A kormányfő tájékoztatása szerint “Magyarország családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada. “Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról”, amely a múlt hét végén történt meg – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt mondta: ha egy országnak van ereje és tekintélye, akkor képes visszaszerezni azt, ami az övé.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva kalandos történetnek nevezte a visszaszerzést. Az ezt célzó tárgyalásoknak – mint mondta – két “főszereplője” volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A hazaszállítás biztosításáért a kormányfő köszönetet mondott Hajdu Jánosnak, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójának.
Baán László a tájékoztatón történelmi pillanatként jellemezte a kincsek visszaszerzését, amelyek szombattól – három hónapon át – tekinthetők meg ingyenesen az Országházban, később pedig – várhatóan 2018-tól – a múzeumi negyed “ékkövei lesznek”.
Hozzátette: a tizennégy darabos dísztárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik, a tudományos élet pedig mindent meg is tesz majd e kutatások elvégzéséért.
A rövid nyilatkozatok után Orbán Viktor, Baán László és Pálinkás József leleplezte a hét alkotást.
A leleplezés. Fotó: MTI
Orbán Viktort a sajtótájékoztatón megkérdezték arról, hogy lesz-e esetleg mégis miniszterelnök-jelölti vita a parlamenti választás előtt. A kormányfő úgy reagált, hogy erre a kérdésre korábban már válaszolt, nem tud új hírrel szolgálni.
A tájékoztatót követően kiosztott háttéranyagban kifejtették, hogy a Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római eredetű ötvösremek-együttes.
Baán László szerint idő kérdése, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója erről szerdán beszélt újságíróknak. Elmondása szerint a kincseket szárazföldi úton, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével szállították Londonból Magyarországra, de további részleteket nem közölt. Azt azonban megerősítette, hogy a szállítást rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték.
A kincs nevét a több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, Seusóról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt és aki vagy akinek örökösei minden bizonnyal valamelyik pannóniai katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4. század végén vagy az 5. század elején.
A kincs a Krisztus utáni 4. században készült, nagyméretű, összesen 14, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből áll. A magyar állam most hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs 1500 évvel ezelőtti elrejtéséhez használt, rézből készült üstöt.
Felidézték, hogy a 14 darabos dísztárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby’s aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám a kiállítás megnyitása után először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti.
Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.
Magyarország az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni a kincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg. A most eredményre vezető tárgyalássorozat több mint egy éve kezdődött, a tárgyaláson Lázár János és Baán László képviselte a magyar államot.
A kincsek végül a TEK logisztikai segítségével kerültek vissza Magyarországra a múlt hét végén.
