Közélet

Vége lehet az alkotmányosságnak, kopogtathat a rendőr, lőhet a katona

Az Eötvös Károly Intézet szerint a menekültügyi válsághelyzet bevezetése az alkotmányosság kiiktatásához vezethet.

A mostani menekülthelyzet „emberséges, ugyanakkor a fogadó társadalmak jogos szempontjait is figyelembe vevő megoldására sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak, sem a többi nemzetközi intézménynek nincsenek bejáratott, széles körű konszenzussal övezett eljárásmódjai.”

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében nyilvánvalónak nevezi, hogy „jóhiszemű emberek között is lehetnek mély nézetkülönbségek a szükséges intézkedésekről, azok várható eredményességéről, kockázatairól, a várható előnyök és hátrányok értékeléséről, sőt még a menekült- és bevándorlási politika legitim céljairól is.”

Két kérdésben aligha lehet jóhiszemű vita

„Először, a bevándorlás és a menekültügy elválaszthatatlan a globális gazdasági és társadalmi folyamatoktól, és ezért tartós jelensége marad a nemzetközi életnek.” A kérdésnek nincs társadalmi költségektől, feszültségektől mentes megoldása. Bármiféle elfogadható helyzet áldozatokat követel a világ gazdagabb és békében élő országaitól. Aki mással hiteget, az akadályozza a megoldást. „Másodszor, a menekülteket megbélyegző, velük riogató gyűlöletkampány, a hisztériakeltés nem a megoldás része. A gyűlölködés elítélése előfeltétele a menekülthelyzet megoldásáról szóló jóhiszemű vitának.”

A kormány és képviselőinek most tárgyalt javaslatai – az EKINT szerint – korlátozzák a szabadságot, azok a gyűlöletkampány folytatásai a korábbinál is fenyegetőbb eszközökkel. A kormánypártok azért kezdeményeztek rendkívüli parlamenti ülést, hogy mielőbb elfogadhassák a menekültekről szóló javaslataikat.

„A törvényjavaslatokkal a kormányzat nem csak megsérti az alkotmányos elveket, hanem újabb határokat áthágva eljuthat az alkotmányos korlátok kiiktatásához. Ehhez hivatkozási alapként használja a szerencsétlen sorsú, háború elől menekülő embereket, semmibe véve alapvető jogaikat.

A kormány törvényjavaslata bevezeti a »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet« fogalmát, ami – a menedékkérők számához kötött esetek mellett – fennáll »bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása [esetén], amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti (T/5983 13. §)«

Már rég veszélyhelyzet lenne

Az EKINT szerint – ha a törvényjavaslat már hatályban lenne – a parttalanul értelmezhető feltételek miatt a kormány már válsághelyzetet hirdethetett volna a Keleti pályaudvaron az elmúlt napokban történtek alapján.

„A válsághelyzet megállapításának célja és értelme, hogy a jogrendszer általános szabályaitól eltérhessenek. A képviselők által jegyzett törvényjavaslat ilyen eltérésekre a rendőrséget és a honvédséget is feljogosítaná.”

A rendőr e felhatalmazással szabadon beléphet magánlakásba, mondván, jogellenesen tartózkodó valakik után kutat. A honvédség az államhatár őrzéséhez „fegyverhasználati jogot kapna, vagyis » szándékosan személyre irányított, célzott lövést« adhatna le!”

Az EKINT szerint természeti, társadalmi katasztrófák gyors és hatékony kezelésére, elhárítására alkotmányos államok is vezetnek be különleges jogrendeket. „A » tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet« kategóriája ugyan emlékeztet a különleges jogrendre”, de az Alaptörvényt a most benyújtott javaslatok sem egészítenék ki e fogalommal.

A Jobbiké is jobb

„Ezért, miközben hasonlóan elfogadhatatlan, mégis őszintébb a Jobbik alaptörvény-módosító javaslata, amely a veszélyhelyzet (az Alaptörvény által ma is szabályozott egyik különleges jogrend) fogalmát terjesztené ki a » humanitárius katasztrófa«, illetve annak megelőzése esetére, és ugyancsak lehetővé tenné a honvédség bevetését a határ védelmére.

Az EKINT szerint mindenki – kormánytag, képviselő, államfő, alkotmánybíró, ombudsman, hivatásos katona, bíró, rendőr, bárki -, aki nem próbálja megakadályozni a kvázi különleges jogrend bevezetését, gyakorlását, felelős a következményekért. Azok sorába pedig beletartozhat „akár a rendkívüli jogrend állandósulása vagy a fegyvertelenek elleni fegyverhasználat alattomos gonoszsága”. Az EKINT külön jelzi, hogy arról most még csak nem is szólt, „hogy a mostani precedens előre nem is látható ürügyek sorát adhatja a jövőben a hatalom bármely megszállottjainak.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik