Az egyiptomi katonai hatóságok csütörtökre virradóra házi őrizetbe vették a megbuktatott államfőt, Mohamed Murszit. A hadsereg főparancsnoka televíziós beszédben jelentette be, hogy felfüggesztették az iszlamista alkotmányt, ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki. Szakértői kormányt alakítanak, egy átmeneti időszak után pedig előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak – tette hozzá a tábornok. Amr Musza, az Arab Liga volt főtitkára hajnalban arról számolt be, hogy a konzultációk állítólag már meg is kezdődtek a szakértői kormány megalakításáról. Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke már letette az esküt, hogy az ideiglenes az államfői teendőket gyakorolhassa.
Mohamed Murszi egy szerda éjszaka leadott, rossz minőségű felvételen még arról beszélt, hogy továbbra is ő Egyiptom elnöke, és arra buzdította a népet, védje meg törvényes elnöki hivatalát. Murszi államcsínynek minősítette a történteket, és békés ellenállásra buzdított. Megbuktatása előtt röviddel az elnök koalíciós kormány létrehozását javasolta a válság megoldására, hangsúlyozta, hogy a választások által biztosított legitimitása jelenti az egyetlen védelmet az erőszakkal és az instabilitással szemben.
„Takarodj” kontra „Nem távozunk”
A Murszi ellen tüntető több millió ember előbb a „Takarodj! Takarodj!” jelszót skandálta, majd országszerte hatalmas üdvrivalgással fogadta a főparancsnok bejelentését, az elnök hívei viszont dühödten reagáltak. „Nem távozunk! Jön az iszlám!” – skandálta a Kairó egyik külvárosában összegyűlt tömeg, és szemtanúk szerint sokan sírva fogadták a bejelentést.
Az éppen egy éve hivatalba lépett elnököt politikai ellenfelei azzal vádolják, hogy megosztotta az országot, és egyetlen tábor, a Muzulmán Testvériség javára kormányzott. Bírálták, amiért hagyta az országot gazdasági válságba süllyedni, és nem fékezte meg a Mubarak elnök 2011-es bukása óta növekvő bűnözést. A főparancsnok bejelentése után Ahmed et-Tajjeb sejk, a kairói al-Azhar egyetemnek, a szunnita iszlám első számú tanintézményének vezetője támogatásáról biztosította a hadsereg rendezési tervét. II. Tavadrosz kopt pápa közölte: az biztonságot hoz minden egyiptominak. Mohamed el-Baradei liberális ellenzéki vezető és Egyiptom második legnagyobb iszlamista pártjának főtitkára is támogatta a döntést.
Kormányellenes tüntetők a Murszi bukása után. Az előzmények képes összefoglalójáért kattintson a képekre!
Fotó: AFP / Khaled Desouki
Csütörtök hajnalra kiderült, a hatóságok őrizetbe vették a megbuktatott államfőt és stábja több tagját. A legfrissebb információk szerint Murszit munkatársaitól külön vitték a védelmi minisztériumba. Több egyiptomi lap közben arról számolt be, hogy a katonai hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki a megbuktatott elnököt támogató Muzulmán Testvériség mintegy 300 tagja ellen. Az egyiptomi biztonsági erők megrohamozták az al-Dzsazíra arab hírtelevízió kairói irodáját, őrizetbe vették az ott dolgozó alkalmazottakat – jelentette szerda éjjel az al-Dzsazíra. Az al-Dzsazíra sugározta a megbuktatott Murszi elnök egyik utolsó beszédét.
Újabb halottak
Korábban arról érkezett hír, hogy az új egyiptomi vezetés egyik első intézkedéseként beszüntette a megbuktatott elnököt támogató Muzulmán Testvériség televíziójának adását, és az adó több vezetőjét őrizetbe vették. Az Egypt25 televíziós csatorna az adás beszüntetéséig élőben sugározta Murszi híveinek tüntetését Kairóban és szerte az országban, továbbá a mozgalom politikusainak a katonai beavatkozást elítélő beszédeit. Híradások szerint a kairói Tahrír téren csütörtök hajnalban is ezrek ünnepelték Murszi megbuktatását. Eközben az északi Marsza Matruh városában Murszi ellen tüntetők és a megbuktatott elnök hívei csaptak össze, és legkevesebb nyolc ember életét vesztette.
Murszi után az élet
A Murszit felváltó átmeneti hatóság valószínűleg széles támogatást kap. Az átmeneti kormány feltehetően nagyban különbözni fog a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsától, amely Mubarak elnök 2011. februári megbuktatása és Mohamed Murszi 2012. júniusi hatalomra kerülése között irányította az országot, de Murszi bukása rávilágít, hogy a hadseregnek évtizedeken át érvényes stratégiáját – a kormányzás nélküli irányítást – most rendkívül nehéz megvalósítani. Nem vezethet be katonai kormányzást, mert ez csak tovább súlyosbítaná a feszültségeket. Az országnak koalíciós kormányra van szüksége. Márpedig egy ilyen kormányt rendkívül nehéz lesz megalakítani. Még ha Egyiptom különböző pártok és nyomások hálójában vergődik is, az országban továbbra is a hadsereg marad a végső hatalomforrás. Az egyiptomi mérsékelt iszlamista kormányzat megbuktatása aláássa azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, hogy a radikális iszlamistákat bejuttassák a szélesebb arab vagy az iszlám világ politikai fősodrába. Az egyiptomi példa – Murszi megbuktatása – precedenst teremt arra, hogy a jövőbeli elnököket a tömegtiltakozások nyomására hadsereggel el lehet mozdítani hivatalukból. Ez történt Hoszni Mubarak elnök megbuktatásakor is, és ez nem ígér sok jót Egyiptom jövőbeli stabilitása szempontjából.
Iszlamista tüntetők éltetik Mohamed Murszi elnököt nagygyűlésükön Kairóban
Fotó: MTI / AP / Haszan Ammar
Megbukott a politikai iszlám a szíriai elnök szerint
A szíriai elnök szerint az egyiptomi megmozdulások a politikai iszlám végét jelzik. „Ami Egyiptomban történik, annak a bukását jelzi, ami politikai iszlámként ismeretes” – mondta a hivatalos Asz-Szaura lapnak Bassár el-Aszad, aki szerint bukásra van ítélve az, aki bárhol a világon a vallást politikai célokra használja fel, vagy arra, hogy egyeseket mások ellenében előnyben részesítsen. Néhány órával korábban tájékoztatási minisztere a szíriai tévében még azt mondta: „Egyiptom felülemelkedhet a válságon, ha Murszi tudomásul veszi, hogy az egyiptomi nép túlnyomó többsége elutasítja a jelenlétét, és a távozását követeli. Az egyiptomi néphez hű embereknek a nép oldalára kell állniuk a Muzulmán Testvériség terrorizmusával szemben.” A szíriai rezsim és a Murszi legfőbb támaszát jelentő iszlamista Muzulmán Testvériség közötti ádáz ellenségeskedés régi keletű. Szíriában az 1980-as évek óta halálbüntetéssel sújtják azt, aki a szervezethez tartozik. A Muzulmán Testvériség szíriai szervezete nagy számban képviselteti magát a Szíriai Ellenzéki Koalícióban. Az alavita Aszad erőit a Hezbollah libanoni síita szervezet támogatja.
Üdvözlet Szaúd-Arábiából
A Spa hivatalos szaúdi hírügynökség szerda éjjel jelentette, hogy Abdalláh táviratban üdvözölte Adli Manszúrt, az egyiptomi alkotmánybíróság elnökét, aki a hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a megbuktatott Mohamed Murszi helyett. Abdalláh a „testvéri” Egyiptomi Arab Köztársaság elnökeként üdvözölte Manszúrt, aki csütörtökön teszi le a hivatali esküt. A szaúdi király volt az első külföldi vezető, aki jókívánságait fejezte ki a kinevezett egyiptomi elnöknek.
Obama elrendelte a katonai támogatás felülvizsgálatát
Az amerikai elnök elrendelte az Egyiptomnak nyújtott katonai támogatás felülvizsgálatát. A Fehér Házban tartott válságtanácskozás után közölték: Obamát mélységesen aggasztja a Murszi elnököt megbuktató katonai döntés, valamint az alkotmány felfüggesztése. A hadsereg lépését az elnök ugyanakkor nem nevezte puccsnak. Ebben az esetben ugyanis az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie az arab ország hadseregének előirányzott, több mint másfél milliárd dolláros katonai támogatás folyósítását. Obama – mint közölték – az egyiptomi hadsereget felszólította arra, hogy mielőbb adja át a hatalmat egy demokratikusan megválasztott kormánynak. Egyúttal felszólított arra is, hogy kerüljék a megbuktatott elnök, illetve hívei önkényes letartóztatását.
Tüntetők tűzijátékkal ünnepelnek a kairói Tahrír téren
Fotó: MTI / AP / Amr Nabil
EU: vissza a demokráciához!
A demokratikus folyamathoz való mielőbbi visszatérésre szólította fel az egyiptomi politikai élet valamennyi résztvevőjét az Európai Unió. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője szerda éjszakai nyilatkozatában az egyiptomi katonai vezetőket mielőbbi elnök-, illetve parlamenti választások megtartására szólította fel. Ashton annak a reménynek adott hangot, hogy a katonai vezetés megerősíti az alapvető jogok tiszteletben tartásának fontosságát. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Egyiptom tovább haladjon a demokratikus átalakulás útján.
Az ENSZ főtitkára nyugalomra intett
Az alapvető jogok tiszteletben tartására szólította fel Egyiptom katonai vezetőit az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun csütörtök hajnali nyilatkozatában külön kiemelte a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát. A főtitkár úgy ítélte meg, hogy a katonai beavatkozás minden országban aggodalomra ad okot. Ebből kiindulva kulcsfontosságúnak nevezte a polgári kormányzásra való mielőbbi visszatérés szükségességét. A főtitkár állásfoglalásában párbeszédet és nyugalmat sürgetett, és hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az erőszakos cselekményeket.
