Az Európai Bizottság továbbra is “még e hét vége előttre” ígéri annak az elemzésnek az elvégzését, amelynek során a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket vetik össze az EU jogi előírásaival – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a testület sajtószolgálata. Ezt követően, január 11-én, szerdán tart ülést az Európai Bizottság, így döntés csak ott születhet.
Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője azonban nem tudta határozottan kijelenteni, hogy jövő szerdán a biztosi testület döntéseket is fog hozni Magyarországgal kapcsolatban. Szerinte előre csupán annyit lehet tudni, hogy a biztosok – immár a magyar jogszabályok EU-konformitását vizsgáló uniós elemzés eredményének ismeretében – politikai jellegű eszmecserét folytatnak majd egymás közt a kérdésről.
Össztűz a magyar törvényekre
A brüsszeli figyelem középpontjába került egy további dátum is: a médiaszabadsággal foglalkozó uniós munkacsoport január 25-én ül össze. Az ülésen napirendi pont lesz Magyarország is, részben a médiatörvénnyel kapcsolatos tavaly decemberi magyar alkotmánybírósági döntés okán, részben a Klubrádió ügyével kapcsolatosan.
A Brüsszelben elemzett másik nagy jogszabálycsomag az igazságügyek és a szabadságjogok témakörével kapcsolatos. E tekintetben az Európai Bizottság fő felelőse Viviane Reding alelnök. Ő elsősorban az igazságszolgáltatás, illetve az adatvédelem intézményes-szervezeti átalakításával kapcsolatban tett fel kérdéseket Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek. A válaszok brüsszeli értékelésének eredményeit ezen a területen sem tették még közzé, de egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő újságíróknak azt mondta, hogy e téren is súlyos gondokat látnak.
Az új magyar alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépése nyomán európai baloldali, liberális, illetve zöldpárti politikai körökben a legutóbbi időben előtérbe került az az érvelés, hogy az EU-nak nemcsak “másodlagos”, technikai részletjogszabályok vonatkozásában kell keresnie az esetleges ütközést az uniós jogi előírásokkal, de azon a síkon is, amelyet az Európai Bizottságban mindeddig felettébb csúszós talajnak minősítettek, nevezetesen az “európai értékek” védelme terén. Az uniós testület eddig egyetlen tagállama ellen sem indított kötelezettségszegési eljárást azon a nehezen bizonyítható jogcímen, hogy ott veszélybe kerültek az unió demokratikus, jogállami alapértékei.
Szankciót követelnek az európai szocialisták
Az Európai Parlament szocialista frakciója határozott uniós cselekvést sürgetett Magyarország ügyében, és megfontolásra javasolta a magyar kormány elleni szankciók elrendelését. A képviselőcsoport felkérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a január derekán tartandó strasbourgi plenáris EP-ülésen számoljon be a magyar hatóságok “nagy mértékben ellentmondásos” törvényalkotási aktusairól, illetve az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény ezzel kapcsolatos kezdeményezéseiről.
Az EP szocialista képviselőcsoportja szerint az EU-nak fontolóra kell vennie az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazását, ha “Orbán (Viktor) kormánya tovább dacol az európai joggal és értékekkel”. (A szabályozásról részletesen itt olvashat!)
Magyarország autoriter állam?
Az Európai Parlament zöld frakciója kezdeményezi, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője gyakorlatilag csatlakozott a zöldek kezdeményezéséhez, és brüsszeli nyilatkozatában felszólította az Európai Uniót, hogy gyakoroljon nyomást a magyar hatóságokra.
Az európai zöldek szeretnék elérni, hogy az EP két hét múlva kezdődő plenáris ülése vegyen napirendre és tárgyaljon meg egy eljárás megindításáról szóló határozati javaslatot. Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek EP-képviselője szerint az új alkotmány életbelépésével Magyarország “de facto autoriter állammá vált”.
A németek, lengyelek is elfordultak tőlünk
A német kormány üdvözli az Európai Bizottságnak az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos vizsgálatát, és bevárja e vizsgálat eredményét – mondta Georg Streitner helyettes szóvivő. Mint kifejtette, a német kormány szerint a kétharmados parlamenti többség gyakorlása során a magyar kormánynak mértéktartást és fokozott érzékenységet kell tanúsítania az alapjogok és az európai értékek iránt.
A lengyel ellenzéki Baloldali Demokratikus Tömörülés (SLD) felszólította Donald Tusk miniszterelnököt, hogy foglaljon állást Magyarország új alkotmányáról, amely az SLD szerint “sérti az EU és az EBESZ normáit”.
Magyarországgal kapcsolatos “bírálható pontokról” beszélt a konzervatív néppárti osztrák külügyminiszter, Michael Spindeleggert is. “Vannak bírálható dolgok, ezeket közöltem a külügyminiszterrel (Martonyi Jánossal)” – mondta.
