Andrzej Duda új lengyel köztársasági elnök első külföldi útja nem Berlinbe, Brüsszelbe vagy Washingtonba, hanem Észtországba vezet augusztus 23-án.
Az államfő idei diplomáciai naptárát Krzysztof Szczerski, az elnöki hivatal külpolitikáért felelős minisztere ismertette hétfőn. A múltban a lengyel állam- és kormányfők első alkalommal legtöbbször a szomszédos Németországba vagy az Európai Unió székhelyére, Brüsszelbe látogattak.
Az államfői eskü letétele után Duda bejelentette, hogy változtatásokat tervez a külpolitikában, és egyebek mellett erősíteni kívánja a közép- és kelet-európai országok és Lengyelország közötti együttműködést. A külpolitikai irányvonal alakítása Lengyelországban az elnök feladatkörei közé tartozik.
Andrzej Duda ennek jegyében választotta első külföldi útja helyszínéül Észtországot. Csak ezt követően, augusztus 28-án látogat el Berlinbe, ahol Angela Merkel német kancellárral és Joachim Gauck német államfővel találkozik. Duda szeptember 15-én Londonba, majd a hónap végén az Egyesült Államokba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlésen, és Barack Obama amerikai elnökkel egyeztet.
Duda – aki a kelet-ukrajnai válság közepette az orosz törekvések ellensúlyozására a NATO fokozottabb jelenlétét akarja elérni Kelet-Európában – tallinni utazásának időpontját úgy választotta meg, hogy az diplomáciai üzenetet hordozzon. A látogatás napja a 76 évvel ezelőtt, 1939-ben aláírt Molotov-Ribbentrop-paktum megkötésének évfordulójára esik. Ez a nap egyben a sztálinizmus áldozatainak európai emléknapja.
1939. augusztus 23-án a náci Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött egymással, amely Molotov-Ribbentrop-paktum néven vált hírhedtté. A szerződés titkos záradékában rendelkeztek a kelet-európai érdekszférákról, felosztották egymás között Lengyelországot, a balti országok és Moldova pedig a megállapodás értelmében szovjet megszállás alá került.
Az ukrajnai Krím félsziget orosz elcsatolása, s a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus miatt már számos alkalommal felmerült az az aggodalom, hogy a három balti NATO- és európai uniós tagállam – Észtország, Lettország és Litvánia -, amelyekben jelentős orosz kisebbség él, szintén orosz agresszió célpontjává válhat.
