Ezt a Corriere della Sera című olasz lap írta szombaton, az egyházfőt idézve. A pápa a lateráni Szent János-bazilikában tartott meditáción beszélt erről, a rendezvényen az ökumenizmusról és az orosz ortodox, illetve a konstantinápolyi egyházhoz fűződő kapcsolatokról kérdezték.
A szentatya azt mondta, az egyház hajlandó meghatározni egy fix dátumot a húsvétnak annak érdekében, hogy az ünnepet egy napon tarthassa az összes keresztény, legyen az katolikus, protestáns vagy ortodox. Felhívta a figyelmet arra, hogy a katolikus egyház már VI. Pál pápa óta készen áll erre. Az egyházfő szerint a római katolikus egyház hajlandó megvitatni a témát más keresztény egyházakkal, és ő már tett is erre vonatkozó javaslatot a konstantinápolyi és az orosz pátriárkának.
“Találkozik egy katolikus és egy ortodox, és azt kérdik egymástól: a te Krisztusod már feltámadt? Az enyém majd jövő vasárnap” – mondta a tőle nem szokatlan, ironizáló stílusban Ferenc pápa.
Az eltérő naptárak miatt viszonylag ritka alkalomnak számít, hogy a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot. A nyugati kereszténység a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárt követi, míg a keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar ókori római hadvezér és politikus nevéhez fűződő Julián-naptárt. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között.
A 20. században 26-szor fordult elő az időpontok egybeesése, a 21. században pedig 31-szer lesz, miközben az egyidejű ünneplést sokan a keresztény egység szimbólumának tekintik. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik-negyedik húsvét esik egybe a két században.
A nyugati kereszténységben a húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap és hétfő. Naptári időpontja ezért minden évben eltérő, március 22. és április 25. közé eshet. Az ortodox keresztény egyházakban ennél bonyolultabb a számítás, és azt más naptár alapján is végzik.
