Egy sereg nehéz feladat megoldása vár a leköszönt XVI. Benedek pápa utódjára: belső viták, keresztényüldözések a világban, etikai kérdések és különféle visszaélések nehezednek az 1,2 milliárd hívőt számláló egyházra.
VITÁK ÉS REFORMOK: Példátlan vitahullám söpör végig a katolikus egyházon, főként a nyugati országokban, Ausztriában, Németországban, Írországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban. E vitákat gyakran bázismozgalmakba szervezett papok, szerzetesek, apácák kezdeményezik reformokat követelve: nagyobb belső demokráciát szeretnének az egyházban, a vezetők választását, a pápaság reformját, a papi házasságot, a nők felszentelését. Több férfi és női teológus igen radikális álláspontot foglal el ezekben a kérdésekben. “Protestantizálódás” és “csendes egyházszakadások” folyamatáról hallani.
Néhány realista reformot hangsúlyozottan fognak követelni az új pápától a püspökök is, egyebek közt azt, hogy az újraházasodott elváltak is áldozhassanak, és nyitás történjék a papi házasodás felé. A papok számának csökkenése miatt át kell szervezni a plébániák működését, és lehetővé kell tenni, hogy világi férfiak és nők is részt vehessenek a feladatok ellátásában.
TRADICIONALISTÁK: XVI. Benedeknek nem sikerült elérnie, hogy a “lefebvrista” integristák visszatérjenek az egyház kebelébe. A tárgyalások a pápa minden erőfeszítése ellenére holtpontra jutottak. A lefebvristák – a Szent X. Piusz Testvériség – nem fogadják el a II. vatikáni zsinat (1962-65) döntéseit, elsősorban azt, hogy a katolikus egyház párbeszédet folytasson a zsidósággal.
KULTURÁLIS BEILLESZKEDÉS: A római katolikus egyház számára is gyakran problémát jelent, hogy hogyan lehet meggyökereztetni a katolikus hitet a helyi kultúrákban, a liturgiát hogyan igazítsák hozzá a helyi viszonyokhoz Indiától Afrikán át Latin-Amerikáig. Katolikusok ezrei térnek át a pünkösdizmusra vagy az iszlámra.
NEMI VISSZAÉLÉSEK, PEDOFÍLIA: A zéró tolerancia és az az ajánlás, hogy minden püspök működjön együtt a polgári igazságszolgáltatással, nem mindig éri el hatását. A püspöki konferenciák háromnegyede kidolgozott egy mechanizmust, hogy hogyan harcoljon az ilyen esetek ellen, mások késlekednek – eszközök híján és úgy tűnik, meggyőződésből is. Afrikában vagy Ázsiában az ügy még nem tudatosodott úgy a kulturális tabuk miatt. Egyes országokban a polgári igazságszolgáltatásban vannak hiányosságok. Nyugaton folytatódik a visszaélések elítélése, főként az 1965 és 1985 közötti időszakra vonatkozóan. A Los Angeles-i érsek körül például nagy botrány robbant ki pedofil papok régi ügyeinek védelmezése miatt.
VATIKÁNI PÉNZÜGYEK ÉS KORRUPCIÓ: Szakértők szerint XVI. Benedek alatt a Vatikán előbbre lépett az átláthatóságban és a pénzmosás elleni harcban, de van még tennivaló. Vannak kongregációk és egyházmegyék, amelyeket érint a korrupció, főként Afrikában. A vatikáni állam egyébként nehéz pénzügyi helyzetben van, elsősorban azért, mert a pénzügyi válság miatt csökkennek az adományok.
A KÚRIA REFORMJA: Ez kétségkívül egy olyan ügycsoport, amelyben az inkább teológus mint adminisztrátor Joseph Ratzinger nem járt sikerrel. A Kúria, ez a nagyon központosított és titkos szervezet csak lassan korszerűsödik. Kommunikációja továbbra sem átlátható, mentalitása gyakran egy ostromlott erődé, miközben zajlik a belső rivalizálás. A Kúriában, amelynek nincsenek meg a pénzeszközei és személyzete ahhoz, hogy hitelesítse a pápai paloták csillogását, gyakran csapódik le az egyházmegyék elégedetlensége. És van belső elégedetlenség is, amint azt a tavalyi “Vatileaks” kiszivárogtatási botrány felfedte.
KERESZTÉNYÜLDÖZÉS ÉS ISZLAMISTA FENYEGETÉS: A keresztény hívők a világ számos pontján üldöztetést szenvednek el. Kormányok korlátozzák jogaikat az oktatás és a közélet területén. A Vatikánt különösen aggasztja a Pakisztántól az afrikai Száhel-övezetig tapasztalható iszlamista fenyegetés.
Folyik ugyanakkor a párbeszéd is az iszlámmal, ami gyakran nehéz, de Róma ösztönzi azt, miközben a judaizmussal sokat javult a dialógus.
KÖZEL-KELET: A következő pápának szembe kell majd néznie a keresztény jelenlét állandó apadásával a Közel-Keleten, ahol Jézus vallása született. A keresztények menekülnek a számos fenyegetés elől. A Vatikán igyekszik megvédeni ezeket a szívének különösen kedves kisebbségeket.
ERKÖLCSÖK: Melegházasság, bioetika, abortusz, eutanázia – az új pápa ugyanazokkal a jelenségekkel találkozik majd, amelyek már II. János Pálnak és XVI. Benedeknek is sok gondot okoztak. E két pápa a családot jelölte meg, mint “vitathatatlan értékek” hordozóját. Valószínű, hogy a következő egyházfő is ugyanerre az alapállásra helyezkedik majd. Az egyik ismeretlen tényező az, hogy békülékenyebb lesz-e majd fiatal katolikusok számos olyan csoportja iránt, amelyek nem tartják magukat az egyház dogmáihoz.
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KULTÚRA: A következő pápának folytatnia kell a párbeszédet a nem hívőkkel a “pogányok udvara” nevű kezdeményezés keretében. Ugyanakkor meg kell vizsgálnia, hol az egyház helye az új kommunikációs eszközökben és közösségi oldalakon.
