Uniós álláspiac
Az Európai Unió 25 tagállamából az újonnan csatlakozók megnyitották a magyarok előtt is munkaerőpiacukat, míg a régiek közül Nagy-Britanniában, Svédországban és Írországban vált szabaddá számunkra is a munkavállalás. Ennek ellenére a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos adatai szerint csak körülbelül tízezer magyar vállalt állást e három országban. Jövő májusban várhatóan még Finnország, Spanyolország és talán a Portugália mellett még Dánia nyitja meg munkaerőpiacát előttünk is.
Jóval nagyobb a hiány informatikai szakemberekből, főleg a szoftverfejlesztés és az informatikai infrastruktúra területén. Csudutov Csudinka, a Mimox IT-tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint olykor emberhiány miatt áll egy-egy projekt. „Mindig azokra van szükség, akik ismerik a legújabb technológiákat, amik azonban néhány év alatt elavulnak” – mondta a FigyelőNetnek Csudutov. Tóth László, a TranSearch Hungary fejvadász cég ügyvezető igazgatója hozzátette, az elektromérnökök és a folyamatmérnökök is keresettek, de a fejvadászok sokszor azzal szembesülnek, hogy a jelöltek nem beszélnek nyelveket. „A betelepülő cégek egy része nem multi, ahol az angolra van szükség, hanem a környező országokból érkezik, és például német nyelvtudást követel meg.”Emellett több olyan cég is jelen van Magyarországon, amelyek ügyviteli központokat, self-service centereket üzemeltetnek, és innen szolgálják ki Európát vagy akár az egész világot. Akik itt dolgoznak, általában kell, hogy beszéljenek – egy világnyelv mellett – egy kevésbé ismert nyelven is. Az IT-szakembereknél is gondot okoz a nyelvtudás hiánya, tíz informatikusból jó, ha egy beszél angolul. „A szaknyelvet értik, de azt nem tudják elmondani, mit csináltak tegnap”- mondta Csudutov Csudinka.
Diploma nélkül
A diplomát nem igénylő szakmák közül Cservenyák Tamás, a DBM Magyarország karrier-tanácsadó iroda munkatársa szerint az értékesítők továbbra is keresettek a munkaerőpiacon. „Minden iparágba kellenek értékesítők, értékesítési vezetők is, és náluk valamivel jobban mozog a piac, mint más vállalati funkcióknál.” – tette hozzá. Fazekas Zsolt szerint továbbra is a vendéglátás, a rekreáció, a turizmus területén vannak bőven nem diplomás állások, de a különféle technikusok is keresettek minden területen.
Az elmúlt években egyre nőtt az egyetemekről, főiskolákról kikerülő frissdiplomások száma, s ezzel párhuzamosan megjelent a diplomás munkanélküliség is. Olyannyira, hogy a kommunikációt vagy marketinget végzettek, vagy éppen a PR, HR-szakokon tanulók egyre nehezebben találnak állást, de túlképzés van a gazdálkodási jellegű szakokon is. „Viszont jó marketingelemzőből még mindig kevés van” – említette Tóth László. Szerinte a diplomás munkanélküliség fő oka, hogy egyre több helyen van diplomát adó képzés, és egy kisebb, fizetős főiskolán viszonylag könnyen papírt szerezhet valaki. „A szakképzett munkaerő viszont hiányzik, már importálnunk kell például Szlovákiából.” Hasonlóan vélekedett Csudutov Csudinka is: „képzett szakmunkásokra, pékekre, cukrászokra hatalmas kereslet lenne.” Az érettségivel és valamilyen képzettséggel rendelkező szakemberekre már csak azért is van szükség, mert a Magyarországra betelepülő cégek már nem az olcsó, betanított munkaerő miatt jönnek, hanem a több hozzáadott értéket keresik.
Rugalmatlan magyarok
A közép- vagy felsővezetői pozíciókban a megkérdezettek szerint „szükséges, de nem elégséges” a diploma. A cégek általában olyan munkaerőt keresnek, aki a diploma mellett nyelvtudással, speciális tapasztalatokkal is rendelkezik. Pályakezdőként előnybe kerül az, aki már dolgozott egy-két évet iskola mellett, elmélyedt egy adott területen. „Az álláskeresés azonban egyre több időbe telik”– figyelmeztetett Cservenyák Tamás. Öt évvel ezelőtt négy hónap alatt megtalálhatta valaki új állását, ma legalább hat-hét hónappal kell számolnia.” Az informatikában azonban sokan dolgoznak diploma nélkül – nekik legtöbbször a nyelvvizsga hiánya miatt nincs papírjuk. „Az informatikai karokon azonban sok olyan fakultatív tárgy van, amiből később meg lehet élni” – mondta Csudutov Csudinka.
Nem csak a szakképzettségtől függ, mennyi idő alatt sikerül állást találnia valakinek, lényeges szempont az is, milyen pozíciót szemelünk ki. „Pályakezdőnek és felsővezetőnek egyaránt nehezebb, mint annak, aki fiatal, tehát terhelhető, de van néhány év szakmai tapasztalat a háta mögött” – mondta Tóth László. A megkérdezettek abban is egyetértettek, hogy Budapesten a legkönnyebb állást találni. „Annyira alacsony a mobilitás, hogy volt ügyfelünk, aki Debrecenből Ceglédre sem akart költözni – fejtegette Tóth László. – Ahol vidéken informatikaképzés van, találunk szakembereket, de közép- és felsővezetőket nehezebben. Nekik nagyon sok mindent meg kell ígérni, hogy akár száz kilométert költözzenek” – tette hozzá a Mimox vezetője.
