A görögök hozzászoktak már ahhoz, hogy bármikor csődbe mehetnek. Ami most történt, az persze nem pontosan csőd. Ahogy a Nemzetközi Valutaalap mondja, Görögország „fizetési hátralékba került”. És ez az átlag görögöt nem is nagyon érdekli. Mint ahogyan az sem zavarta meg a mindennapi életet, hogy a Moody’s leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-osztályzatát. Sőt, a hitelminősítő egyre valószínűtlenebbnek tartja, hogy valaha is kifizeti az ország a hiteleit.
Európa Lehmanja
Sarkadi Szabó Kornél, a sharkvision.hu elemzője szerint bár a pontos lefolyását lehetetlen előre jelezni, a görög válság már régóta velünk van. Hullámokban fejlődik, amely fokozatosan akár Európa Lehmanjává is kinőheti magát, függetlenül a népszavazás kimenetétől vagy a politikai lépésektől.
Ennek ellenére nem kapkodnak a görögök. A viszonylagos nyugalom oka egyébként elég prózai. Az emberek a betéteik javát már régen nem görög bankokban tartják. Már ha van egyáltalán. A Moody’s becslése szerint november vége óta 44 milliárd eurót vontak ki a görög bankokból a magánszektorbeli betéttulajdonosok, és a görög bankrendszer betétállománya 120 milliárd euróra csökkent. De csak azóta, hogy igazán címlapokra került, hogy nem tud megegyezni az unió és a görög kormány, újabb 8 milliárd eurót vettek ki az emberek a bankokból. Szóval nem nagyon van mit félteniük.
Szavaznak
Vasárnap szavaznak, de hogy miről, azt elég kevesen értik még Görögországban is. Persze ha feketén és fehéren akarjuk látni a világot, akkor a tét nem más, mint hogy úgy táncolnak, ahogyan az unió és az IMF akarja, vagy unortodox módon szembe mennek mindenkivel és győz a szabadságharc.
A feladat pedig annyi, hogy Görögország 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet érjen el 2018-ra. Ennyit kér az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap, hogy tovább hitelezzék az országot. A görög kormány pedig azt mondja, hogy ez a program az elmúlt öt évben mindössze annyi eredményt ért el, hogy az ország GDP-je 25 százalékkal csökkent, a görög fiatalok munkanélküliségi aránya meghaladja a 60 százalékot. és halkan hozzáteszik, hogy igazából Európának a görög kormánypárttal van baja. Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász egyenesen arról ír, hogy az unió támadást indított a görög demokrácia ellen.
Inkább igen
De ne gondoljuk, hogy ettől még a görögök biztosan a szabadságharcot választják. A mostani közvélemény-kutatási adatok alapján a választók 54 százaléka szavazna nemmel, és csupán 33 százaléka igennel a népszavazáson. Persze amióta bezártak a bankok, rohamosan nő az uniós megoldást támogatók aránya. Alig néhány nap alatt 13 százalékkal többen lettek azok, akik szerint a görög kormánynak meg kell hajolnia és teljesíteni a feltételeket. Vagyis akár az is előfordulhat, amire néhány napja nem sokan fogadtak volna: Ciprasz görög miniszterelnök veszít.
Fotó: MTI/AP/Daniel Ochoa de Olza
A világszerte 192,8 milliárd euró értékben befektető Fidelity portfoliómenedzsere szerint egy „igen”-győzelemnek jobban örülnének a piacok és az állami döntéshozók, de az elemző úgy véli, most a nemnek nagyobb esélye van. A cég államkötvény-elemzője Dierk Brandenburg pedig azt mondja, hogy a népszavazás még nem jelenti automatikusan a Grexitet (vagyis Görögország távozását az euróövezetből – szerk.), de egy államcsőd kialakulása igen valószínű. Az eurózóna azonnali válasza arra fog koncentrálni, hogy ne gyűrűzzön tovább a görög csőd hatása, likviditást ajánlanak majd a bankoknak.
Fotó: MTI/AP/Pétrosz Karadjiász
Elérhet ide is
Sarkadi Szabó Kornél, a sharkvision.hu elemzője szerint a hellén helyzet inkább tünet, ha tetszik: okozat, és nem maga az ok. A 2008 előtti buborékgazdaságok, az elhibázott válságkezelés és lassú összeurópai döntéshozás leglátványosabb következménye. A megszorítások szükséges intézkedésként a perifériában mindenhol költségvetési egyensúlyt és átmeneti piaci bizalmat teremtettek, de a várt fellendülés sehol sem következett be. Vagyis kinőni sehol sem lehet majd a 2008 óta másfélszeresére duzzadó adósságokat. Ennek első és leglátványosabb példája Görögország, ahol ráadásul a korrupció és a gyenge adófizetési morál évtizedes gyakorlata adósság nélkül is problémát okozna. A görög ügy záróakkordja lesz csak az európai nyitány. A pénznyomda maximum ezt csak késlelteti.
Meddig tart
Dr. Neil Blake, a CBRE európai kutatási vezetője szerint a görög bizonytalanság okozta probléma az, hogy nehéz megmondani, mikor lesz vége. Egy népszavazást lebonyolítani ilyen rövid idő alatt ambiciózus cél, de még egy hét haladékot ad, viszont az eredmények ismeretében sem lesz egyértelmű, mi történik ezután. A választók a hitelezők javaslataira mondanak nemet vagy igent, nem pedig a közös valutára. A népszavazás eredménye nem az, hogy “igen, kell nekünk az euró” vagy “nem, hagyjuk el az eurót”, ezért a válság még hetekig-hónapokig elhúzódhat. Az pedig egy minimum közepes forintgyengüléssel ide is elérhet.