szempontból a Microsoft éve volt. Minden idők legnagyobb felhajtásával útjára bocsátotta “a jövő század operációs rendszerét”, a Windows ’95-öt. Az azonban nem igazolta a várakozásokat: korántsem fogyott el belőle 30 millió darab, mint jósolták. Az évtizedes Intel-Microsoft duopóliumot most újabb veszély fenyegeti. A rém neve: network computer (NC), azaz hálózati számítógép. Nincsenek hiteles [...]

Az MNB könyveit terhelő, nem kamatozó költségvetési tartozások a ‘90-es évek elejére meghaladták az 500 milliárd forintot, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 24,9 százalékát. (Mellesleg a kamatozó adósság sem volt sokkal több, megközelítőleg 830 milliárd forint.) A költségvetés és a jegybank mérlegét összevonva számított adósságból az MNB-n kívüli tényleges piaci belföldi adósság a GDP [...]

Miközben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke régóta nem látott kedvező külső pénzügyi eredményekről számolt be, addig a szokásos diszkontkincstárjegy-aukciókat ellenkező előjellel, de ugyancsak példátlan események jellemezték. A privatizációs bevételek elmúlt év végi, 3,5 milliárd dolláros dömpingje hatására az állam, azaz a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttes nettó külföldi adóssága 11,5 milliárd dollárra [...]

A tőzsdei árfolyamok hullámzását a hivatalos tőzsdeindex aktuális értéke mutatja a leghívebben. A BUX azonnali értékének alakulása azonban a határidős index-kontraktus elszámolóárainak alakulását is meghatározza. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős piacának “legolcsóbb” (azaz a legkisebb befektetést igénylő) terméke a BUX-kontraktus, amelynek márciusi, júniusi, szeptemberi és decemberi lejárataira lehet üzletet kötni. A vállalkozó kedvű befektetők a [...]

Sikeresen működtek tavaly az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságok: gyarapították vagyonukat, kismértékben javult a jövedelmezőségük és a termelékenységük; ugyanakkor adósságaik is nőttek, ami ismét rontotta pénzügyi helyzetüket. Az 1994-ben regisztrált 22 milliárd forintos veszteség után tavaly nullszaldós mérleggel zárták tevékenységüket az állami tulajdonú cégek. A vizsgált 460 társaság háromnegyedéves eredményei és egy némiképp szűkebb kör [...]

Az új szabályok adta lehetőséggel élve 1994-ben 59,1, az elmúlt évben pedig 72 milliárd forintnyi nem kamatozó állományt piaci kamatozású értékpapírra cseréltek át. Az 1993-ban prognosztizáltnál nagyobb leértékelés miatt azonban a nem kamatozó állomány a vártnál jobban, tavaly például összességében csaknem 600 milliárd forinttal nőtt.

A Maastrichtot követő – több érdekeltnek sokkot okozó – időszakban (lásd: a megismételt dán népszavazás, a francia “alig-igen”, a “kimaradási klauzula” engedélyezése Nagy Britanniának és Dániának) kikristályosodott, hogy: 1. Az EMU harmadik szakaszának bevezetése esetleg kitolódik az ezredfordulón túlra. 2. Nem kíván, illetve tud minden tagállam részt venni benne, így valószínűleg a többsebességes integráció modellje [...]

A német történelem legnagyobb privatizációjára készül a Deutsche Telekom júliusban. A jelenleg százszázalékos állami tulajdonban lévő részvénytársaság 500 millió darabos részvénycsomagot kínál megvételre. Novemberben a Telekom-részvényeket a tőzsdére is bevezetik, és arra számítanak, hogy 30 márkás áron elkelnek. Ilyen módon 15 milliárd márka fejlesztésre fordítható forráshoz juthat Európa legnagyobb telefontársasága. A diadalmasnak ígérkező év azonban [...]

A civilszervezetek rendszere Magyarországon többlépcsős szerkezetű. Néhány nagyobb fórum számos kisebb szerveződést foglal magában: több tucat csoportosulás vesz részt a Civil Parlament munkájában. A Civil Kerekasztal, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsa, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége és a Társadalmi Kamara is ilyen csúcsszervezetnek számít. Az egyes szervezeteknek, kamaráknak sok esetben helyi kirendeltségeik is működnek, amelyek az adott [...]

Vajon Magyarország és a társult országok kapcsolódhatnának-e, és ha igen, hogyan, az Európai Unió jelenét és jövőjét jelentő Európai Monetáris Unióhoz (EMU)? S milyen feltételekkel és következményekkel használhatnák az EMU tervek szerint legkésőbb 1999-re létrehozandó egyetlen valutáját, az úgynevezett “Single Currency”-t? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ alábbi cikkében a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem munkatársa. [...]

Minták Átlagos Összes Összes jövedelem aránya (százalék) jövedelem (ezer forint) Teljes minta 6883,4 68 834 623,5 100,0 Önbevallók 7056,0 64 188 376,0 93,3 Nem önbevallók 5145,3 4 646 247,5 6,7

Az intézményes érdekegyeztetésből kiszorult civilszervezetek egyik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy betörjenek a hazai lobbypiacra. Százhetven társadalmi szervezet szerepel az Országgyűlés Országos Érdekképviseleti és Társadalmi Szervezetek jegyzékén, közismertebb nevén a lobby-listán, amelyet az Országgyűlés főtitkára állított össze. A listán lévő egyesületeket, csoportosulásokat a Parlamentben 1995 áprilisa óta működő Civil Iroda informálja a törvényhozási munkáról. Az [...]

Egyre nagyobb vihart kavar az a tavaly decemberben hozott kormányhatározat, amely engedélyezi a Grazer Wechselseitige AG-nak (Grave), hogy Príma Austria néven biztosítótársaságot alapítson Magyarországon. Az osztrák cég – amely ellen már több ízben folyt hatósági vizsgálat illegális biztosítási tevékenység miatt – információink szerint leányvállalatára ruházná át a Magyarországon devizában kötött biztosítási szerződéseket. A biztosítási piacon [...]

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 232. szakaszának 2. bekezdése foglalkozik a felszámítandó kamat nagyságával. Ezek szerint: “A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodnak meg – évi húsz százalék.” Emellett a 3. bekezdés a következőt mondja ki: “Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kamat kikötése az évi húsz százalékot [...]

A szakszervezetek és a munkaadók 14 500 forintos minimálbérben és 19,5 százalékos átlagos béremelés-ajánlásban állapodtak meg az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi plenáris ülésén. Megkezdte munkáját az Országos Szakképzési Tanács. A nyilvános ülés szokásos, kifelé is szóló felszólalásai helyett ismét a zárt ajtók mögötti tárgyalások hozták meg a sikert. A kezdő tiszteletkör nyomán a munkaadók és munkavállalók [...]

A külföldiek ingatlanszerzésének jogi rendezésével még nem oldották fel számukra a termőföld-vásárlási tilalmat. Továbbra is kérdéses tehát annak a több ezerre becsült illegális “zsebszerződésnek” a sorsa, amellyel külföldiek vásároltak fel dunántúli birtokokat. Az első fél év parlamenti menetrendjében – az erdő-, a vadászati, a halászati törvénnyel együtt – szerepel majd a termőföldről szóló törvény megtárgyalása, [...]

Sokak szerint a magyar agrárgazdaság több, korábban versenyképes ágazata engesztelő áldozat lesz az európai csatlakozás oltárán. A GATT-, valamint az EU-megállapodás rögzítette az exporttámogatás csökkentésének menetrendjét és mértékét, így 1996-ban az elmúlt évinél négymilliárd forinttal kevesebb jut a húsiparosoknak. Ezzel szerintük már az idén meggyújtják az áldozati máglyát. Mások úgy vélik: éppen a szubvenció lefaragása [...]

“Lobbyzik: Valamely csoport közös gazdasági érdekek és/vagy politikai célok érvényesítésére, érdekében határozottan, együtt lép fel a számára kedvező törvények, rendelkezések elfogadtatásáért.” (Magyar Larousse Enciklopédia) Alig néhány éve még erősen negatív tartalommal emlegették a gazdasági-politikai életben a lobbyzókat. Azután váratlanul (vagy mégsem?) megjelent a menedzseriskolákban egy új tantárgy, amelynek keretében a kollektív alkuhoz szükséges ismereteket sajátíthatják [...]

1993. 1994. 1995. június 1995. június2 Albánia 78 131 154 47 Bulgária 157 262 339 38 Horvátország 56 104 127 27 Csehország 2 519 3 388 3 793 365 Magyarország 5 795 6 941 7 429 717 Lengyelország 1 075 1 617 1 953 51 Románia 207 548 805 35 Szlovákia 354 524 558 131 [...]

Hogy valóban hányan – hányszor tízezren – sorolhatók a “felső tízezerhez”, az anyagi értelemben vett “elit klubhoz”, azt nem tudni. A Társadalom-kutatási Informatikai Egyesülés vizsgálata csakis az APEH által nyilvántartott adózók körére szorítkozott. Az adócsalókról pedig most szó se essék… Rögvest egy módszertani megjegyzés: a Tárki által meghatározott – mondjuk így: legális – felső tízezer [...]

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1994 decemberétől az elmúlt nyár végéig az éven belüli hitelek kamatai majdnem négy, az éven túliaké pedig közel nyolc százalékkal, átlagosan 33,4 , illetve 34,3 százalékra emelkedtek, miközben a betétek átlagos kamata 27 százalékra nőtt. Ismeretes a Független Kisgazda Párt álláspontja a Polgári Törvénykönyvben maximált húszszázalékos kamatszinttel kapcsolatban. A [...]

AZ AMERIKAI ELNÖK nem a falusi turizmus fellendítése kedvéért utazott a Somogy megyei Taszárra, hanem az Egyesült Államok ott állomásozó IFOR-katonáira volt kíváncsi, akik rövid itt-tartózkodásuk alatt máris 2 millió dollárt költöttek. Bill Clinton, aki kalandos körülmények között találkozott a magyar vezetőkkel, hazánknak is juttatott néhány vállveregető félmondatot a boszniai béketeremtésben való közreműködésért. Elismerés azonban [...]

A külföldről felvett hitelek a forint leértékelése, valamint az egyes valuták keresztárfolyamának változása miatt a törlesztéskor jelentős árfolyamveszteséget okoznak a Magyar Nemzeti Banknak. Az így egyre halmozódó nem kamatozó költségvetési adósság problémája változatlanul megoldatlan. Pedig a jegybank 1992-től piacképes állampapírok vásárlásával finanszírozza a költségvetést, és az állami kamatfizetések egyre nagyobb részét fedezik a külföldi adósságra [...]

Az előkelő New York-i Park Avenue egyik házának kapuja mellett szerény felirat árulkodik arról, hogy ott található a világ egyik legbefolyásosabb lobby-cége. A Kissinger and Associatesről van szó, amelynek élén Henry Kissinger volt külügyminiszter áll, helyettese pedig Lawrence Eagleburger, aki külügyminiszter-helyettesként ugyancsak elismerést és megbecsülést vívott ki magának világszerte. A két “nagyágyút” viszonylag kis létszámú [...]