Cafateriával kapcsolatban még mindig nem lehet tisztán látni. Először csak annyit lehetett tudni az adótörvény tervezetéből, hogy a kedvezményes adózási sávot 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökkentik. És hogy az adót ezzel párhuzamosan 43 százalékkal (35,7 százalékról 51,17 százalékra) emelik. Az e feletti kulcsot pedig a korábbi 51,17 százalékról 65,79 százalékra srófolják fel. Volt is nem kevés morgolódás az adóemelés miatt, így érkezett a finomítás.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A módosítás módosítása
Rogán Antal november 4-én az MTI tudósítása szerint a cafeteriáról szólva azt mondta: sávos módosítást kezdeményeznek. Vagyis azt, hogy 200 ezer forintos összegig ne változzon a cafeteria adóelőnye. Amit úgy értünk, hogy ekkora összeghatárig maradjon a jelenlegi 35,7 százalékos közteher.
A 200 ezer forint feletti résznél viszont Rogán szerint csökkenthető lenne ez az adóelőny. Vagyis ott beléphet az 51,17 százalékos adóteher.
És azt is mondta, megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a béren kívüli juttatás 200 ezer forint fölé eső részét csak rekreációs célra, belföldi turizmusra vagy meleg ételre lehessen felhasználni, Amit mi úgy kódoltunk ki, hogy 200 ezer forint felett (51,17 százalékos adóterhelés mellett) csak Erzsébet-utalványt és SZÉP-kártyát lehetne adni.
Megnéztük, az adótörvényhez ilyen módosítást még nem adtak be egyébként, tehát egyelőre csak a közlésre hagyatkoztunk. (Az NGM-nél érdeklődtünk, de nem kaptunk választ.)
Na de mivel is járhat a 200 ezer forintos vonalhúzás?
Fotó: MTI/Vajda János
Beállnak 200 ezer forintra a munkáltatók?
A VDSZ elnöke, Székely Tamás azt mondta nekünk még akkor frissiben, hogy szerinte a munkáltatók válasza az lehet, hogy beállnak a maximum 200 ezer forintra, és annál többet nem fognak adni. Márpedig most átlag 290 ezer forintnyi a juttatás. Vagyis ezzel rosszabbul járhatnak a dolgozók.
Fata László cafeteria-szakértő szerint viszont erre nem kell számítani. Legalábbis erre utalt gyorsfelmérésük. Hanem inkább arra, hogy a dolgozóknak kell viselniük majd a megnövekedett adóterhet. Vagyis ahol eddig nettóban adták a juttatást, ott bruttósíthatják. Ahol pedig bruttóban adták, ott a dolgozóknak kevesebb marad nettóban. Ezért szerinte pozitívum lenne, ha legalább 200 ezer forintig változatlan maradna az adóterhelés, annyival is több maradna a dolgozóknál nettóban.
A közszférában dolgozókat pedig abszolút nem fogja érinteni a dolog (mint ahogy a Bors szemfülesen megírta, a fejeseket sem), hiszen ők eddig is csak 200 ezer forintnyi juttatást kapnak jelenleg.
200 ezer forint felett csak a preferált juttatások
A javaslat másik fele (vagyis hogy a béren kívüli juttatás 200 ezer forint fölé eső részét csak rekreációs célra, belföldi turizmusra vagy meleg ételre lehessen felhasználni) kétféle hatást válthat ki szerintünk.
Az egyik, hogy a 200 ezer forint alatti részből (35,7 százalékos adóteher mellett) ad a munkáltató/kér a dolgozó olyan juttatást, amely nem Erzsébet-utalvány és nem SZÉP-kártya (hanem mondjuk Budapest-bérlet 170 ezer forintért, meg még valami apróság). És ha pihenőkártyát meg étkezési utalványt is adnak/kérnek, akkor arra már a magasabb adózás vonatkozik, vagyis az 51,17 százalék közteher. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy adózási hátrányba kerülne a kormány által eddig erősen támogatott két juttatás. Amit furcsállnánk.
Ha viszont a 200 ezer forint alatti részben lesz a két juttatás, és felette is csak azt lehet adni (feltesszük a 450 ezer forintos értékhatárig), akkor az összes többi juttatást csak a legmagasabb, 65,79 százalékos adózás mellett adhatná a cég/kérhetné a dolgozó. Ami azt jelentené, hogy ha nettóban adják a juttatást, akkor majdnem duplájára nőne a cég adóterhe. Ha pedig bruttóban, akkor meg majdnem felére csökkenne a dolgozó által megkapott juttatás összege. Ami elég tragikus lenne.
