Ma a magyar gazdaságban jelentős számban működnek olyan vállalkozások, amelyek egy része túlélése érdekében rá van kényszerítve a nem teljesen legális mértékű bérfizetésre, míg másik része önként és boldogan fizet feketén a nagyobb profit érdekében. Egy korábbi – a konkrét jövedelmi csomagokat vizsgáló kutatásból kiderült – egyes szektorokban azért sem mérhetőek a fizetések, mivel az alkalmazottak (sőt bizony a vezetők) jelentős része nem munkavállalóként, hanem beszámlázó „vállalkozóként” dolgozik – magyarázta az adatokat Dara Péter, a DEVISE Hungary vezetője.
Közel 300 gazdasági társaság vett részt a kutatásban, közülük 16 százalék tervez létszámleépítést – derült ki a DEVISE és a Simconsult nemrég lezárult Fizetésemelés 2012 kutatásából. Az elbocsátásra készülők az IT, a pénzügyi, biztosítási, idegenforgalom/turisztika, az építőipar, közlekedés, médiaipar, feldolgozóipar, járműgyártás, gépipar, elektrotechnika, kereskedelem, egészségügy, szociális ellátás, szolgáltatás területéről kerülnek ki. S ebben még nincsenek benne a kormányzat által elbocsátani tervezettek – lévén ez a DEVISE első olyan kutatása évek óta, melyben gyakorlatilag nem volt adatszolgáltató az önkormányzat/közszféra képviseletében – tette hozzá az ügyvezető.
A leépítést tervezők a legkisebb vállalkozásoktól az 1000-5000 főt foglalkoztató cégekig terjednek, és az ország minden régiójában – magyar és külföldi (amerikai, brit, francia, koreai, osztrák, svájci stb.) tulajdonúak egyaránt azzal számolnak, hogy elküldi a dolgozói egy részét.
Dara Péter hozzátette: a felmérésben résztvevő cégek 41 százalékánál minden munkavállalóra kiterjedően egységes lesz a béremelés, e cégek közel háromnegyede tervez átlagosan 3,8 százalékos bérfejlesztést. Az átlag azonban 0,3 és 7 százalék közötti szélső értékeket takar. A válaszadó cégek kicsivel több mint egyharmadánál munkaköri szintek (vezetők, diplomások, ügyviteliek, fizikaiak) szerint változtatnak – eltérő mértékben – a béreken. A felső vezetők esetében az e rendszer szerint működő cégek 35 százaléka tervez béremelést, a szakmunkásokat is foglalkoztatók 74 százaléka. Munkaköri szintenként számottevő a béremelések közti eltérés: 0,3 és 20 százalék között mozog.
A létszámleépítésre készülő cégek között is vannak ugyanis olyanok, amelyek ezzel egyidejűleg bért emelnek. Sokan közülük azonban a vezetőket kihagyják ebből a körből – közölte Dara Péter. Az ily módon végrehajtandó béremelés fedezetét viszont az elküldendő munkatársak megtakarított béréből és járulékából finanszírozzák.