Belföld

Gimnáziumok végnapjai: 80 településen szűnhet meg a képzés

gimnázium (Array)
gimnázium (Array)

Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja szerint az érintett térségekben élőknek össze kell szedniük a civil kurázsit, mert a kormány csak az erőből ért.

Az ellenzéki politikus blogján ír arról, hogy a szakképzési reform miatt egy sor gimnáziumot bezárhatnak. Szerinte erre utal az a május 21-én megjelent kormányrendelet, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szól. Noha a rendelet rövidke, csak két paragrafusból áll, melléklete annál súlyosabb.

Berkecz Balázs emlékeztet rá, hogy az mintegy 100 oldalon sorolja, mely oktatási intézmények maradnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és/vagy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (NGM) fenntartásában. Az együtt politikusa szerint a valószínűleg több mint 80 intézményben szűnik meg a gimnáziumi képzés. Köztük 31 olyan térségben is, ahol ezzel elvész a gimnáziumi oktatás lehetősége is, lévén, nincs másik gimnázium a térségben.

Szigetvár volt az első hely, ahol rájöttek a turpisságra, június 2-án az egyik legnagyobb helyi civil szervezet, a Szigetvári Emberekért Egyesület lakossági fórumán tették szóvá, hogy a kormány megszűntetné a továbbtanulás lehetőségét sok olyan fiatal tehetségnek, aki szociális helyzete miatt nem mehet más nagyvárosba tanulni. A fórumon megjelent több mint 150 érdeklődő és tucatnyi felszólaló – világnézettől függetlenül – kiállt a gimnáziumi képzés megtartása mellett.

A hasonló cipőben járó Nagyatád független polgármestere saját közösségi oldalán indokolhatatlannak, szakmailag védhetetlennek, az ott élők érdekeit sértőnek nevezte a gimnáziumi képzés megszüntetését. Ormai István szerint ez elfogadhatatlan lenne, ezért a gimnáziumi képzés tartós megmaradásáért a nyilvánossághoz fordul, lakossági fórumot és aláírásgyűjtést fog kezdeményezni.

Az Együtt elnökségi tagja azt feltételezi, hogy a többi érintett városnak és azok térségének sem egészen mindegy, hogy az ott élő gyermekeknek gimnáziumi tanulmányaik elvégzését távolsági közlekedéssel, többszöri átszállással való fárasztó és időigényes bejárással vagy kollégiumi bentlakással kell-e majd megoldani, vagy marad továbbra is helyben egy olyan intézmény, amely megfelelő alapokat biztosít a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez is.

“Lehet, hogy a többi érintett város lakosságát erről a helyzetről még nem is tájékoztatták?”. Berkecz Balázs az eddigi tapasztalatok alapján biztosra veszi, hogy az erőből politizáló kormánnyal szemben eredményt csak erővel lehet elérni. Ha  az érintett térségekben élők megőriznék a gimnáziumi képzésüket, össze kell szedniük a civil kurázsit és hangosan kiállni az átszervezés ellen. Azt mondja, hajrá, nincs mire várni!

A politikus blogján összegyűjtötte azon településeket, amelyeknél a rendelet alapján arra lehet következtetni, hogy legkésőbb jövő szeptembertől felmenő rendszerben kivezetik a gimnáziumi képzést. 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán: munkásokra van szükség

Nagyatád helyzete azért pikáns, mert tavaly szeptemberben Orbán Viktor egy CNC tanműhely avatásán éppen ott jelentette be, hogy “munkások nélkül nem fog előremenni az ország”. A miniszterelnök akkor a szakmunkástanulókhoz szólva úgy fogalmazott: örül annak, hogy vannak diákok, akik dolgozni és tanulni akarnak és örül annak is, hogy vannak tanítóik, nevelőik, oktatóik, akik készek arra, hogy tudásukat átadják.

A kormányfő a szakképzés fontosságáról úgy vélte: egy közepesen elvégzett “csak” általános műveltséget nyújtó, de konkrét szaktudást a mellé nem adó gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozások sikerének akadályaként a sokszor említett tőkehiány vagy esetleg a piac szűkössége mellett van “egy másik nehézség is: el fognak fogyni Magyarországon a hadra fogható, jól képzett szakmunkások”.

“Fontos, hogy művelt embereink legyenek, de legalább olyan fontos, hogy meg is éljünk, hogy legyen aki dolgozik, aki fenntartja az országot és aztán majd, ha tehetséges, akkor a szakmunkásképző után magasabb ívű pályára is léphet” – fogalmazott. Orbán jelezte, olyan karrierpályán dolgoznak, ami lehetővé teszi, hogy a tehetséges fiatalok, szakmunkásként kezdve, tovább tudjanak lépni, eljuthassanak akár főiskolára vagy egyetemre is.

Orbán Viktor komoly problémaként említette, hogy a munka becsülete a tanulással szemben hátrébb szorult, illetve a munka és a tanulás szembe került egymással. “Az országban nagyon sok helyen a munka becsülete elpárolgott – mondta, hozzátéve: azokat az embereket, akiknek a műhelyben koszos a kezük, olajos a ruhájuk, meg bakancsban dolgoznak, sokkal kevesebb megbecsülés érte az elmúlt időszakban, mint ami nekik kijárt volna”.

 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik